Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt fekvő büntetőjogi tárgyú törvénycsomag egy több tárgykört érintő szabályozási kezdeményezés, amely a jogalkalmazásból, tapasztalatokból fakadó módosítási igényekre, a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának erősítésére, valamint az uniós és nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére is egyaránt megoldást kínál.

A javaslat alapján a legátfogóbb változás a vagyonvisszaszerzés és az -elkobzás szabályrendszerének átalakítása körében tapasztalható. E vonatkozásban amellett, hogy a közösségi jog átültetése megtörténik, a javaslat túlmutatva az uniós szabályozáson, rendkívül széles körben biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, illetve az ismeretlen eredetű vagyon elkobzását, amelyek egyaránt hozzájárulnak a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, valamint ahhoz az össztársadalmi érdekhez, hogy a bűnös vagyon mielőbb és minél nagyobb mértékben újra a közösség szolgálatába kerülhessen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat tartalmi bemutatásakor elsőként a kevésbé átfogó módosításokat, illetve az egyéb uniós kötelezettségeknek való megfelelés vonatkozásában releváns módosításokat említsem. Ezek közül is hadd kezdjem az emberkereskedelem bűncselekmény törvényi tényállásának a módosításával, amely a jelenleginél szélesebb körű büntetőjogi védelmet hivatott nyújtani. Az uniós jogi elvárásoknak megfelelően emeli be a javaslat az emberkereskedelem tényállásában megjelenő kizsákmányolás körébe ennek újonnan nevesített formáit. A béranyasághoz, a kényszerházassághoz, valamint a jogellenes örökbefogadáshoz kapcsolódó kizsákmányolás immár nem csupán az előremutató hazai joggyakorlatban, hanem a törvényben is expressis verbis megjelenik, ezáltal a lehető legteljesebb büntetőjogi védelmet biztosítva minden áldozatnak, és elősegítve a következetes felelősségre vonását minden elkövetőnek.

Egy másik kiemelésre érdemes tárgykör az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos módosítások. A javaslat ‑ összhangban a tárgykörben született uniós rendelettel ‑ megteremti annak lehetőségét a hatóságok részére, hogy azonnal és közvetlenül hozzáférhessenek bűnüldözési szempontból kiemelt jelentőségű adatokhoz, vagy fordulhassanak egymáshoz és a szolgáltatókhoz a rendkívül gyors adatigénylés érdekében. A javaslat e része egyfelől biztosítja az uniós jognak való megfelelést, másfelől pedig a jogi versenyképesség szempontjából is előremutató szabályozást vezet be.

Tapasztaljuk, hogy a digitális környezetben, a kibertérben a bűnüldözés egyre nagyobb kihívással terhelt, ezen a területen az időszerűség hatványozott jelentőséggel bír. E területen is egy átfogóbb módosítás készült, nem túlzás azt állítani, hogy ez a minisztérium negyedik online csalás elleni csomagja.

A harmadik, a bevezetőben is kiemelt, talán a legjelentősebb változásokat hozó részét a javaslatnak a bűnügyi vagyon biztosítását és elvonását célzó jogintézmények átfogó fejlesztése képezi. E területen az uniós irányelv sok szempontból megkerülhetetlen adottságokat jelentett. Ilyen különösen a kiterjesztett vagyonelkobzás új esetkörének a szabályozása.

(16.10)

Ugyanakkor azt is indokolt előrebocsátani, hogy a javaslat vagyoni tárgykört érintő módosításai nem csupán az uniós jogi kötelezettségeknek felelnek meg, hanem sok tekintetben túlmutatnak azon. A kormány jogpolitikai céljainak megfelelően, elősegítve hazánk jogi versenyképességét, a javaslat törekszik napjaink aktuális problémáira, valamint a jövőben esetlegesen e körben felmerülő kihívásokra is átfogó megoldást nyújtani.

