Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Tisztelt Ház! Azt hiszem, ezek a pillanatok bizonyítják azt, hogy mennyire szükség van az ellenzéki hangokra itt a parlamentben, mert különben még komolyan vennék azt, amit idáig hallottunk itt több hozzászólásban. Nem lehet támogatni azt, amiről azt mondják, hogy megbízhatatlan ‑ azt gondolom, hogy ezt maguk is el kell hogy ismerjék ‑, vagy betartható, miközben pedig betarthatatlan. Azt hiszem, hogy ez ilyen oldalról mindenképpen nagyon komoly kritikát érdemel. Bár a kritikában megjelenik számomra az is, hogy miniszter úr nem vállalta, hogy az expozét elmondja ez ügyben, de olyan számok láttán, amik itt rendelkezésre állnak, azt gondolom, hogy ez a végén még érthetővé is válik.

Kezdjük talán azzal, képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy milyen jellemzőket tudunk mondani annak a költségvetésnek a végrehajtásáról, amit önök még 2023-ban álmodtak meg. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy Magyarország jövőjének feléléséről beszélünk, az adósságállomány jelentős növekedését tapasztaljuk, a pénzügyi alapok átláthatatlansága jellemezte végig az önök működését, még annak ellenére is, hogy a frakciónk módosító indítványokkal próbált meg hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek számára valamilyen módon használható legyen, vagy legalább részben fontos kérdésekben módosítsanak, de önök ezt mind elutasították. Így azt kell mondjam, hogy nemcsak az újpesti és angyalföldi polgárok érdekeivel volt ellentétes az, amilyen döntést hoztak, és amit abból következően csináltak, ahogy gazdálkodtak, hanem az egész ország veszített azon nagyon sokat, és ez az önök egyértelmű felelőssége.

A kormány nem tett érdemi lépéseket, intézkedéseket a Covid-járványt követő gazdasági válság következményeit csökkentő európai helyreállítási források, valamint a strukturális alapokból származó források megszerzése érdekében, ezzel súlyosan veszélyeztetve a gazdaság érdemi fejlődését, s megint csak azt mondom, hogy az újpesti és angyalföldi emberek boldogulását.

Az is nyilvánvaló, hogy a költségvetés tervezésénél a kormány érdemben nem vette figyelembe az antiinflációs politika, a társadalmi kohéziót elősegítő bér-, nyugdíj- és szociális intézkedések szempontjait és alapelveit. Elég csak bemennünk ma egy boltba, mindannyian azt látjuk és tapasztaljuk, hogy szinte minden élelmiszer kétszer vagy még többször annyiba kerül, mint amennyi volt évekkel ezelőtt. Ilyen sehol nem történt az Európai Unióban, csak Magyarországon. Nincs tehát háborús vagy szankciós infláció meg költségvetés, itt egy olyan orbáni infláció, költségvetés van, amit Magyarországon tízmillió embernek kell elszenvedni. Orbán Viktor emeli az árakat, és miatta élünk rosszabbul. Amíg Orbán marad, ez a helyzet is maradni fog, ez a drágulás így marad, ennek megfelelően ezen változtatni kell.

Az Európai Számvevőszék jelentése is alátámasztja azt, amit az előbbiekben elmondtam. Magyarország Európában a legrosszabbul teljesítő tagállam. Még meg sem kapott uniós pénzek is elolvadnak ebben az inflációs környezetben (Derültség a kormánypárti oldalon.), elakadnak a korrupcióban vagy elvesznek a hatalom hálójában. Nincs jogállamiság, gyenge az ellenőrzés, nincs átláthatóság, így nő a korrupció, végső soron a magyar polgárok rengeteget veszítettek. Éppen ezért csodálkozom az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács jelentésein is, de ők a rendszer részeként ezt megtehetik.

(13.30)

Magyarországon kétszer-háromszor gyorsabban nőnek az árak, mint Nyugat-Európában, és ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány már azelőtt elinflálja az uniós pénzek értékét, mielőtt egyáltalán hozzájuthatna. Az ország így nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigetelődött az Európai Unióban. A magyarok az említett források, európai uniós források mindössze 1 százalékához, tehát önmagában a Covid utáni segítő mechanizmusnak az 1 százalékához jutottak hozzá, miközben 6 milliárd euró várna lehívásra ‑ de önök ezt nem tudják megoldani. Az uniós pénzekhez való hozzáférést nem Brüsszel, hanem a kormány és az általa gerjesztett korrupció blokkolja.

