Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)
2025-10-22 · 173. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:22Szöveg6 449 karakter · 17 bekezdés · JSON
DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/12801. számú törvényjavaslat fekszik előttünk. Az indítvány célja, hogy a kormány adópolitikai és szakpolitikai döntéseinek és az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosításokat jogrendbe iktassa, másrészt az adminisztráció egyszerűsítése, a gazdaság fehérítése, továbbá az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges pontosító rendelkezéseket rendezze.
Az adócsomagban számos kisebb módosítás lelhető fel, de alapvetően nem fog változtatni a hazai adórendszeren. A módosító szabályok elsősorban pontosító, kiigazító rendelkezéseket tartalmaznak.
Az adózóknak ugyanakkor érdemes figyelemben tartani több adatszolgáltatási változást, az adóeljárási szabályokban pedig további hatékonyságnövekedést hozhat az automatikus döntéshozatal bevezetése.
Fentiekre tekintettel engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat néhány kiemelt, általam is fontosnak tartott pontját! A 30 év alatti anyák kedvezményére jelenleg azon édesanyák jogosultak, akiknek a 30. életévük betöltése előtt megnyílik a családi adókedvezményre való jogosultságuk, azaz betöltik a várandósság 91. napját. Ez a szabály az életévekkel kapcsolatosan így eltérő feltételeket jelent, mint a 40 év alatti kétgyermekes anyák esetében, ahol január 1-jén kell megvizsgálni, hogy valaki a 40. életévét betöltötte. Módosítási javaslatunk elfogadása esetén a 30. életév betöltését is január 1-jén vizsgálnánk. Az intézkedéssel a 30-31. életév közötti egygyermekes anyák járnának jól, például a 30. életévét 2026. május 10-én betöltő édesanya az adókedvezményt jelenleg csak akkor veheti igénybe, ha a várandóssága 91. napja május 10-ét megelőzi, a változás után akkor is, ha ez 2026-ban bekövetkezik, a jogosultság pedig a várandósság 91. napjától az év utolsó napjáig, azaz 2026. december 31-éig él. Az érintettek száma 2-3 ezer fő, a költségvetésibevétel-kiesés mintegy 1-2 milliárd forintot jelent. Természetesen, ami a költségvetésben kiesés, az a családoknál, az anyáknál bevételnövekedést jelent.
A két gyermeket nevelő anyák kedvezményének lépcsőzetes bevezetésére vonatkozó szabály pontosítása: 2026. január 1-jétől négy év alatt fokozatosan válnak jogosulttá a kedvezményre a két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyák. Először 2026-tól a 40. életévüket, majd 2027-től az 50. életévüket, 2028-tól a 60. életévüket még be nem töltött édesanyák érvényesíthetik az adókedvezményt. 2029-től pedig életkori megkötés nélkül minden, legalább két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanya a munkajövedelmei tekintetében élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Annak érdekében, hogy az előírt korhatárt a pontosan január 1-jén betöltő édesanyák is igénybe vehessék a kedvezményt, a szabályozás pontosítása szükséges, és ez meg is történik.
A javaslat jelentős könnyítést tervez a kriptoeszközökkel kereskedő magánszemélyek számára. A kriptoügyletekből származó jövedelem kiegyenlítésekor ezentúl nem csak az adóévet megelőző két év, hanem bármely korábbi év bevallott veszteségei is elszámolhatók lesznek, ugyanakkor a magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a kriptoügyletek veszteségeiről, amelyet az éves adóbevallásban tájékoztató adatként kell majd feltüntetniük.
(11.20)
A javaslat a kutatás-fejlesztési adókedvezmény szabályait pontosítja. Az új típusú K+F-adókedvezmény választása után a korábbi hat év helyett már öt év elteltével lehetne ismét dönteni a kedvezmény alkalmazásáról. Ez összhangba hozza a szabályt a már hatályos rendelkezéssel, amely szerint a választás ötéves időtartamra szól.
További változás, hogy a felsőoktatási intézménnyel, az MTA-val vagy állami tulajdonú kutatóintézettel kötött szerződés alapján végzett K+F-tevékenység esetén is a főszabály szerinti mértékben, azaz az elszámolható K+F-költség 10 százalékáig lehet majd igénybe venni az adókedvezményt. Az 500 millió forintos felső korlát továbbra is alkalmazandó marad.
A kisadózó és kisvállalati adóalanyok számára a pénztárértékelési szabályok módosítása hoz könnyítést. Az új rendelkezés szerint az elektronikus pénzeszközök nem számítanak bele a pénztár értékébe, így csökken a fiktív pénztárállomány miatti adókockázat, és egyszerűsödik az adminisztráció. Ezzel a módosítással a jogalkotó egyértelműen a modern pénzforgalmi megoldásokhoz kívánja igazítani a szabályozást.
2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőségek értékesítése a 27 százalékos áfakulcs alól az 5 százalékos áfakulcs alá kerül átsorolásra. A szabályozás a sertés- és baromfihússal megegyezően kerül kialakításra.
Itt érdemes egy, az ellenzékkel hosszan folytatott vitára is utalni, milyen az igazságos adórendszer. A mi álláspontunk az ‑ és következetesen ezt érvényesítjük a jogalkotási gyakorlatban ‑, hogy nem a jövedelmet, elsősorban a fogyasztást kell megadóztatni, hiszen ott sokkal kisebb az adóelkerülés lehetősége. Ha van jogos ellenzéki kritika ezzel kapcsolatosan, akkor az az, hogy az alapvető élelmiszerek esetében egy nagyobb jövedelemmel rendelkező személy sem fogyaszt sokkal többet. Itt ezt a kritikát akár meghallgatva, de nyilván mi is ismerjük ezeket a jelenségeket, az alapvető élelmiszerek esetén törekszünk arra, hogy az 5 százalékos áfakulcs alá soroljuk az élelmiszereket. Ennek egy lépését most ebben a törvényjavaslatban is láthatjuk.
A vagyoni értékű jog fogalma bővül a lízingbevevői joggal és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal. Azon adótárgyak köre is bővül, amelyre az önkormányzat nem állapíthat meg települési adót, a termőföld mellett az erdő tulajdonjoga is ezen kivett tárgykörbe esik.
Mindezen túl egységesül a lakásépítéshez kapcsolódó illetékmentesség igazolása, és illetékmentessé válik a tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolás esetén, ahogy államtitkár úr is elmondta az expozéjában.
A reklámadó nullaszázalékos mértékének érvényességi ideje újabb egy évvel meghosszabbodik, így az adó 2026. december 31-ig továbbra sem lesz alkalmazandó.
Úgy vélem, hogy a fentebb említett intézkedések egyértelműen elősegítik a 2026-os adórendszer szabályszerűségét és egyszerűsítését, épp ezért fontosnak tartom és kérem önöket, hogy szavazatukkal is támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Szeberényi Gyula Tamás — 2025-10-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/173-52.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-173-52,
title = {Dr. Szeberényi Gyula Tamás — 2025-10-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/173-52.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}