Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét elrettentő példát mutatott a Veszprém férfi-BL-kézilabdacsapata, amely múlt héten 15 vendégmunkással és csak egy magyarral lépett pályára, vereséget is szenvedtek. Ilyen felfogású klub miért részesüljön magyar adókedvezményekben? Ezért a Mi Hazánk Mozgalom azt javasolja, hogy most a sporttörvény és a taotörvény módosítása kapcsán az adóalanyok közül kerüljenek ki a törvény hatálya alól azok az egyesületek, amelyek a tárgyévet megelőző esztendőben nem tartották legalább 50 százalékon az első osztályú csapataikban a pályán lévő magyar játékosok számarányát. Mi ugyanis meg kívánjuk védeni a nemzeti identitásunkat és fiataljaink munkahelyeit is, ha már ezt a kormány és a balliberális ellenzék eddig nem tette meg.

Nem támogatjuk a sportszakemberek, edzők felvételét a játékosügynöki tevékenységek közé, ugyanis enélkül is rengeteg külföldi veszi el edzőink munkáját. Az elmúlt hétvégén az NB I.-es férfi-kosárlabdabajnokság 14 csapata közül csak háromnak volt magyar nemzetiségű edzője. Ez 80 százalék feletti vendégmunkásarányt jelent. A labdarúgásban nem ilyen rossz a helyzet, az NB I. 12 csapatából hét magyar edző van, így itt már legalább 40 százalék körüli a külföldiek aránya.

Pedig az 1925-ben alapított Testnevelési Egyetem világviszonylatban is ismert kiváló szakemberképzéséről. Az, hogy a sportirányítás tovább ösztönözné a külföldiek behívását, érthetetlen számunkra. Miért lenne szükség az ajtó még szélesebbre tárására? Várjuk az előterjesztő szíves indokolását. Inkább meg kellene védeni a magyar szakemberek munkahelyeit, államtitkár úr. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kiemelkedő tudásúak ne jöhessenek, de kell valamiféle korlát.

Aztán a sportfióktelepekről is ejtsünk szót, ha már ezt bevezetnék. A Mi Hazánk Mozgalom sportkabinetje nem ellenzi ezek létrehozását és beemelését a jogrendünkbe, viszont azzal már nem értünk egyet, hogy a taót is kiterjesszük rájuk.

Ami pedig a „Sportoló nemzet” programot illeti, a Mi Hazánk Mozgalom egyetért e program létrehozásával, viszont túlontúl általános, ezért a „Virradat” programunkban is leírt konkrét törvénymódosító javaslataink vannak. Például minden olyan sportlétesítmény, amelynek megépítéséhez adófizetői pénzeket is felhasználtak, legyen köteles sportolás céljából fogadni a helyi lakosokat, mert a jelenlegi helyzet az, hogy a milliárdokért felépített létesítmények nincsenek kihasználva, ugyanakkor egyre több pénzébe kerül a magyaroknak a saját sportolásuk biztosítása magánlétesítményekben. Ne kelljen már az adófizetőknek kétszer is kifizetnie a saját sportolásuk árát!

Szép példa viszont a budapesti atlétikai centrum bevonása a lakossági, közösségi használatba. Ezt kellene kiterjeszteni az összes állami vagy önkormányzati sporttelepre. Az erre költött pénzek bőven megtérülnek a kevesebb, társadalombiztosításban kifizetett összegekkel.

Tisztelt Országgyűlés! Most pedig szeretném a sportban a magyar kvóták terén, szívügyünk terén a Mi Hazánk által elindított folyamat sikereit is bemutatni, ugyanis egyre közelítünk az általunk ideálisnak tartott 50 százalékhoz.

Többéves követelésünk nyomán az MLSZ bevezette a négy plusz egyes magyar szabályt, ami teljesen uralja a fociszerető közvélemény közbeszédét, bár Kubatov Gábor mindent megtett a szabályozás bevezetése ellen, végül csak az Újpest labdarúgócsapatának vezetése volt képes egészen elképesztő, mondhatjuk, magyarellenes módon nyíltan nemet mondani erre az ösztönzőre, tehát még akkor sem kellenek, akkor se jöjjenek az Újpestbe magyar játékosok, ha ezért több száz millió forintot ad nekik az MLSZ.

Ami ezt a kvótát illeti, tehát komoly, széles társadalmi támogatottsága is volt, persze sok munkánk volt emögött, országgyűlési törvénymódosító javaslataink, még ha oly sokszor le is szavazták ezt itt, felszólalások sportkonferenciákon, meccsek előtti szórólapozás, sok tízezer szórólapot osztottunk ki az ügyben, közösségi médiás bejegyzések és magyar többségű klubcsapatok melletti szurkolással komoly társadalomformálást is szerintem elérve, illetve a társadalomban megvolt ennek a támogatása, csak nem tudták, hogy ezt el is lehet érni akár ilyen politikai eszközökkel, szabályozási módszerekkel. Mindenképpen siker.

Sőt, egy folyamatról beszélhetünk, tágabb kérdésben is, hiszen a kosárlabda-bajnokságokban már egyről kettőre emelkedett a kötelezően pályán lévő magyarok száma, tehát ez már 40 százalék. A jéghokiban a 21-es nevezhető keretben már csak nyolc külföldi lehet. Vezető csapatsportjainkban már csak a kézilabdában lehetséges magyarok nélkül kiállni, ostorozandó ezért a kézilabda szövetség, államtitkár úr. Kérjük, hogy adják fel az ultraliberális és magyarjátékos-ellenes nézőpontjukat!

A Mi Hazánk Mozgalom fontosnak tartja a vendégmunkások számának visszaszorítását a csapatsportjainkban és az élet más területein is, de mégiscsak azt értük el az elmúlt években, hogy a vendégmunkások legnagyobb aránya épp a labdarúgásban jelent meg, és általában az élsportban is elharapódzott.

(8.50)

Éppen ezért emeltük fel ezek ellen a szavunkat, hiszen olyan mérkőzések is voltak a magyar nemzeti bajnokságokban, ahol egyetlen magyar játékos sem lépett pályára. Ezzel érzékenyítik is a szurkolótáborokat a kormány által preferált vendégmunkások más területeken való elfogadására, behozatalára, beengedésére is. Többször leszavazta az Országgyűlés az 50 százalékos magyarkvóta bevezetését célzó javaslatunkat a hazai csapatsportbajnokságokban, még maga Orbán Viktor is, hiába buzdítottam őt a frakciófegyelemből való kiszavazásra, de végül mégis sikert értünk el.

A magyarkvóta bevezetését pedig azért szorgalmazta ‑ illetve néhány csapatsport esetén még kell is, hogy szorgalmazzuk ‑, azért szorgalmazza ezt a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a sportban is elburjánzott külföldivendégmunkás-dömping helyett tehát garantáljuk a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokban, a befizetett adókból épített sportlétesítményekben, másrészt az utánpótlásnak több lehetőséget biztosítva, a válogatott csapataink színvonalát is emelve.

Ha a magyaroknak nem adnak nagyobb számban játéklehetőséget a magyar bajnokságokban, akkor a válogatottban is kisebb merítés lesz, tehát aki a magyarkvótát ellenzi, az például a nemzeti tizenegy sikerét gátolja a labdarúgásban, pedig nem is olyan jók a külföldiek. Bár kevés esélyt kapnak a magyarok, még mindig nincs egyébként 50 százalékos kvóta a labdarúgásban sem, de a labdarúgó-gólkirály az elmúlt hat évben mégis magyar volt. Ebből négyszer a csak magyar játékosokkal fellépő Paks csapata adta a magyar labdarúgó-gólkirályt. Nekik, azt gondolom, külön is gratulálhatunk itt az Országgyűlésben, hogy a „száz százalék magyar” jelszóval egyetlen ilyen csapatként folytatják ezt a játékosszervezést és zseniális labdarúgást. A legtöbb gólt lőve például az eddigi idei bajnokságban is nem véletlenül vezetik a tabellát, nem csak a gólok számát tekintve. Tehát az elmúlt években a labdarúgó magyar gólkirály végig magyar volt. Külön is gratulálhatunk a tavalyi gólkirálynak, Böde Dánielnek, aki szintén a Paks játékosa.

De még ha jobbak is lennének egyébként az idegenek, a drága pénzért vásárolt külföldi játékosok, egyszerűen nem magyar sikert jelentenek. Tehát mindenki vágyik a sikerre, és minden magyarországi székhelyű csapat sikerét nyilvánvalóan szeretnénk, azonban mennyiben magyar siker az, hogyha ezt lényegében külföldi csapat, külföldi játékosok, vagy döntően külföldi játékosok érik el? Tehát először azt kell definiálni, hogy mi a magyar siker, és utána beszélhetünk arról, hogy ezt a sikert hogyan tudjuk elérni. Ha egyszerűen nem magyar siker az, hogy külföldi játékosok érnek el valami ‑ egyébként nemzetközi viszonylatban harmadosztályú ‑ sikert, akkor eleve azért azt gondolom, hogy kár küzdeni, de legalábbis magyar adófizetői pénzeket fordítani mindenképpen óriási hiba.

Ezért komoly elmozdulás történt ‑ többéves nyomásgyakorlásunk nyomán ‑, és ezért azt gondolom, hogy szinte minden csapat szurkolótábora örülhet, mondjuk, akkor az Újpestet leszámítva a már említett magyarellenes vezetése döntése miatt. De mégis ki kell mondjuk, hogy szükségesnek tartjuk, hogy a magyar sportolók aránya szabályozott legyen a magyar bajnokságokban, minden csapatsportban, erősítve ezzel a nemzeti jelleget és a magyar utánpótlásképzést is.

Tehát nincs szó arról, hogy külföldi ne szerepelhessen, de a pályán tartózkodó magyar állampolgárok minimális számarányát 50 százalékban javasoljuk meghatározni minden csapatsportban, gondolva a Veszprém férfi-BL-kézilabdacsapatára, amely múlt héten ‑ ahogy említettem ‑ gyalázatos módon 15 vendégmunkással és egyetlenegy magyarral lépett pályára, és szenvedett így vereséget. Ezért van szükség a Mi Hazánk Mozgalom javaslatának megfontolására, kiterjesztésére a többi csapatsport területén is. Köszönöm a figyelmet. Hazámat szolgálom! (Taps a Mi Hazánk soraiból.)