Itt nemcsak hibáról van szó, hanem a rendszer szándékos eltorzításáról kell beszélni. Magyarország továbbra is az Európai Unió utolsó helyén maradt a jogállamisági feltételek teljesítése terén, és ez részben politikai veszteség ‑ de ez az Orbán-kormányt nem érdekli ‑, de hatalmas gazdasági veszteség is, ami a magyar embereket sújtja, mert ők éppen arra szavaztak, hogy Európával békében, összhangban éljünk, ahol a nagy többség betartja a tízparancsolat elvárásait; nálunk kiváltképpen a kormány nem teszi ezt sajnos. Példának egyébként itt van Várhelyi Olivér, a Fidesz korábbi embere felelt a szomszédsági és bővítéspolitikai területért az Európai Bizottságban, aki munkájával a korrupciót most már exportálja egyébként a határon túlra. Ez ellen is fellépve kezdeményeztük az állampolgári kiállást, és éppen ezért aláírásgyűjtést is kezdeményezünk az euró bevezetéséért, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért és egy erős Európai Unióért.

A 2024-es urizáló költekezésükről szóló beszámolójuk jól szimbolizálja, hogy mit nem akarunk. 69 évvel ezelőtt ‑ hogyha ezt a példát idehozhatom ‑ Magyarország népe a szabadságért, a függetlenségért, az igazságért kelt fel. Akkor a szovjet tankokkal, ma a költségvetési hazugság, a korrupció, a félelem rendszerével kell szembenéznünk. 1956-ban a magyarok nem parancsra cselekedtek, hanem szívből, mert tudták: van az a pont, ahol nem lehet tovább hallgatni ‑ és ma is pontosan ezt érezzük.

Azért is kell közösen küzdenünk, hogy Magyarország újra egy szabad, méltó tagja legyen az európai közösségnek, nem rubelért, nem olajért, hanem a gyerekeink jövőjéért. Mert hazánk nem lehet orosz gyarmat, sem a fideszes milliárdosok, sem a Fideszből kiábrándult karrieristák játékszere. ’56 azt üzeni: mindig van választás, akkor is, amikor tankok állnak az utcán, akkor is, amikor egy áruló kormány próbálja meg elhitetni, hogy nincs más út. De van, lehet választani Kelet és Nyugat, a múlt és a jövő, Orbán és Európa között, és mi már döntöttünk: Európát választjuk.

Mi, demokraták, baloldaliak, DK-sok örökösei vagyunk, akik nem hajtottak fejet sem a szovjet hadsereg, sem az egypártrendszer előtt, elegünk van az egypártrendszerből, és nem fogunk most sem, mert tartozunk ezzel ’56 hőseinek, tartozunk a jövőnek, és tartozunk egymásnak. Mert ’56 öröksége nem a bezárkózás, hanem az európai szolidaritás. Akkor a vasfüggöny választott el minket Európától, ma pedig egy korrupt kormány, és ahogy akkor is, most is le fogjuk dönteni ezt a falat, mert az Orbán-kormány megélhetési, korrupciós és egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett a működésével. Ez a költségvetés ezt hozta magával, és akkor is így van, abból is látszik ez, hogy a költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában teljesen átláthatatlanná váltak. Nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetés gazdaságpolitikát meghatározó irányító jellege.

Az éves költségvetés előző tavaszi, nyár eleji, vagyis a nemzetközileg szokásosnál mintegy fél évvel korábban történő elfogadása ‑ a deklarációkkal ellentétben ‑ súlyos következményekkel járt. Miközben önök ezen a helyzeten nem változtattak, és figyelmen kívül hagyták, számokban bemutatható ‑ és a későbbiekben ki is térek rá ‑, hogy ennek milyen következményei voltak. És azok a tévedések, amelyeket önök megbízhatóságként próbálnak meg feltüntetni, ennek semmi köze nincs a valósághoz. (Sic!) Így az áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatokat a kormányzat kényszereknek és a megfontolásainak megfelelően gyakorlatilag bármikor módosíthatta egyébként, és ezt összevissza kapkodva meg is tette.

