Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mondom a lényeget: a Mi Hazánk Mozgalom egészen biztosan nem fogja támogatni ezt a javaslatot. Olyan javaslatról beszélünk, ami iskolapéldája annak, hogy ha az a rendszer az önök politikai és gazdasági rendszerének érdekében áll, akkor rendkívül gyorsan elkészítenek bármilyen salátatörvényt vagy önálló javaslatot, pénzt, időt, fáradságot nem kímélve. Itt gyakorlatilag arról van szó, és nem is nagyon sarkítom ki ezt, hogy a különböző jogcímeken, különböző ‑ ha egyáltalán lehet itt jogcímekről beszélni ‑ területeken, a gazdasági élet különböző területein megképzett szürke- és koromfekete pénzeket hófehérre mossák és kamatoztatják, hiszen a feketepénzzel mindig, főleg, ha sok van belőle önöknél, nem pont az itt ülőknél, de az önök vezetőinél, a gazdasági és politikai vezetőiknél rengeteg ilyen pénz van. Óriási probléma, hogy hogyan mossák fehérre és hogyan kamatozik. Most itt ezt a két lépést egybefoglalták az önök szempontjából, a saját szempontjaik szerint nagyon ügyesen, és egyszerre lesz hófehér a pénz, amely utána elképesztő mértékben fog kamatozni.

Nem is azzal van gond, ha technikai módosítások vannak egy salátajavaslatban, államtitkár úr, hiszen azok még akár jó irányba is mutathatnak, a joggyakorlatból, a jogalkalmazásból származó tapasztalatokat szűrnek le, és esetleg még jobbá is tehetik az adott javaslatot. Az európai uniós jogharmonizáció túlzott, magukra erőltetett túlzott megfelelési kényszere azonban már problémás. Ez egy nagyon régi liberális beidegződés, hogy az, ami máshonnan jön, biztos csak jó lehet, és azt kritika nélkül át kell venni, mert akkor abból nem lehet baj, itt a szabadságharcos hevület, lendület rögtön, mindjárt alábbhagy, vagy akár végleg meg is szűnik.

Az, hogy aktuális gazdasági, főleg gazdasági vagy éppen politikai érdekeknek kell megfelelni, az már nagyobb probléma. A legnagyobb probléma pedig az, hogy nem látjuk ezt a mindent lebíró akaratot akkor, amikor mondjuk, az uniós Bíróság ítéletét, a C-630-as ítéletet kellene végrehajtani, hanem önök hagyják azt ‑ nem mindig ilyen szégyenlősek ‑, hogy a Kúria újraértelmezze az uniós bírósági ítéletet, hozzon egy olyan ítéletet, amely a bankok, a követeléskezelők és a végrehajtó-maffia érdekében áll, a magyar embereket pedig megint a sorsukra hagyja. A legjobb esetben a külön-külön való… ‑ tehát az egyéni perindítás lehetősége talán még megmarad, de az ilyen utóvédharcok mindig jóval kevésbé hatékonyak, mint ha törvényi szinten rendeznénk ezt a kérdést.

Tehát már réges-régen, idén áprilisban vagy május elején dönteni kellett volna arról, hogy valamennyi devizaalapú hitelhez kapcsolódó végrehajtási eljárás ‑ függetlenül attól, hogy a végrehajtási eljárás melyik szakaszában járunk ‑ felfüggesztésre kerül, megszűnnek, felfüggesztésre kerülnek a közvetlen letiltások, az inkasszók, az ingóvégrehajtások, az ingatlan-végrehajtások, és ha az ingatlan-végrehajtás már végstádiumhoz közeli állapotba került, akkor legalább a legrosszabbat, a kilakoltatást sikerüljön elkerülni. Ez lett volna a nulladik típusú lépés, az alapvető jogi, politikai és erkölcsi kötelessége a kétharmados kormányzatnak.

Aztán pedig megalkottuk volna azokat a szabályokat, akár egyébként egybehangzó szavazattal ‑ nagyon ritka az ilyesmi, de könnyen lehet, hogy egybehangzó, egyhangú szavazást eredményezett volna ‑, amely rendezi a kártérítését ezeknek az ügyfeleknek.

(12.20)

Az uniós bírósági ítélettel összhangban a tőkeösszeg felett akár költség, akár kamat jogcímén vagy bármilyen más egyéb jogcímen elvett, ellopott, elrabolt összeg visszajár a jogosultaknak. Amikor már ingó- vagy ingatlan-végrehajtásra került a sor, akkor egy jóval bonyolultabb, akár egy többszörösen bonyolult elszámolási viszony alakul ki. De ki tudtuk volna jogászkodni, úgy gondolom, közös erővel, a magyar társadalom javára.

