Gréczy Zsolt (DK)

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az elején egy dolgot teljesen világossá tegyek. A Demokratikus Koalíció szerint a terrorizmus elleni fellépés nem politikai vita tárgya, hanem közös nemzeti ügy. Mindannyian szeretnénk, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon, hogy itt ne robbanjon bomba, ne szervezzenek terrortámadást, és hogy a hatóságoknak legyen eszközük az ilyen fenyegetések ellen. De éppen ezért kell nagyon komolyan vennünk, milyen eszközöket adunk a mindenkori kormány kezébe, mert ami ma nemzeti terrorlista, holnap rossz kezekben lehet politikai eszköz.

A javaslat lényege, hogy törvénybe emeli a Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáját, és bevezeti a terrorista személlyé nyilvánítás intézményét. Ez két dolgot jelent: egyrészt a kormány rendeletben saját hatáskörben dönthet arról, mely szervezeteket minősíti terroristacsoportnak, másrészt a rendészetért felelős miniszter határozattal természetes személyeket is terrorista személlyé nyilváníthat pénzügyi és egyéb szankciókkal. Nem az Európai Unió vagy az ENSZ listájáról beszélünk, hanem egy önálló, magyar nemzeti listáról, amelyre olyan szervezetek is felkerülhetnek, amelyek semmilyen nemzetközi listán nem szerepelnek.

Tisztelt Ház! Papíron a cél szép, gyors, hatékony regálás a büntetőeljáráson kívüli szankciók lehetősége, a gyakorlatban azonban ez a törvényjavaslat rendkívül komoly visszaélési kockázatokat takar.

Első aggályunk: Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáját a kormány rendelettel állapítja meg, és ugyanígy rendelettel állapítja meg az alkalmazandó korlátozó intézkedéseket is, a pénzeszközök, gazdasági erőforrások befagyasztását, a pénzügyi tranzakciók tilalmát. Ez óriási hatalomkoncentráció a végrehajtó hatalom kezében. Nem látunk be a szolgálati anyagokba, nem látjuk a mérlegelés részleteit, és ismerve az elmúlt 15 év politikai gyakorlatát, sajnos azt sem tudjuk jó szívvel kijelenteni, hogy ez a kormány minden esetben önkorlátozóan fog bánni ezzel a jogkörrel.

Második aggályunk: a javaslat lehetővé teszi, hogy a rendészetért felelős miniszter egy természetes személyt terrorista személlyé nyilvánítson, ha „összefüggésbe hozható” egy nemzeti listás csoporttal és „felmerül a terrorcselekmény kockázata vagy vélhetően terrortámadásra készül”.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek rendkívül tág, szubjektív fogalmak. Kinek a szemében összefüggésbe hozható? Milyen szintű információ, milyen bizonyíték elég ahhoz, hogy valaki terrorista személy legyen papíron? Nem büntetőbíró dönt, nem vádemelés történik, nem bizonyítás folyik ‑ miniszteri határozat születik, amelynek a következménye vagyonbefagyasztás, pénzügyi tranzakciók ellehetetlenülése, kiutasítás, beutazási tilalom és a gyakorlatban egy ember teljes egzisztenciális tönkretétele.

Harmadik aggályunk: az értesítés mellőzésének lehetősége. A jogszabály kifejezetten megengedi, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítést mellőzzék, ha úgy ítélik meg, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyeztetné.

Tisztelt Ház! Mit jelent ez az érintett szempontjából? Azt, hogy úgy lehet valaki terrorista személy szankciókkal, hogy erről ő maga nem is értesül, nincs azonnali joga reagálni, nincs lehetősége azonnal ügyvédet fogadni, nincs esélye azonnal megvédeni magát.

Negyedik aggályunk: a bírósági felülvizsgálat korlátozottsága. A javaslat szerint ugyan be lehet nyújtani a keresetlevelet a Kúriához, de a Kúria nem változtathatja meg a miniszter döntését, magyarul, a legfelsőbb bírósági fórum csak ránézhet a döntésre, de érdemi kontrollt nem gyakorolhat. Ez a bírósági jogvédelem látszata, nem pedig valós garancia. Márpedig, ha valamikor szükség van erős, független bírói kontrollra, akkor éppen az olyan eljárásokban van erre a legnagyobb szükség, ahol a végrehajtó hatalom valakit terrorista személlyé minősít.

Tisztelt Országgyűlés! Beszélnünk kell arról is, hogy a javaslat a lőfegyvertartást kizáró okok körét is kiterjeszti az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére. Nem véletlenül merül fel sokakban a kérdés: ez a lex Romulusz. Miközben a gyülekezési törvény önmagában is tiltja a lőfegyverrel való megjelenést egy demonstráción, most egy olyan Btk.-tényállást emelünk be a fegyvertartást kizáró okok közé, amely potenciálisan akár politikai indíttatású eljárásokban is felhasználható. Egyébként ebből a Ruszin-Szendi Romuluszból önök csináltak vezérkari főnököt, úgyhogy ezt azért ne felejtsük el. (Nacsa Lőrinc: Mi váltottuk le!)

Itt érkezünk el egy fontos ponthoz. Nemcsak arról vitatkozunk, hogy ma hogyan fogja alkalmazni ezt a törvényt a jelenlegi kormány, hanem arról is, hogy milyen eszközt hagyunk bármely jövőbeli kormány kezében. A terrorizmus elleni küzdelemnek erősnek kell lennie, de nem lehet korlátlan. Az államnak hatékonynak kell lennie, de nem lehet ellenőrizhetetlen. A biztonság fontos, de nem a jogállamiság, az alapvető jogok és a politikai szabadságjogok rovására.

Tisztelt Ház! A terrorizmus elleni fellépésben Magyarország nem üres lappal indul, van büntetőjog, vannak nemzetközi és uniós listák, vannak titkosszolgálati eszközök, vannak megelőző nyomozó, bírói eszközeink. A valódi kérdés nem az, hogy kell‑e harcolni a terrorizmus ellen, mert kell, hanem az, hogy meddig mehet el az állam úgy, hogy közben a saját állampolgárait már nem védi, hanem potenciálisan fenyegeti. Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat ebben a formájában mindenképpen állja még a vitát, és a Demokratikus Koalíció nem a terrorizmus oldalán áll, hanem a jogállam oldalán.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a kormány valóban a biztonságot akarja erősíteni, akkor építsen be több garanciát, erősebb bírósági kontrollt, szűkebb miniszteri mérlegelést. Mi ebben a munkában partnerek lennénk. Köszönöm a figyelmet. (Barkóczi Balázs tapsol.)