Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Elnök Úr! Amikor a költségvetés elfogadására készültünk, akkor három szóval jellemeztük a költségvetést: megbízható, kiszámítható és betartható. Én azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék elnökének mondatai mindenképpen megnyugtathatnak mindenkit arról, hogy ez a három szó igenis a 2024-es költségvetésre mindenképpen igaz. Később azért majd néhány mondatot mondanék arról is, hogy az abban szereplő számokhoz mi járult még hozzá jelentős mértékben azon túl, amit elnök úr elmondott.

Tisztelt Ház! A 2024. évi zárszámadásitörvény-javaslat ‑ ahogy már többször elhangzott ‑ a törvényi határidőknek megfelelően szeptember végén került benyújtásra. Egy ilyen zárszámadás célja a végső egyenleg levonása a mögöttünk lévő esztendőről.

Hogy néhány dolgot mondjunk: a háború tovább folytatódott, bár mindenki arra várt, hogy a háború be fog fejeződni; egy olyan gazdasági visszaesés kezdődött meg, ami nemcsak Magyarországot, de azt gondolom, egész Európát érintette, és erre sem mi, sem az Európai Unió tagországai nem voltak felkészülve. Egy számítás szerint az elmúlt három évben a magyar gazdaságot több mint 9000 milliárd forintnyi veszteség érte a háború miatt közvetett és közvetlen módon. Ha ezeket az összegeket mind beleszámoljuk majd a költségvetés zárszámadásába, akkor ez lényegesen jobb képet tud mutatni.

Államtitkár úr és elnök úr is beszámolt arról, hogy attól függetlenül, hogy Magyarországnak nagyon komoly uniós pénzek járnának, az elmúlt évben sem érkeztek meg ezek az uniós pénzek. Innen is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki azért tesz a saját helyén, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek ne érkezzenek meg. (Sic!) Innen is azt kérjük mindenkitől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a Magyarországnak járó források Magyarországra érkezzenek.

A háború és a migrációs nyomás miatt például a tavalyi évben csak a határvédelemre fordított kiadások a nemzeti össztermék 2 százalékát emésztették fel. Ha ezt a 2 százalékot nem kellett volna erre fordítani, az megint csak az egyenleget nagyon komolyan tudta volna javítani.

Elhangzott, hogy az árfolyam az év végén milyen komoly nagyságrendű, 1350 milliárd forintos nagyságrendű kiadástöbbletet okozott. Sokszor gondolkozhatunk azon, hogy egy ilyen hektikus árfolyammozgás mögött valóban mi áll, milyen gazdasági folyamatokat kell ilyenkor értékelni.

És természetesen a háború közvetlen hatásaként a védelmi kiadások megnövekedése is jelentős kiadástöbbletet jelentett a 2024-es költségvetésben. A magyar kormány a 2024-es költségvetést védelmi költségvetésként határozta meg, amely a fennálló szomszédos háború ellenére is biztosítja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. A költségvetés prioritásai között szerepelt a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése, valamint a családtámogatási rendszer fenntartása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése.

Itt szeretném megjegyezni önöknek, hogy jómagam is jó néhány éve, már évtizede részt veszek a zárszámadási vitákban, és voltak olyan időszakok, amikor a zárszámadásitörvény-javaslat olyan tételek utólagos elszámolásával foglalkozott, amelyek gyakorlatilag kis költségvetésként működtek, de jó néhány éve tapasztalhatjuk már a polgári kormányzás alatt, hogy a költségvetés zárszámadása kimondottan csak a tényadatokra szorítkozik. Ha jól tudom és jól sejtem, ebben az évben is csak egy olyan módosítójavaslat-csomag fog érkezni, amely az egyházi fenntartású intézmények tavalyi elszámolásával kapcsolatban módosíthatja a költségvetés zárszámadási törvényét.