A következőkben néhány fontos sarokpontról szeretnék beszélni, amelyek a bűnügyi vagyonnal kapcsolatos módosítások szempontjából a legfontosabbak. Ki kell emelni egyrészt a szervezeti változásokat, melynek körében a javaslat a bűnjelkezelő szervre vonatkozó szabályokat átdolgozza. A javaslat célja tehát, hogy e tekintetben szakértelemmel rendelkező szerv vagy szervezeti egység gondoskodjon arról, hogy a bűnügyi vagyon ne veszítse el az értékét a büntetőeljárás során. Ehhez egy olyan professzionális kompetenciára van szükség, amelynek az elsődleges funkciója, hogy a bűnügyi vagyon megőrizze az értékét, ezzel a vagyonvisszaszerzés eredményesebb legyen.

Azzal együtt, hogy a konkrét szervezeti struktúra kialakítása külön rendeleti szintű jogszabály tárgykörét képezi majd, a javaslat világosan megjeleníti a vagyonkezelési funkciót és feladatkört. A vagyon megfelelő kezelése érdekében a javaslat a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv, illetve szervezeti egység számára a korábbinál szélesebb körű önállóságot biztosít, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megerősíti a törvényességi garanciákat is. Utóbbi körben jelentős, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek számára előzetes és utólagos beavatkozási lehetőséget biztosít a bűnjel és a bűnügyi vagyonkezelő önállóan meghozott döntéseibe.

Másrészt fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a javaslat korszerűsíti a végrehajtási szabályokat, egységesen rendezi a lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtását. Ebben markánsan megjelenik az arányosság és a fokozatosság, amely az új büntetőeljárási kódexek egyik legfontosabb alapelve, de hasonlóan hangsúlyossá válik a vagyoni érték megőrzése is ebben az eljárási szakaszban. A fokozatosságot és a vagyon védelmét együttesen szolgálja egy teljesen új jogintézmény is, a vagyoni biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a vagyoni érdekelt ‑ értelemszerűen kizárólag, ha erre engedélyt kap ‑ megfelelő összeg letétele esetén a birtokában tarthassa az adott vagyonelemet. Ellenben, ha megszegi a kezelésre, használatra, illetve mindezek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, elveszíti a biztosíték összegét, és még a vagyontárgyat sem tarthatja a birtokában.

Szintén jelentős módosítás, hogy kiegészülnek az értékesítés szabályai is, létrejön a konszenzuális alapú értékesítés is a vagyoni érdekelt és az eljáró szerv megegyezése esetére. Az olyan vagyontárgyak esetén, amelyek értékesítését kényszerítő körülmény, például gyors romlás nem teszi szükségessé, a vagyoni érdekelt akár egy összeg megjelölésével hozzájárulhat a vagyontárgy értékesítéséhez, így a vagyontárgy pénzzé alakul, amely az új szabályok szerint kamatozhat, ennek eredményeként nem veszít tényleges értékéből az eljárás során.

A vagyon professzionális, értékszempontú kezelését támogatja, hogy létrejön egy olyan országos nyilvántartás, amely egységesen, minden kényszerintézkedés alá vont vagyont rögzít, és követhetővé teszi annak sorsát, értékének változását. Ezzel lehetővé válik a bűnügyi vagyon átfogó monitorozása, ami szintén hatékonyabb vagyonkezelést tesz lehetővé.

Magyarország büntetőpolitikája nemcsak az emberkereskedelem elleni fellépés és számos más hasonló ügy mellett elkötelezett, hanem többek között kiemelt figyelmet fordít a szervezett bűnözés visszaszorítására is. A kormány nem titkolt jogpolitikai célja, hogy a szervezett bűnözést folytató elemek e tevékenységét megnehezítve és visszaszorítva, egyben különös figyelmet fordítva az ilyen tevékenység elszenvedőire, a sértetti kör érdekeire, a lehető legszélesebb körben lehetőséget biztosítson a hatóságoknak a bűnös vagy az olyan vagyon biztosítására, amelyről megalapozottan feltételezhető, hogy bűncselekményből származik. Gyakran előfordul, hogy a bűnelkövetők vállalják a börtön kockázatát annak tudatában, hogy ezalatt a bűnös cselekményből származó vagyon biztos helyen pihen. Erre a megoldást a jogirodalomban is több ízben megfogalmazták, miszerint ‑ Tóth Mihálytól idézek: „[h]a viszont sikeres (és a törvényességi követelményeknek is megfelel) az elvonás ‑ s ezt széles körben tudatosítjuk is ‑, nyilván az esetleges büntetőeljárás kockázatát sem vállalják. Mert nem éri meg.” Eddig az idézet.