A 2024. évi költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó szerepe volt a veszélyhelyzet újabb meghosszabbításának, ami lényegében a rendeleti kormányzást és ezzel a költségvetési folyamatok feletti totális kormányzati kontrollt jelentette, ezzel egyidejűleg az Országgyűlés, a parlament kizárását is. Ami történt, az megtörtént: 37 alkalommal módosították, és így közel 4000 milliárd forintot, a büdzsé kiadásának a 9,7 százalékát mozgatták meg. A kormány a büdzsét első alkalommal 139 nappal azelőtt módosította, hogy egyáltalán az új év bekövetkezett volna. 2024 folyamán aztán sorozatosan, újra és újra átírták. Megemlíthetnénk a korábbi költségvetéseiket is, mert például akár 2021-ben 85-ször tettek ilyet, ’22-ben 61-szer, és még sorolhatnánk, de hát, ahogy mondom, ’24-ben 37 alkalommal módosították.

Amúgy egyébként a szándékosan rossz tervezésük miatt, mondhatnám akár, a módosítás kényszere rajta volt önökön, hiszen gazdasági növekedés gyakorlatilag nem volt, nyugodtan mondhatjuk ezt a 0,6 százalékra, azzal, hogy a 4 százalékos tervezés nem hurráoptimizmus, hanem önök pontosan tudták azt, hogy az egyébként nem következhet be, de ezt jóváhagyatták különféle testületekkel annak érdekében, hogy a költségvetést a parlament előtt ilyen számokkal tüntessék fel. Majd egyébként bekövetkezett a katasztrófa, hiszen a hiánycél jelentősen növekedett, nem tudták 5 százalék alatt tartani, 6,7 százalékos lett. Az államadósság mutatója jelentősen növekedett, a GDP értéke jelentősen csökkent a tervezetthez képest. A bruttó államadósság 50 865 milliárd forint helyett 55 479 milliárd forint lett 2024-ben.

Tisztelt Ház! Ez a tartozás, ez az adósság a háromszorosa annak, mint amennyi akkor volt, amikor az Orbán-kormány elkezdte a működését. Ezt követték el önök, és ezt a helyzetet állították elő, hogy nominális értékben itt tartunk.

Az adósságon belüli devizarész egyébként minden fogadkozásuk ellenére éppen hogy jelentősen növekedett, 20,9 százalékról 27 százalék fölé ment. És sorolhatnám még tovább ezeket az adatokat, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy szándékosan megbízhatatlan és egyben betarthatatlan költségvetést fogadtak el, és ennek megfelelően a mostani elszámolásuknál ilyenre hivatkozni, azt gondolom, nevetséges.

A költségvetés bevételeiben egy óriási tévedésük volt. Nem tudom, miben bíztak önök, amikor 8574 milliárd forintra taksálták az áfabefizetések lehetőségét, de nem voltak tisztában azzal a helyzettel, hogy az embereket az inflációs helyzet és még számos más körülmény mennyire szegényítette el, és mennyire tette lehetetlenné vagy akár spórolóvá amiatt, mert egy megbízhatatlan kormánnyal nem lehet ‑ nem lehet! ‑ költekezni, nem lehet megbízni abban, hogy holnap mi fog történni. És ilyen módon a kormány 2024. éves költségvetése, védelmi költségvetése, amit így próbált meg feltüntetni, a háborús körülmények között erre hivatkozva, de én úgy gondolom, hogy a prioritásaiktól függetlenül az előirányzatok tartalmazták, a külső befizetésekből működtek, vagyis sűrűn elrendelt, meghosszabbított különadók terhére, az emberek befizetéseiből működtették, és költötték el olyanra, amihez egyébként, mondhatnám, nem adták a hozzájárulásukat, és nem ilyet kértek önöktől. Másrészt annyiban is a kormány kedvelt finanszírozási eszközeivé váltak ezek a területek, mármint ezek a különadók, hogy a törvény szerint az alapok kormányhatáskörben módosíthatók, tehát az alapokat is ilyen módon használják.

A büdzsé már az elfogadásakor is csak illúzió volt, sőt én továbbmegyek: pontosan tudták, hogy az mind jogilag, mind számszerűleg. A belső struktúrája teljesen felborult egyébként a 37 alkalommal történt módosítás során. Rendeleti úton történt módosításra, ahogy mondom, ilyen módon számos alkalommal sor került.

(13.40)

Mindezek miatt a zárszámadási törvény is teljesen fölösleges, semmiféle jogi, szakmai relevanciája nincsen, érdemi értékelés helyett csak a kormány propagandáját, a valós problémák elkendőzését segíti, éppen ezért a magunk részéről egészen biztos, hogy nemmel fogunk szavazni.

