Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr! Képviselőtársaim! Elnök úr! Mielőtt rátérnék a zárszámadásra, azért szeretném emlékeztetni Varju képviselőtársamat, sajnos ki kell mondjuk, hogy a Covid, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók együttes hatása sokkal durvább, hosszabb távon érzékelhető hatást gyakorolt az európai gazdaságra, mint például a 2008-2009-es válság. Az is durva sokk volt, gazdasági sokk volt, de rövidebb ideig tartott, Amerika négy-öt hónap után már elkezdett belőle kilábalni. Mindezt csak azért hozom ide, mert akkor önök kormányoztak, és egy sokkal kisebb válság is térdre rogyasztotta a magyar államot az önök kormányzásának köszönhetően. Tehát én azért az ön helyében egy picit visszafogottabb lennék, amikor a nehéz helyzetekben való kormányzást kritizálja.

Arról nem beszélek egyébként, hogy számtalan olyan dolgot mondott itt el és olvasott ránk, amelyben, azt gondolom, a felelősségünk minimális, ha egyáltalán van. Például a növekedési előirányzattal kapcsolatban itt éppen elnök úr is elmondta, de ha ön végignézte a 2023 közepi gazdasági előrejelzéseket, akkor azt láthatta, azt láthatja, hogy ezek az akkori előrejelzések tökéletesen megegyeztek a költségvetés tervezésében, illetve a költségvetési előirányzatban szereplő gazdasági növekedési adatokkal. Sőt mondok még egy dolgot: én kerestem, de egyetlenegy darab olyan, a Demokratikus Koalíció által jegyzett, a költségvetéshez fűződő megjegyzést sem találtam, amelyben óva intenek bennünket, hogy ez az előirányzat nem lesz tartható. Tehát ennyit az önök hitelességéről.

A másik pedig, értem én, hogy valami durvát kell mondani, és ezért a nominális államadósságot hozza ide, csak ön is tudja ‑ nyilvánvaló, most ezt kell mondani, ezt adták ki önnek ‑, hogy sehol nem nézik a nominális államadósságot, hanem mindenhol a GDP-hez mérik azt. Az a nagy probléma, tisztelt képviselő úr, hogy a GDP-hez mért államadósság, amikor önök voltak kormányon, akkor 2002-ről 2010-re 52 százalékról 85 százalékra emelkedett GDP-arányosan, merthogy ez a lényeg.

Ezzel szemben azt tudom mondani, úgy, hogy Magyarországnak nem a saját hibájából, de több válságon kellett keresztülverekednie magát, 15 év alatt sikerült csökkenteni az államadósságot GDP-arányosan, hiszen önök 85 százalékos GDP-arányos államadóssággal adták át a kormányzás lehetőségét, most meg bőven 80 százalék alatt vagyunk. Sőt, még a Covid időszak előtt volt, amikor már 70 százalék alatt voltunk, és ha nem jön a Covid, akkor el is tudtuk volna érni a 60 százalék körüli államadóssági szintet. Tehát azt szeretném csak mondani, hogy sokkal nehezebb a helyzet, mint ami önöket, az önök kormányzását térdre tudta kényszeríteni.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy önök arra a válságra, ami akkor térdre kényszerítette az országot, úgy reagáltak, hogy behívták az IMF-et, és az emberekkel fizettették meg az önök rossz gazdaságpolitikájának az árát, hiszen elvettek egyhavi bért az emberektől, a pedagógusoktól, a tanároktól, emelték az adókat, agyonadóztatták az embereket. Ez volt az önök válságkezelő stratégiája. A 2024-es költségvetés, amelynek részleteit itt elnök úr is, államtitkár úr is ismertette, pont azt bizonyítja, hogy sikerült ezen nehéz körülmények között is azokat az eredményeket megvédeni, amelyeket az elmúlt tíz évben elértünk, dacára a nehéz nemzetközi körülményeknek.

Ha egy mondatba bele akarjuk sűríteni a 2024-es költségvetés körülményeit, az államtitkár úr, az elnök úr által is elmondott részleteit, akkor azt úgy tudjuk megtenni, hogy a háborúnak csak vesztesei vannak. Ez a tanulság, mert sajnos azt kellett lássuk, bár reméltük, hogy 2024-ben, azt meg aztán végképp reméltük, hogy 2025-ben már nem a háború árnyékában fogunk élni, de sajnos ez nem így lett. Látszik, hogy a háborúnak csak vesztesei vannak, és nemcsak a háborúzó felek a vesztesei ‑ ők persze a legnagyobb vesztesek, hiszen ott emberéletek vesznek el, családok válnak árvává, asszonyok válnak özveggyé, ott a legnagyobb a veszteség ‑, de itt, Európában is óriási a gazdasági veszteség, tehát mi gazdaságilag vesztünk rajta ezen a háborún.

