Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy rövidebb, lényegre törő törvényjavaslat van előttünk, amely egyrészt a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetre, másrészt pedig az itthon tapasztalható példátlan politikai erőszak bizonyos jelenségeire válaszol. Először ez utóbbiról tennék említést.

Nemrég fogadtuk el a politikai erőszak terjedése elleni fellépésről szóló H/12623. számú országgyűlési határozatot, amelyet a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság terjesztett elő. A határozatban felkértük a kormányt, hogy dolgozzon ki a fizikai és a digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat. Külön felhívtuk a figyelmet a fegyvertartással és a fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályok vizsgálatára is. Emlékszünk, a közelmúltban ‑ ahogy már az államtitkár úr is említette ‑ a TISZA Párt egyik politikusa, a bukott vezérkari főnök, aki most éppen országgyűlési képviselőnek, de titkon inkább honvédelmi miniszternek készül, szóval, Ruszin-Szendi Romulusz rendkívül felháborító, és egyben kifejezetten veszélyes példát szolgáltatott arra, hogy miért érdemes foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. A kormány komolyan vette a felkérést, a Belügyminisztérium néhány észszerű és hatékony módosítást javasol a fegyvertartás szabályaival kapcsolatban, amelyek tovább szigorítanák az eddig is, európai szinten eddig is kifejezetten kemény korlátozásokkal operáló szabályrendszerünket.

A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása azt célozza, hogy a fegyvertartási engedélyt a hatóság ne csak a szabálysértés megállapítását és a szabálysértési eljárás lezárultát követően vonhassa be, hanem már a szabálysértési eljárás folyamán is meglegyen ez a jogosultsága. Ezzel a módosítással elkerülhető az a helyzet, hogy a szabálysértési eljárás alá vont személy, még érvényes fegyvertartási engedélye birtokában, törvényesen fegyvert tarthasson, illetve vásárolhasson is. Ha a szabálysértési eljárás keretében elkobozzák azt a fegyvert, amellyel a szabálysértést valószínűsíthetően elkövették, azzal a hatóság célja nem más, mint hogy bizonyítékot gyűjtsön, és egyúttal csökkentse a további szabálysértések elkövetésének lehetőségét. Logikus és a közbiztonság erősítése irányába mutat, ha ilyen esetekben az eljárás alá vont személynek bevonják a fegyvertartási engedélyét, hasonlóan a büntetőeljárásoknál alkalmazott rendszerhez.

Egy másik, szintén a lőfegyverekről szóló törvényt érintő módosítás, hogy a Btk. 217/B. §-a szerinti vétség elkövetése, vagyis a gyűlések békés jellegét biztosító korlátozások megsértése kizárja majd a lőfegyvertartási engedély megszerzésének lehetőségét. A gyűlések békés jellegét biztosító korlátozásokat a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény részletesen is tartalmazza. Többek közt tilos egy gyűlésre lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy akár csak ezek utánzatát bevinni. Nem gondolom, hogy Ruszin-Szendi Romulusz ne lett volna tisztában ezzel a szigorú szabállyal, amikor saját pártjának politikai gyűléseire éles lőfegyvert vitt be. Elképesztő nagyképűség, bornírtság és felelőtlenség ez, amely példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban, és sajnos indokolttá teszi, hogy a Belügyminisztérium által javasolt törvényi szigorításokat ténylegesen is bevezessük.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat másik témája, ahogy már említettem, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem. Fontos célról van tehát szó, ugyanakkor elmondható, hogy sok újdonságot nem tartalmaz ez a javaslat. Ezek a szabályok a jelen pillanatban is hatályban vannak, csak épp rendeleti formában. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása a Terrorelhárítási Központ külföldi hírszerzési tevékenységére vonatkozik. A jelenleg veszélyhelyzeti rendeleti formájában hatályos szabályok alapján a TEK külföldön is végezhet szélesebb körű műveleti vagy információs tevékenységet. Az ilyen jellegű feladatellátás minden esetben előzetes miniszteri döntés tárgya. A nemzetközi biztonságpolitikai helyzetre tekintettel indokolt változatlanul fenntartani ezt a lehetőséget, immáron törvényi szinten kezelve az idevonatkozó szabályokat.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájához, valamint a természetes személyek terrorista személlyé nyilvánításának lehetőségéhez kapcsolódik. Ezen jogintézmények keretei között van lehetőség a terrorista tevékenységet folytató csoportok és szervezetek, valamint az ezek jogellenes tevékenységével összefüggésbe hozható természetes személyek büntetőjogi eszközökön kívüli szankcionálására. Ilyen szankció lehet például a külföldi állampolgárral szembeni beutazási tilalom vagy a pénzügyi és gazdasági jellegű tevékenységet érintő korlátozó intézkedések alkalmazása. Ezek az eszközök alapvető elemei a terrorista szervezetekkel szembeni hatékony fellépésnek, így mindenképpen szükség van arra, hogy az alkalmazásukat lehetővé tévő szabályokat hatályban tartsuk. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek megfelelően változatlan normatív tartalom mellett emeli törvényi erőre a kormány veszélyhelyzeti rendeletében lefektetett szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a néhány módosítás egyértelműen hozzájárul Magyarország és a magyar emberek biztonságának növeléséhez, segíti a politikai erőszak és a terrorizmus elleni küzdelmet. Nem látom kérdésesnek azt, hogy támogatható-e. A Fidesz-frakció természetesen igennel fog szavazni a törvényjavaslat elfogadásakor. Az ellenzéki képviselőket is arra kérem, hogy támogassák a javaslatot.

(10.20)

Érte korábban általános kritika a veszélyhelyzeti szabályokat. Megdöbbentő módon a politikai erőszak megfékezését célzó határozati javaslatot sem szavazta meg minden képviselő. Most viszont egyértelmű, hogy az, amiért korábban támadtak bennünket, valójában mindenki számára egyformán hasznos lesz. Azok a jogszabályok, amelyeket korábban kritizáltak, itt és most megjelennek ebben a törvényjavaslatban, és világosan látszik, hogy csakis a magyar emberek védelmét szolgálják. Arra kérem az ellenzéki képviselőket is, hogy a zárószavazáson nyugodtan támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)