Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Varju László képviselő úr felszólalása után most már egészen biztos vagyok benne, hogy ez egy jó javaslat, ha a DK nem tudja támogatni, akkor az biztos, hogy egy jó javaslat.

Képviselő úr sok mindenről beszélt, aminek köze nincs ehhez az előterjesztéshez. Idehozta itt a magánnyugdíjpénztárak kérdését, és megismételte azt a százszor elhangzott hazugságot, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt pénzek eltűntek. Nem tűntek el, jó helyen vannak, az állami nyugdíjalap részét képezik immár. Azért annak is van, képviselő úr, egy diszkrét bája, amikor a pénzügyi közvetítőrendszer, a bankrendszer vagy a tőkepiac szabályozásának az ügyében ‑ merthogy ez a törvényjavaslat valójában erről szól ‑ ön és az ön pártja akar bennünket kioktatni. Hát, önök voltak azok, akik az elmúlt harminc év legnagyobb mulasztását követték el akkor, amikor egyébként a devizahitelezést rászabadították a magyar emberekre. Hol volt akkor egyébként az az óvatosság és megfontoltság, amiről ön beszélt itt a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozása kapcsán? Sehol nem volt; ahogy egyébként nem volt a Simor András által akkor irányított Nemzeti Bankban sem. Tehát ilyen értelemben igazságtalan lenne ezt csak az önök nyakába varrni, itt kettős a felelősség. Önök akkori kormányzó erőként felelősek érte, de egyébként a nemzeti bank akkori vezetése is felelőssé tehető.

Na de ezekről nem szól ez a törvényjavaslat. Miről szól ez a törvényjavaslat? Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszert a XXI. századi kihívásokhoz hozzáigazítsa. Erre szükség van, hiszen a gazdasági növekedés csak akkor képzelhető el, ha ezen a területen is lépést tud tartani a szabályozás is a környezet változásával. A pénzügyi innováció, a digitalizáció és a fogyasztóvédelem is egyaránt megköveteli, hogy a szabályozás előremutató és uniós szinten is korszerű legyen.

A fogyasztók bizalmának erősítése kiemelt cél kell legyen, hiszen ha a fogyasztók nem bíznak a szabályozásban, akkor az nem fog működni. Ezért a hitelfelvétel során a tájékoztatásnak minden eddiginél részletesebbnek, közérthetőbbnek és személyre szabottabbnak kell lennie, különösen a digitális térben elérhető hiteltermékek esetében.

A javaslat a tőkepiacot és a befektetési alapokat is új alapokra helyezi. Az alternatív befektetési alapok a jövőben hitelezhetnek is, de kizárólag vállalatoknak, nem lakossági ügyfeleknek. Ez a lépés új finanszírozási csatornákat nyithat meg a gazdaság szereplői számára; egyébként ez támogathatja a beruházásokat is.

Uniós kezdeményezésként létrejön az ЕSAP, az Egységes Európai Adatplatform is, amely a vállalatok pénzügyi és fenntarthatósági adatait egy helyen teszi hozzáférhetővé. Ez értelemszerűen növeli a transzparenciát, az átláthatóságot, és javítja a befektetői bizalmat, és támogatja a magyar cégek nemzetközi versenyképességét is.

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szerepe is erősödik, függetlenségét szigorú összeférhetetlenségi szabályok védik. Itt a cél egy átlátható, kiszámítható pénzügyi környezet, ahol a felügyelet hatékonyan tudja védeni a fogyasztók és a befektetők érdekeit.

A törvény módosítja az Eximbank működését is. Az állami kezességvállalás kiterjed az alternatív befektetési alapokba történő befektetésekre is, a lakáspénztáraknál pedig bővülnek a lakáscélú felhasználási lehetőségek, immár a gondozóintézeti elhelyezés egyszeri térítési díja is támogathatóvá válik.

A számviteli és a tőkepiaci szabályok összhangba kerülnek az uniós elvárásokkal. A vállalatok 2028-tól az éves és fenntarthatósági jelentéseiket az Európai Adatplatformon is elérhetővé kell hogy tegyék, növelve evvel az átláthatóságot.

Közös feladatunk, hogy a változó világ sodrásában Magyarország hajóját a jó irányba kormányozzuk. A XXI. század kihívásokkal teli, ránk rúgta az ajtót a digitalizáció, sőt már évek óta jelen van az életünkben, sőt digitális kapitalizmusról is beszélhetünk ma már. Ami ránk rúgta az ajtót, az a mesterséges intelligencia, ami olyan gyorsan terjed, és olyan gyors változásokat idéz elő a gazdaságban és ilyen értelemben a pénzügyi közvetítőrendszerben is, amit egyébként mindenféleképpen követni kell, hiszen ez mindannyiunk érdeke.

Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat a magyar pénzügyi rendszer modernizációját szolgálja, tehát képes lesz a szabályozás lépést tartani a gazdaság és a technológiák fejlődésével, erősebb fogyasztóvédelemmel, átláthatóbb tőkepiaccal, digitális fejlesztésekkel és uniós szintű harmonizációval. Ez a javaslat a stabilitást, a versenyképességet és a bizalmat erősíti a magyar gazdaságban, éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen.