Dr. Windisch László

DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy önök itt egy érdemi vitát tudtak lefolytatni, egy érdemi elosztáspolitikai, érdemi adópolitikai és érdemi gazdaságpolitikai vitát, hiszen ez azt mutatja, hogy mind a Nemzetgazdasági Minisztérium kollégái, mind az Állami Számvevőszék jól végezte a munkáját, és abban a hatalmas, nagyon hosszú törvénytervezetben, törvényjavaslatban, amit önök most megvitattak, a számok pontosak, helyesek és valósághűen írják le azt a folyamatot, amit a tavalyi évi költségvetés végrehajtásának hívunk.

Egyetlenegy képviselő sem vitatta a számok hitelességét és helyességét a vita során, úgyhogy önmagában ebből arra lehetne következtetni, hogy a törvényjavaslatot mindenki el is tudja fogadni, hiszen ez egy leíró jellegű dokumentum, beszámol arról, hogy a tavalyi évben hogyan lett végrehajtva a költségvetés. Tehát számunkra, az Állami Számvevőszék számára ez siker.

Viszont a vita során elhangzottak olyan tények, számok, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, és ahogy a törvénytervezet kapcsán az Állami Számvevőszék a garantőre annak, hogy az adatok, számok, tények hitelesek és megbízhatóak ‑ ezért tudnak önök erről vitát folytatni ‑, így feladatomnak érzem azt is, hogy a legfontosabb, a legjelentősebb, a legsúlyosabb tévedésekre, amelyeket a vita során hallottam, felhívjam a figyelmet.

Az egyik éppen a GDP-t érinti. Itt több hozzászóló a GDP-n keresztül egy olyan képet próbált lefesteni, mintha az elmúlt 15 évben a magyar gazdaság egy teljes kudarc lett volna, az összeomlás szélén lenne a magyar gazdaság. Ezzel szemben ‑ kár, hogy Vajda képviselő úr mint a Költségvetési Tanács elnöke (sic!) is éppen elhagyja a termet, így valószínűleg nem fogja hallani ezeket a valós számokat, pedig az ő munkáját is sokban segítené, ha a tényekre alapozna ‑ a GDP-t tekintve a valóság az, hogy az elmúlt 15 évben a magyar GDP 40 százalékkal nőtt; az uniós átlag csak 20,8 százalék volt. Tehát ezzel a 40 százalékos bővüléssel Magyarország az Unió élvonalában, felső harmadában van.

(16.00)

Mindeközben az adócentralizáció mértéke ennek megfelelő mértékben nem csökkent, ami azt jelenti, hogy minden költségvetési ágazatra a 2010-es értékhez képest lényegesen több pénz jut. A legtöbben az egészségügyet citálták ide, az egészségügyre 2010-hez képest reálértéken több mint 20 százalékkal költött többet a magyar kormány. Hangsúlyozom, hogy ez nem értékelés az Állami Számvevőszék részéről, ezek a tények, ugyanúgy tények, ahogyan a törvényjavaslatban felsorolt számok. Tehát minden ágazatra lényegesen több pénz tudott fordítódni azért, mert a magyar gazdaság 40 százalékkal bővült, az egészségügyre például 20 százalékkal több.

A tervezést több kritika érte. Egyébként a Költségvetési Tanács maga is kritikus a tavaszi költségvetés-elfogadással is és a tervezéssel is. De hogy azért objektívek tudjunk lenni, felmértük azt, hogy az elérhető előrejelzések, mind magyar gazdasági műhelyektől elérhető előrejelzések, mind európai szervezetektől elérhető előrejelzések hogyan vélekedtek 2023 tavaszán a 2024-es magyar gazdasági növekedésről. Az előrejelzések átlaga 3,3 százalékos bővülést jelzett előre, hiszen egyik gazdaságpolitikai tervezőműhely sem számolt a háború elhúzódásával és fennmaradásával. Tehát ettől az átlagos növekedési számtól nem járt nagyon messze az a tervezésben figyelembe vett 4 százalékos növekedés, ami aztán sajnálatosan nem tudott megvalósulni.

Az ÁSZ-véleménybe foglalt makrogazdasági kifogásokat hiányolta Szabadi István úr. Szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy kifejezetten tartalmazza az ÁSZ-vélemény, és az ÁSZ-elnöki beszédem is minden esetben felhívta arra a figyelmet, hogy a makrogazdasági előrejelzés kockázataival a Költségvetési Tanács részletesen foglalkozik, annak tagjaként…