{"cycle": 42, "id": "173-94", "date": "2025-10-22", "ulnap": 173, "seq": 94, "speaker": "Dr. Répássy Róbert", "p_azon": "u002", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/12796 Büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/12796", "duration_s": 790, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 11675, "paragraphs": ["DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt fekvő büntetőjogi tárgyú törvénycsomag egy több tárgykört érintő szabályozási kezdeményezés, amely a jogalkalmazásból, tapasztalatokból fakadó módosítási igényekre, a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának erősítésére, valamint az uniós és nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére is egyaránt megoldást kínál.", "A javaslat alapján a legátfogóbb változás a vagyonvisszaszerzés és az -elkobzás szabályrendszerének átalakítása körében tapasztalható. E vonatkozásban amellett, hogy a közösségi jog átültetése megtörténik, a javaslat túlmutatva az uniós szabályozáson, rendkívül széles körben biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, illetve az ismeretlen eredetű vagyon elkobzását, amelyek egyaránt hozzájárulnak a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, valamint ahhoz az össztársadalmi érdekhez, hogy a bűnös vagyon mielőbb és minél nagyobb mértékben újra a közösség szolgálatába kerülhessen.", "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat tartalmi bemutatásakor elsőként a kevésbé átfogó módosításokat, illetve az egyéb uniós kötelezettségeknek való megfelelés vonatkozásában releváns módosításokat említsem. Ezek közül is hadd kezdjem az emberkereskedelem bűncselekmény törvényi tényállásának a módosításával, amely a jelenleginél szélesebb körű büntetőjogi védelmet hivatott nyújtani. Az uniós jogi elvárásoknak megfelelően emeli be a javaslat az emberkereskedelem tényállásában megjelenő kizsákmányolás körébe ennek újonnan nevesített formáit. A béranyasághoz, a kényszerházassághoz, valamint a jogellenes örökbefogadáshoz kapcsolódó kizsákmányolás immár nem csupán az előremutató hazai joggyakorlatban, hanem a törvényben is expressis verbis megjelenik, ezáltal a lehető legteljesebb büntetőjogi védelmet biztosítva minden áldozatnak, és elősegítve a következetes felelősségre vonását minden elkövetőnek.", "Egy másik kiemelésre érdemes tárgykör az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos módosítások. A javaslat ‑ összhangban a tárgykörben született uniós rendelettel ‑ megteremti annak lehetőségét a hatóságok részére, hogy azonnal és közvetlenül hozzáférhessenek bűnüldözési szempontból kiemelt jelentőségű adatokhoz, vagy fordulhassanak egymáshoz és a szolgáltatókhoz a rendkívül gyors adatigénylés érdekében. A javaslat e része egyfelől biztosítja az uniós jognak való megfelelést, másfelől pedig a jogi versenyképesség szempontjából is előremutató szabályozást vezet be.", "Tapasztaljuk, hogy a digitális környezetben, a kibertérben a bűnüldözés egyre nagyobb kihívással terhelt, ezen a területen az időszerűség hatványozott jelentőséggel bír. E területen is egy átfogóbb módosítás készült, nem túlzás azt állítani, hogy ez a minisztérium negyedik online csalás elleni csomagja.", "A harmadik, a bevezetőben is kiemelt, talán a legjelentősebb változásokat hozó részét a javaslatnak a bűnügyi vagyon biztosítását és elvonását célzó jogintézmények átfogó fejlesztése képezi. E területen az uniós irányelv sok szempontból megkerülhetetlen adottságokat jelentett. Ilyen különösen a kiterjesztett vagyonelkobzás új esetkörének a szabályozása.", "(16.10)", "Ugyanakkor azt is indokolt előrebocsátani, hogy a javaslat vagyoni tárgykört érintő módosításai nem csupán az uniós jogi kötelezettségeknek felelnek meg, hanem sok tekintetben túlmutatnak azon. A kormány jogpolitikai céljainak megfelelően, elősegítve hazánk jogi versenyképességét, a javaslat törekszik napjaink aktuális problémáira, valamint a jövőben esetlegesen e körben felmerülő kihívásokra is átfogó megoldást nyújtani.", "A következőkben néhány fontos sarokpontról szeretnék