Nem ez történik. Itt az történik, hogy akár a végrehajtó-maffia által a magántőkealapokba áramoltatott pénzeket, akár a kaszinók szürke- vagy feketepénzét, akár a legkülönbözőbb korrupciós csatornákon megképzett jövedelmeket, amelyek, valljuk be őszintén, hatalmas arányban szerepeltek ezekben a magántőkealapokban, itt most egyszerre átmossák és kamatoztatják.

Az pedig, hogy a külföldieket is beengedik a követelésvásárlási üzletágba, magyarul, a behajtásba, kicsit finomabban szólva a végrehajtásba, megint súlyos kérdéseket vet fel, hiszen lehet, hogy a külföldi cégek mögött az önök politikai és gazdasági vezetői állnak, és ilyen módon ez a pénzszivattyú tovább üzemel az önök javára és a magyar társadalom, a magyar vállalkozások és a magyar lakosság kárára.

Tehát az, hogy itt nem a teljes körű végrehajtási moratórium elrendeléséről, nem valamennyi devizaalapú kölcsönszerződéshez kapcsolódó végrehajtási eljárás azonnali felfüggesztéséről, illetőleg a devizaalapú hiteleseknek járó teljes körű kártérítésről beszélünk az uniós bírósági ítélettel összhangban, beszédes, ezzel ellenkezőleg, a többek között innen is ellopott, elrabolt pénzek kamatoztatása, úgy hiszem, hogy vérlázító, és ezt egy valódi nemzeti konzervatív képviselő nem támogathatja.

Mi szükség van erre, államtitkár úr, válaszoljon nekem, legyen szíves, hogy külföldieket is beengednek abba a behajtási, végrehajtási üzletágba, amely a legalábbis a devizaalapú hitelszerződések kapcsán számos visszaéléssel terhelt? Az, hogy a végrehajtó-maffia létezik, igaz, hogy még egy jogerős bírói ítélet nincs, de az, hogy a volt igazságügyi miniszter volt helyettese nyakig benne van, és ott ül a vádlottak padján, hogy Schadl György ott ül, egyébként most már hosszabb ideje élvezheti a szabad élet minden örömét, nyilván ez is egy piszkos alku egyik megjelenési formája, azért bizonyíték arra, hogy a legmagasabb szintű politikai kapcsolatok is jelen vannak a végrehajtási üzletágban. Ezt pedig tetézni vagy megfejelni azzal, hogy külföldieket is korlátlanul beengednek, szerintem egy nagyon meggondolatlan lépés.

Ha már itt tartunk, hadd osszam meg önökkel a legújabb, rendkívül keserű élményemet és tapasztalatomat, mert azért a bűnnek, a mocsoknak, a szennynek mindig vannak új megnyilvánulási formái. Tehát a bűnözők, a bűnszervezetek eszköztára kiapadhatatlan, korlátlan, és rengeteg altípusa jelenik meg.

Most már bőven félmilliós megtekintés fölött van az a különböző csatornákra, a saját Facebook-oldalamon is kirakott videóanyag, amelyben egy tisztességes gazdaembert semmiz ki a végrehajtó-maffia oly módon, egy olyan veszprémi törvényszéki döntéssel megfejelve, hogy ha én másod- vagy harmadéves joghallgató koromban olyanokat mondtam volna, mint amiket a Veszprémi Törvényszék leírt, a mai napig, negyedszázad elteltével sem lenne jogi diplomám, mert úgy kirúgtak volna, hogy a kezem-lábam összetörik, az teljesen biztos, államtitkár úr.

Tehát nemcsak a hitelintézetek, nemcsak a követeléskezelők, nemcsak a közjegyzők egy része ‑ tisztelet a kivételnek ‑ van ebben benne nyakig, hanem sokszor sajnos a bíróságok is, ki tudja, milyen motivációtól vezérelve elképesztő döntéseket hoznak. Ha szakmai alkalmatlanság, akkor ki kell rúgni azt a bírót, aki ilyen döntéseket hoz, de extrém hibákat leszámítva, ha egy bírót egyszer kineveznek, akkor gyakorlatilag élete végéig űzheti ezt a hivatást, ami rendkívül felelősségteljes, de sokan nem így élik meg közülük, tisztelet a kivételnek, megint hozzáteszem.