Ezekkel a gondolatokkal egyet kell érteni, mert ha eredményesen akarunk küzdeni a bűnözéssel szemben, akkor épp az arra motiváló tényezőt, annak jövedelmezőségét kell megszüntetni. Ha hatékony és széles körben elvonjuk a bűnös vagyont, úgy elenyészik az a mögöttes elem, amely sok esetben kiváltja a bűnözői csoportok kockázatvállalását. Mindennek megfelelően, párhuzamban az uniós irányelvvel, az új szabályozás kiterjeszti a vagyonelkobzás lehetőségét az olyan esetekre is, amikor az érintett személy nem maga a bűncselekmény elkövetője, és nem is közvetlenül ilyen személytől szerzi a vagyont, hanem ennél távolabbi az érintett személy és a bűnszervezet közötti kapcsolat a vagyon tekintetében.

Ahogyan a javaslat miniszteri indoklása is utal rá, a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás esetén e vagyon is elkobozhatóvá válik, amennyiben az érintett személy nem tudja bizonyítani a vagyon törvényes eredetét. További feltétel, hogy az érintett kapcsolatban álljon egy bűnszervezettel, és gazdagodása is ezzel összefüggésben jelenjen meg.

A javaslat más tárgykörök mellett mélyrehatóan érinti a büntetés-végrehajtási szabályokat is, e körben a gyakorlatban felmerült problémákra koncentrál. Az új szabályozás egyrészt lehetőséget biztosít a közérdekű munka pénzbüntetéssel történő megváltására annak érdekében, hogy az elítéltnek ne kelljen megszakítania a külföldi életvitelét, életközösségét, és ezáltal a közérdekű munka végrehajtása ne veszélyeztesse az érintett reintegrációját, ám a büntetőigény érvényesítése megtörténjen.

A büntetés-végrehajtásban bevezetett kategóriarendszerben az elítéltek teljesítményét figyelembe kell venni, hiszen az orientáló hatású kell legyen a feltételes szabadságra bocsátás elbírálásakor. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban előfordul, hogy a büntetés-végrehajtási bírák ezt kevésbé veszik figyelembe. Ugyanakkor a kategória-előmeneteli rendszer magában foglalja az elítélt magatartását, éppen a reintegrációs célokat elősegítve. A feltételes szabadságra bocsátás elbírálásának szempontjai vonatkozásában bevezetett módosítások ezért hangsúlyosan megjelenítik a kategóriarendszerben elért előmenetelt az elbírálás során.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Végül, de nem utolsósorban ki szeretném emelni a közvetítői eljárásokra vonatkozó szabályok módosítását. Ennek a jelentőségét talán Kölcsey Ferenc szavaival lehet a legjobban alátámasztani, aki szerint: „A békesség ott születik, ahol az emberek meghallgatják egymást.”

A javaslat ebben a szellemben hangsúlyt fektet a helyreállító igazságszolgáltatás elveire, és ennek megfelelően korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait. Lényeges változást jelent, hogy a közvetítő maga választhatja meg az egyes ügyekhez legjobban illeszkedő, annak békés megoldását leginkább szolgáló módszer keretében a résztvevők felszólalási rendjét, ezzel biztosítva, hogy az eljárás személyes jellege uralkodó maradhasson, és ne váljon egy jogilag túlformalizált eljárássá. Mindezek a közvetítői eljárás végső célját mozdítják elő, vagyis azt a közismert társadalmi célt, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás keretében a résztvevők együttesen jussanak a konfliktus feloldását szolgáló megállapodásra.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Önök is láthatják, hogy a törvényjavaslat mindannyiunk számára elfogadható célokat tűz ki: a bűnügyi vagyongazdálkodás hatékonyságát, hatékonyságának javítását, ezzel a vagyonmegtérülés fejlesztését, a bizonyítékokhoz való gyorsabb hozzáférést, a büntetőjog arányosságának erősítését, valamint a bűncselekménnyel kialakuló konfliktus megnyugtató rendezését, amely a jövőbeli bűnismétlés megelőzésének záloga is egyben.

Amennyiben támogatják ezeket a célokat, kérem a tisztelt Házat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.