Ha még néhány részletet is feltárok itt önöknek az álláspontunkból, akkor fel kell hogy hívjam a figyelmet arra, hogy az nem derül ki a beszámolóból, hogy a támogatások elsősorban a működő nagy és közepes vállalkozásokat segítették, de semmilyen támaszt nem adtak a legkritikusabb helyzetben lévő rászorulóknak, a kisvállalkozásoknak vagy az állásukat elveszítetteknek. Éppen ezért a 2024-es költségvetés nem volt alkalmas a gazdasági és szociális válság leküzdésére, tovább adósította az országot, nem teremtett hosszú távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem tudta enyhíteni a várható lökéshullámot, egyidejűleg fenntartani a szociális békét.

A büdzsé 4 százalékos gazdasági növekedést, a háztartások fogyasztásának és beruházásának ehhez fogható bővülését prognosztizálta ugyan, viszont az inflációt 6 százalékra tippelte. Utóbbi alacsonyabb lett, de a gazdaság lendületes növekedése mindössze 0,6 százalékkal bővült. Ekkora melléfogást nemigen lehet mentegetni. A zárszámadási törvényt előterjesztő kormány nem is bajlódik azzal, hogy a törvényjavaslat indokolja a kapitális tévedéseket, elszámolásokat, a döntően elhibázott brüsszeli szankciókra akar hivatkozni, ahelyett, hogy magában keresné a hibát, illetve bevallaná, hogy egyébként az elejétől kezdve tudta, hogy a tönkretett gazdaság lehetőségei annyira korlátozottak, amennyit egyébként papíron sem mert bevallani.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a 2024. évi büdzsé összeállítása során nemcsak politikai megfontolások, hanem súlyos szakmai tévedések is szerepet játszottak abban, hogy a költségvetés már az elfogadásakor is ábrándkép volt. A kormány évközi intézkedései is elkapkodottak és strukturálatlanok voltak, nem differenciáltak a gazdasági szereplők között, a nemzetgazdasági, illetve makroszintű megközelítés helyett inkább csak ágazati szempontok domináltak. További jellemzőjük volt, hogy szinte teljesen hiányoztak belőlük olyan intézkedések, a mindennapok biztonságát segítő, erősítő lépések, amelyek gyors segítséget jelentettek volna az állásukat elvesztők, a leszakadó rétegek és az amúgy is rossz körülmények között élők számára.

A hiány mértéke nemcsak 2024-ben, hanem évek óta magas. A 2024 óta számolt négy évben önöknek több mint 23 000 milliárd forinttal sikerült többet költeni, a költségvetés finanszírozása hitelműveletekkel volt úgy-ahogy megoldható. Tehát nem tettek mást, mint hiányt halmoztak fel, és mindezt ráadásul hitelből finanszírozták. Nem csodálom, hogy ilyen körülmények között mindent megtesznek azért, hogy például a Kínától felvett hitel szerződését eltitkoltassák, és a bírósági lehetőségekkel élve és az ottani döntésekkel is dacolva nem adják meg ezt a tájékoztatást a közvélemény számára. Tehát a hiteleik finanszírozása is ilyen körülmények között zajlik.

2024-ben a központi költségvetés bruttó adóssága a GDP arányában a tervezett 69,7 százalék helyett 73,5 százalékra növekedett, miközben a nominális adósságállomány csaknem 5000 milliárd forinttal növekedett ‑ a tervezettet már említettem ‑, ennek eredményeként az év végére minden magyar emberre 5,5 millió forintos adósságot halmoztak fel.

Tisztelt Fideszes Képviselőtársak! Önök végezték el ezt a munkát: 5,5 millió forintos adóssággal terhelnek minden kiskorút és nagykorút egyaránt.

Az adósság tervezettnél lényegesen magasabb szintje a kormány álláspontja szerint az orosz-ukrán háború okán bekövetkezett válság nyomán megnövekedett nettó finanszírozási igény teljesítése miatt következett be. A valóságban azonban főként a rossz, prociklikus gazdaságpolitika, a választások előtti mértéktelen kiköltekezés okán kialakult tartós költségvetési hiány miatt volt szükségük arra, hogy valamilyen módon finanszírozni tudják az ország lehetőségeit, de ez további eladósodással, az adott körülmények között történt csak meg. Döntően ezzel függnek össze a tervet meghaladó forint- és devizakötvény-kibocsátások, 2024-ben ezt láthattuk is a forintnak az euróhoz képest a vártnál nagyobb mértékű gyengülésében.