beszélni, amelyek a bűnügyi vagyonnal kapcsolatos módosítások szempontjából a legfontosabbak. Ki kell emelni egyrészt a szervezeti változásokat, melynek körében a javaslat a bűnjelkezelő szervre vonatkozó szabályokat átdolgozza. A javaslat célja tehát, hogy e tekintetben szakértelemmel rendelkező szerv vagy szervezeti egység gondoskodjon arról, hogy a bűnügyi vagyon ne veszítse el az értékét a büntetőeljárás során. Ehhez egy olyan professzionális kompetenciára van szükség, amelynek az elsődleges funkciója, hogy a bűnügyi vagyon megőrizze az értékét, ezzel a vagyonvisszaszerzés eredményesebb legyen.", "Azzal együtt, hogy a konkrét szervezeti struktúra kialakítása külön rendeleti szintű jogszabály tárgykörét képezi majd, a javaslat világosan megjeleníti a vagyonkezelési funkciót és feladatkört. A vagyon megfelelő kezelése érdekében a javaslat a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv, illetve szervezeti egység számára a korábbinál szélesebb körű önállóságot biztosít, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megerősíti a törvényességi garanciákat is. Utóbbi körben jelentős, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek számára előzetes és utólagos beavatkozási lehetőséget biztosít a bűnjel és a bűnügyi vagyonkezelő önállóan meghozott döntéseibe.", "Másrészt fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a javaslat korszerűsíti a végrehajtási szabályokat, egységesen rendezi a lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtását. Ebben markánsan megjelenik az arányosság és a fokozatosság, amely az új büntetőeljárási kódexek egyik legfontosabb alapelve, de hasonlóan hangsúlyossá válik a vagyoni érték megőrzése is ebben az eljárási szakaszban. A fokozatosságot és a vagyon védelmét együttesen szolgálja egy teljesen új jogintézmény is, a vagyoni biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a vagyoni érdekelt ‑ értelemszerűen kizárólag, ha erre engedélyt kap ‑ megfelelő összeg letétele esetén a birtokában tarthassa az adott vagyonelemet. Ellenben, ha megszegi a kezelésre, használatra, illetve mindezek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, elveszíti a biztosíték összegét, és még a vagyontárgyat sem tarthatja a birtokában.", "Szintén jelentős módosítás, hogy kiegészülnek az értékesítés szabályai is, létrejön a konszenzuális alapú értékesítés is a vagyoni érdekelt és az eljáró szerv megegyezése esetére. Az olyan vagyontárgyak esetén, amelyek értékesítését kényszerítő körülmény, például gyors romlás nem teszi szükségessé, a vagyoni érdekelt akár egy összeg megjelölésével hozzájárulhat a vagyontárgy értékesítéséhez, így a vagyontárgy pénzzé alakul, amely az új szabályok szerint kamatozhat, ennek eredményeként nem veszít tényleges értékéből az eljárás során.", "A vagyon professzionális, értékszempontú kezelését támogatja, hogy létrejön egy olyan országos nyilvántartás, amely egységesen, minden kényszerintézkedés alá vont vagyont rögzít, és követhetővé teszi annak sorsát, értékének változását. Ezzel lehetővé válik a bűnügyi vagyon átfogó monitorozása, ami szintén hatékonyabb vagyonkezelést tesz lehetővé.", "Magyarország büntetőpolitikája nemcsak az emberkereskedelem elleni fellépés és számos más hasonló ügy mellett elkötelezett, hanem többek között kiemelt figyelmet fordít a szervezett bűnözés visszaszorítására is. A kormány nem titkolt jogpolitikai célja, hogy a szervezett bűnözést folytató elemek e tevékenységét megnehezítve és visszaszorítva, egyben különös figyelmet fordítva az ilyen tevékenység elszenvedőire, a sértetti kör érdekeire, a lehető legszélesebb körben lehetőséget biztosítson a hatóságoknak a bűnös vagy az olyan vagyon biztosítására, amelyről megalapozottan feltételezhető, hogy bűncselekményből származik. Gyakran előfordul, hogy a bűnelkövetők vállalják a börtön kockázatát annak tudatában, hogy ezalatt a bűnös cselekményből származó vagyon biztos helyen pihen. Erre a megoldást a jogirodalomban is több ízben megfogalmazták, miszerint ‑ Tóth Mihálytól idézek: „[h]a viszont sikeres (és a törvényességi