Mindannyiunk számára ismert, hogy a háború kitörésével sajnos megszakadt a Covid-válság utáni gazdasági fellendülés időszaka, így a 2024. esztendőben mindössze 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az enyhébb gazdasági növekedés fő oka az igen bizonytalan külső környezet nyomán kialakult exportcsökkenés és a már többször elhangzott drasztikus beruházás-visszaesés volt. Ettől függetlenül a bruttó reálbérek 9,2 százalékos mértékben tudtak növekedni, és ez a 9,2 százalékos bruttó reálbér-növekedés megerősítette a lakossági keresletet, ami a háztartások fogyasztásának 4,9 százalékos bővülésében jelentkezett.

Meg kell jegyeznünk, hogy 2024-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,7 millió fő volt a 15-74 éves korosztályban. Nem tudom, emlékeznek‑e még rá, amikor egypár évvel ezelőtt a kormány bejelentette, hogy egymillió új munkahelyet fog létrehozni. Akkor ezt megmosolyogták, és azt mondták, hogy ezt biztosan nem lehet megtenni. Innen is jelentjük: megtettük.

(13.20)

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 0,2 százalékponttal, 75,1 százalékra nőtt, míg az aktivitási ráta 78,6 százalékra emelkedett. Ezek a mutatók uniós összevetésben is kiemelkedőknek tekinthetők, büszkék lehetünk rá.

2024-ben az infláció mértéke a vártnál alacsonyabb, mindösszesen 3,7 százalék volt, aminek az alapja mindenképpen a reálbér növekedése volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország ezt a gazdasági eredményt annak ellenére érte el, hogy hazánk, ahogy már előbb is elmondtuk, nem kapott sem az uniós pénzekből, sem az EU-s helyreállítási forrásokból. Így Brüsszel továbbra is igen komoly versenyhátrányt okoz minden tagországgal és minden más országgal szemben is nekünk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2022-ben létrehozott Rezsivédelmi Alap 2024-ben is garantálta a magyar háztartások számára, hogy a kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásait csökkentse és a rezsicsökkentés eredményeit megőrizze. A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a honvédelmi kiadások 2024-ben is meghaladták a nemzeti össztermék 2 százalékát.

Az állami beruházások tervezésénél prioritás volt a hatékonyság és a takarékosság. A költségvetés a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot kiemelten támogató projektekre összpontosított. Ezzel összhangban az új hiánycél elérését segítendő döntés született mintegy 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról, átütemezéséről, amelyek a későbbi években valósulhatnak meg.

2024 júniusában a kormány további egyenlegjavító intézkedéseket jelentett be, mindösszesen 400 milliárd forint értékben. Mindezek következtében a kormány 2024-ben összesen 1075 milliárd forint összegben hozott egyenlegjavító intézkedéseket a hiánycél tartása érdekében.

A tervezettnél alacsonyabb növekedés sajnos negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfa alakulására, emellett a 2023-ra tervezett infláció is magasabb volt, így a kamatkiadások is többletet eredményeztek 2024-ben. Mindezek ellenére 2024-ben az államháztartás hiánya jelentősen csökkent, a 2023. évi 6,8 százalékhoz képest 2024-ben az eredményszemléletű hiány 5 százalékos volt a nemzeti össztermék arányában.

Az államadósság ‑ már többször elhangzott államtitkár úr és elnök úr interpretálásában is ‑ a nemzeti össztermék 73,5 százaléka lett a tervezett és alapul szolgáló 73,2 százalékhoz képest. Ennek több oka van, én most csak egyre hivatkozom: a forint gyengülésére és az ebből adódó kiadási többletre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2024. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése is azt támasztja alá, hogy a kormány a rendkívüli gazdasági körülmények ellenére kézben tartotta a költségvetési folyamatokat. Innen is szeretném megköszönni mind a minisztérium, mind az Állami Számvevőszék magas színvonalú munkáját, hiszen jelentéseikkel, illetve az elkészített törvényjavaslattal és annak mellékleteivel szerintem nagyon komoly segítséget nyújtottak a parlamenti képviselők munkájához, vagyis a döntéshozatalban. Szeretném továbbá kiemelni a Költségvetési Tanács munkáját is, hiszen közreműködésük szintén hozzájárul a felelős, fenntartható központi költségvetés kidolgozásához.

Tisztelt Ház! A fentiekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalják meg és azt a frakciónkhoz hasonlóan támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)