Az történt, hogy egy olyan ügyben, amely egyébként példaértékű... Mondanám itt a levezető elnök úrnak is, hiszen a gazdatársadalom szempontjából talán számára is tanulságos, amit mondani fogok. Nem ismerünk olyan, végrehajtó-maffiához kapcsolódó ügyet, amelyben termőföld jogellenes megszerzése bűntettének gyanúja és egyéb bűncselekmények miatt már bírósági szakaszban lévő büntetőeljárás van folyamatban ‑ már bírósági szakaszban van.

A bűncselekmény sértettjétől egyelőre 6 hektár intenzív dióültetvényt és egy nettó 5400 négyzetméteres, legalább 3-4 milliárd forint forgalmi értékű épületet elvettek összesen 250 millió forintért vagy kevesebbért, 250 a plafon. Úgy hiszem, nem kell hozzá matekzseninek meg jogászzseninek lenni, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ez vérlázító. Ilyen magas jogi kultúrájú országban nem történhetne meg. És azoknak adják birtokba, akikkel szemben ugyanennek a termőföldnek a jogellenes megszerzése gyanúja miatt folyik a büntetőeljárás.

Van egy olyan stróman az ügyben, akiről messziről látszik, hogy talán írni-olvasni is alig tud. Erről az emberről elhiszik, hogy 1,2 milliárd forintot kapott kölcsön, 126 kilogramm 20 ezrest. Ha ránézünk az emberre, tízezer forintot nem bíznánk rá. Van két kecskéje meg három mangalicája, így már megszerezhette a magyar termőföld tulajdonjogát. De hála istennek, az ügyészségben is felébredt a gyanú, és a bíróságban is, legalábbis a Győri Járásbíróságban. Csak az történt, képzeljék ezt el, hogy a Veszprémi Törvényszék azt mondta, hogy ilyen bűncselekmény folyamatban létének ellenére nem az a helyes döntés, hogy felfüggesztik a végrehajtási eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárultáig, magyarul, a büntetőügyben a jogerős ítélet megszületéséig, hanem valamilyen elképesztő magyarázattal ezt a 6 hektárt az 5400 négyzetméteres épülettel egy gyönyörű panorámás területen, ami akár aztán szállodának is kiválóan alkalmas lehet, ha átalakítják... Ez hihetetlen!

Kambodzsában, Kazahsztánban vagy Afrika bármelyik államában ilyen szerintem már nem valószínű, hogy előfordul, mint ami itt megtörténik, de az elmúlt 35 év, főleg az önök elmúlt 15 éve Dél-Amerika, a Balkán és Közép-Ázsia egészen extrém egyvelegét alakította ki, államtitkár úr. És képzelje el ezt mindenki a saját életében, hogy így veszik el tőle az élete során összehozott, összegereblyézett vagyon nagy részét. Most már mezőgazdasági területekre is rátette a kezét ez a rendkívül veszélyes alvilági szervezet. Úgy tűnik, hogy vannak bírók, vannak bíróságok, amelyek úgy adnak birtokba termőföldet ‑ mondom megint házelnök úrnak is ‑, és olyanoknak, akikkel szemben ugyanezen termőföld jogellenes megszerzésének megalapozott gyanúja miatt folyik a büntetőeljárás.

Ha elmeszelik őket, ami nagyon valószínű, akkor helyreáll az eredeti állapot, kicsit helyrebillen az igazság, és egy rendkívül bonyolult elszámolási viszony alakul ki, amely bonyolult elszámolási viszonyban segítséget jelenthetne ebben a konkrét ügyben is meg sok más konkrét ügyben, ha olyan javaslatok kerülnének elénk, amelyek igazából a magyar emberek elsöprő többségének az érdekében állnának. Ez csak egy rendkívül szűk kör érdeke, amit a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosítása fedőnéven vagy leánykori néven adtak be. Nyilvánvalóan ez így, ebben a formában a magántőkealapok gyakorlatilag nem is annyira burkolt újabb gazdagításával teljesen elfogadhatatlan. Ez szerintem a fontossági sorrendben Magyarország 1174. problémája, de lehet, hogy még az 1174.-kel is erősen túloztam.

A magántőkealapok köszönik szépen, rendkívül jól vannak. Azt persze, hogy a legfelsőbb politikai vezetés és a NER-vezetők vagyonának egy része itt van, mi értjük, de hát erre különadót kellene kivetni, nem pedig hófehérre mosni és kamatoztatni. Úgyhogy ez így teljes mértékben elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Szabadi István tapsol.)