A 2024-es év azt bizonyítja, hogy ilyen háborús körülmények között a kormányzás fókusza is máshová kerül. Nem a fejlesztésekről beszélünk, hanem azt kell néznünk, hogy azokat az eredményeket, amiket elértünk, hogyan tudjuk megvédeni. Azt kell megnéznünk, hogy azokat a társadalompolitikai prioritásokat, amelyeket felállítottunk, hogy minden ember munkából tudjon élni, hogy a rezsi kifizethető legyen, hogy a családokat és a gyermekvállalást tudjuk támogatni, hogy az adószint alacsony maradjon, hogy az oktatásra és az egészségügyre még a nehéz körülmények között is többet tudjunk fordítani, ezeket a célkitűzéseket még ilyen nehéz körülmények között is meg tudjuk védeni. A 2024-es év az erről szólt.

Nagyok voltak a kihívások, de ennek ellenére ezeket az eredményeket, a korábbi évek eredményeit sikerült megtartani. Például, azt gondolom, nagy eredmény, hogy ilyen nehéz háborús körülmények között ‑ ahogy azt többen is említették ‑ a foglalkoztatás csúcson tudott maradni, hiszen 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon, 4,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, és a foglalkoztatottsági ráta Európa egyik legmagasabbja volt 2024-ben, ellentétben az önök kormányzásával, amikor 200 ezer ember vesztette el a munkahelyét egy, még egyszer mondom, sokkal rövidebb válságidőszak alatt.

Annak ellenére, hogy nehéz volt a helyzet, a NATO-vállalásunkat tudtuk tartani, és 2024-ben ‑ hiszen, ha a háború árnyékában élünk, akkor kifejezetten fontos a saját védelmünkre és a saját honvédelmi képességeink megerősítésére gondolni ‑ tudtuk tartani azt a vállalást, hogy ilyen nehéz körülmények között is a GDP 2 százalékát fordítottuk védelemre, és a Honvédelmi Alap már 2024-ben is 1310 milliárd forintból tudott gazdálkodni. Emellett az embereket, a hivatásrendieket is megbecsültük, hiszen a rendvédelmi és a honvédelmi dolgozók bérei is lényegesen emelkedtek 2024-ben.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. Dr. Aradszki Andrást a jegyzői székben Mihálffy Béla váltja fel. Berki Sándort a jegyzői székben Barkóczi Balázs váltja fel.)

A rezsicsökkentés nagy eredmény, ennek eredményeképpen a magyar emberek fizetnek a legkevesebbet az energiáért; ezt 2024-ben is meg tudtuk védeni. Ez jelentősen nagyobb forrásokat igényelt, mint korábban, hiszen az elhibázott szankciós politika energiaár-emelkedést okozott, tehát a rezsicsökkentés fenntartása sokkal drágább lett, de ennek ellenére sikerült megtartani. Amíg önök válsághelyzetben emelték a villany meg a gáz árát, nem is egyszer, hanem többször, és lett gázáremelés, ehhez képest mi ebben a nehéz helyzetben meg tudtuk tartani a rezsicsökkentést.

A családok támogatása is megmaradt, és 2024-ben is igaz volt az az állítás, ami idén, 2025-ben is igaz, hogy az Európai Unióban Magyarország fordítja GDP-arányosan a legtöbb forrást a családok támogatására. Azt gondolom, hogy ez nagy előny.

(14.00)

És a 2024-es költségvetés a nyugdíjasokat is megbecsülte, a 13. havi nyugdíj teljes összegben megmaradt, 6 százalékos emelés történt, ahogy ez itt elhangzott. És az oktatásra és az egészségügyre is minden korábbinál több jutott 2024-ben: oktatásra 3400 milliárdot, az egészségügyre pedig 3200 milliárd forintot fordított az állam.

Tehát összességében azt tudjuk mondani, hogy 2024-ben a körülmények rendkívül kedvezőtlenek voltak. Sajnos még ma is azok, tehát ilyen értelemben valóban egy elhúzódó válságról kell beszéljünk. De azt gondolom, hogy a 2024-es költségvetés jól mutatja, hogy hogyan lehet egyébként ragaszkodni azokhoz a társadalompolitikai célkitűzésekhez, amelyeket a Fidesz-KDNP kitűzött. A 2024-es költségvetés bizonyítja, hogy nehéz körülmények között is meg lehet ezt csinálni. Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a zárszámadást támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)