követelményeknek is megfelel) az elvonás ‑ s ezt széles körben tudatosítjuk is ‑, nyilván az esetleges büntetőeljárás kockázatát sem vállalják. Mert nem éri meg.” Eddig az idézet.", "Ezekkel a gondolatokkal egyet kell érteni, mert ha eredményesen akarunk küzdeni a bűnözéssel szemben, akkor épp az arra motiváló tényezőt, annak jövedelmezőségét kell megszüntetni. Ha hatékony és széles körben elvonjuk a bűnös vagyont, úgy elenyészik az a mögöttes elem, amely sok esetben kiváltja a bűnözői csoportok kockázatvállalását. Mindennek megfelelően, párhuzamban az uniós irányelvvel, az új szabályozás kiterjeszti a vagyonelkobzás lehetőségét az olyan esetekre is, amikor az érintett személy nem maga a bűncselekmény elkövetője, és nem is közvetlenül ilyen személytől szerzi a vagyont, hanem ennél távolabbi az érintett személy és a bűnszervezet közötti kapcsolat a vagyon tekintetében.", "Ahogyan a javaslat miniszteri indoklása is utal rá, a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás esetén e vagyon is elkobozhatóvá válik, amennyiben az érintett személy nem tudja bizonyítani a vagyon törvényes eredetét. További feltétel, hogy az érintett kapcsolatban álljon egy bűnszervezettel, és gazdagodása is ezzel összefüggésben jelenjen meg.", "A javaslat más tárgykörök mellett mélyrehatóan érinti a büntetés-végrehajtási szabályokat is, e körben a gyakorlatban felmerült problémákra koncentrál. Az új szabályozás egyrészt lehetőséget biztosít a közérdekű munka pénzbüntetéssel történő megváltására annak érdekében, hogy az elítéltnek ne kelljen megszakítania a külföldi életvitelét, életközösségét, és ezáltal a közérdekű munka végrehajtása ne veszélyeztesse az érintett reintegrációját, ám a büntetőigény érvényesítése megtörténjen.", "A büntetés-végrehajtásban bevezetett kategóriarendszerben az elítéltek teljesítményét figyelembe kell venni, hiszen az orientáló hatású kell legyen a feltételes szabadságra bocsátás elbírálásakor. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban előfordul, hogy a büntetés-végrehajtási bírák ezt kevésbé veszik figyelembe. Ugyanakkor a kategória-előmeneteli rendszer magában foglalja az elítélt magatartását, éppen a reintegrációs célokat elősegítve. A feltételes szabadságra bocsátás elbírálásának szempontjai vonatkozásában bevezetett módosítások ezért hangsúlyosan megjelenítik a kategóriarendszerben elért előmenetelt az elbírálás során.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Végül, de nem utolsósorban ki szeretném emelni a közvetítői eljárásokra vonatkozó szabályok módosítását. Ennek a jelentőségét talán Kölcsey Ferenc szavaival lehet a legjobban alátámasztani, aki szerint: „A békesség ott születik, ahol az emberek meghallgatják egymást.”", "A javaslat ebben a szellemben hangsúlyt fektet a helyreállító igazságszolgáltatás elveire, és ennek megfelelően korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait. Lényeges változást jelent, hogy a közvetítő maga választhatja meg az egyes ügyekhez legjobban illeszkedő, annak békés megoldását leginkább szolgáló módszer keretében a résztvevők felszólalási rendjét, ezzel biztosítva, hogy az eljárás személyes jellege uralkodó maradhasson, és ne váljon egy jogilag túlformalizált eljárássá. Mindezek a közvetítői eljárás végső célját mozdítják elő, vagyis azt a közismert társadalmi célt, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás keretében a résztvevők együttesen jussanak a konfliktus feloldását szolgáló megállapodásra.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Önök is láthatják, hogy a törvényjavaslat mindannyiunk számára elfogadható célokat tűz ki: a bűnügyi vagyongazdálkodás hatékonyságát, hatékonyságának javítását, ezzel a vagyonmegtérülés fejlesztését, a bizonyítékokhoz való gyorsabb hozzáférést, a büntetőjog arányosságának erősítését, valamint a bűncselekménnyel kialakuló konfliktus megnyugtató rendezését, amely a jövőbeli bűnismétlés megelőzésének záloga is egyben.", "Amennyiben támogatják ezeket a célokat, kérem a tisztelt Házat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak."]}