Az állam bevételei több területen is eltértek a tervezettől. A gazdasági helyzet összességében katasztrofálisan alakult, a költségvetésben az egész évre 4 százalékra tervezett gazdasági növekedésről már beszéltem, az annak töredéke lett.

A kormány növekedésélénkítő lépései kevés eredményt hoztak, a magas kamatok miatt a vállalkozások képtelenek voltak többet beruházni, másrészt az elmúlt időszakban tapasztalható inflációs nyomás következtében a lakosság fogyasztása is visszazuhant. A harmadik gond az volt, hogy lényegében kifutottak a korábbi költségvetési ciklus európai uniós forrásai, ezek folyamatos csökkenése és pótlásának elmaradása a GDP-adatokban már tükröződhetett is. Tehát önök a gazdaságpolitikájukkal az európai uniós források finanszírozása nélkül nem tudnak érdemi növekedést produkálni a magyar gazdaságban, ezt nyugodtan megállapíthatjuk.

A bizonytalan gazdasági kilátások és a magas kamatkörnyezet hatására a beruházások tehát visszafogottan alakultak, ráadásul sok állami beruházás is leállt, ahogy önök is utaltak rá. Erre már nem mertek hitelt felvenni vagy további hiteleket felvenni. Az év vége felé ugyanakkor némi növekedés volt tapasztalható az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülésével, továbbá egyes állami finanszírozású hadiipari fejlesztések megindulása következtében, de most akkor nem beszélek a cégek keretében elvégzett magánosításokról.

A családtámogatási előirányzatok ugyan valamelyest növekedtek, de ahogy a korábbi években, 2024-et illetően is politikai színezetűek voltak a költések, és nem a rászorultság adta meg a prioritást. A családi adókedvezményeket csak a közepes vagy magasabb jövedelműek tudták részben vagy teljesen kihasználni, ez vonatkozott a sokgyermekesek autóvásárlási kedvezményeire is.

A reformoknak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak a nyomait sem lehet látni egyik nagy elosztórendszernél sem. Az államháztartáson belüli oktatási tevékenységre, szolgáltatásokra fordított összegek minimálisan növekedtek, de az oktatás finanszírozása reálértékben tovább zuhant.

És beszélhetnék még az egészségügyről: ugyanezen keretek között ugyanannyit költöttek, mint 2023-ban, miközben az inflációs környezet jelentősen rontott ezen. Mindez meglátszik a szakrendelőkben, meglátszik a kórházakban és ennek eredménye a magyar emberek egészségügyi állapotában. A Fidesz szociális érzéketlenségét mutatja az is, hogy a minden gyerek után, így a szegény szülőknek is járó családi pótlék 2008 óta nem növekedett.

Így összefoglalóan azt kell mondjam, hogy akárhonnét nézve ‑ elemeiben vizsgálva vagy egészében tekintve ‑, ahogy 2023-ban elfogadták a 2024-re vonatkozó költségvetési ábrándjaikat, annak megvalósítási folyamatában jelentős károkat okoztak az országnak.

Külön ki kell emelni, hogy az uniós bevételek és kiadások 2024-ben elmaradtak, és ilyen módon az önök politikája, az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatrendszerük viszonya jelentős kárt okozott a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek. Hiszen a 2024-ben az uniós programokhoz köthető bevételek 1221 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak az előirányzott összeghez képest, a 2024. évi uniós kiadások 1516 milliárd forinton zártak, mintegy 2000 milliárd forinttal maradtak el az előirányzattól.

(13.50)

Az uniós források elérhetőségének korlátozása ugyanakkor továbbra is bizonytalanságot jelent a költségvetési folyamatok szempontjából. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz forrásai esetében egyelőre nem született megállapodás, és az embereknek továbbra is károkat okoznak. Kell‑e tovább indokolnom azt, hogy ez a költségvetési beszámoló, amit önök a parlament elé terjesztettek, elfogadhatatlan? Én úgy gondolom, hogy nem, éppen ezért a továbbiakban is csak azt tudom önöknek javasolni a frakciónk részéről, hogy ne akarják elfogadni ezt a költségvetési beszámolót, mert rosszat tesznek az országnak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Vajda Zoltán tapsol.)