Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről a törvényjavaslattal kapcsolatban az alábbiakat kívánom kiemelni. A javaslat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe érkező pontatlan személyi adatok pontosítása érdekében tartalmazza a KSZDR és a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartás összekapcsolását. Erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a KSZDR hatálya alá tartozó munkáltatók a személyi adatokat nem pontosan rögzítették, vagy azok hiányosak.

Az SZL-adatkapcsolat kialakításával a KSZDR-be érkező természetes személyazonosító adatok: családi név, utónév, születési hely, születési idő, anyja neve, anyja születési családi és utóneve és a lakcím adatok ellenőrizhetőek, az arcképmások is elérhetők lesznek. Az SZL-ből igényelhető természetes személyazonosító adatok a foglalkoztatott arcképmásával is kiegészülnek azon esetekben, amikor az érintett ágazati törvény a foglalkoztatót felhatalmazza arra, hogy a személyügyi alapnyilvántartásban az arcképadatot is kezelje. A fentiekhez kapcsolódóan a módosítás biztosítja, hogy az érintett adatok a KSZDR gyűjtő moduljába is bekerüljenek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat megteremti a család- és a gyermekjóléti szolgálat látókörébe került gyermek szülője bűnügyi személyes adatának kezelésére vonatkozó felhatalmazást is, a módosítás ugyanis egyértelművé teszi, hogy a gyermekvédelmi törvényben adatkezelésre feljogosított szervek és személyek a gyermek nevelését, gondozását, törvényes képviseletét ellátó személlyel szemben folyamatban levő szabálysértési és büntetőeljárásra vonatkozó adat kezelésére jogosultak, a kriminalizált életmód ugyanis kritikus információt hordoz a szülő életviteléről és gyermeknevelési képességéről.

A módosítás továbbá megteremti annak a lehetőségét is, hogy a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhasson a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megismerése érdekében, hogy a gyermekvédelmi törvényben taxatíve meghatározott, a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő releváns bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folyik‑e az érintettel szemben büntetőeljárás. A szűkebben meghatározott bűncselekményi körök már alapot adhatnak a gyámhatóság számára arra, hogy szükséges‑e intézkednie, kell‑e a szülőt nyilatkoztatni, esetleg a rendőrséget is megkeresni. A büntetőeljárásra vonatkozó adatnak, körülménynek a gyermekvédelmi szakemberek által történő megismerése és értékelése a gyermek veszélyeztetettsége mértékének megállapítása érdekében, továbbá a megfelelő intézkedések gyors és hatékony megtétele érdekében egyaránt szükséges.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most engedjenek meg néhány gondolatot a kötelező oltások alóli mentesítéssel kapcsolatos módosításokról! Az Eütv. értelmében a kötelező védőoltás alóli mentesítést az egészségügyi államigazgatási szervnél kell kezdeményezni. Mentesítés akkor adható, ha a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és a fentiek szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható. A kérelemhez ilyen esetben csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.

A kötelező védőoltással kapcsolatban jelenleg több közigazgatási per van folyamatban, amelyek hátterében egy e célból létrejött civil szerveződés áll a felperesi oldalon. A felperesek keresetei a kötelező oltás alóli mentesítési nyilatkozat kiállítására, illetve sérelemdíj megállapítására irányulnak. Ezekben a típusú perekben nincs egységes bírói joggyakorlat. Az esetek egy részében a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, néhány perben pedig a pert megszüntette vagy a kereseti kérelem ítélettel került elutasításra. Az ítéletek indoklásában a bíróság kifejtette, hogy az orvos nyilatkozata polgári peres eljárásban nem támadható. Mindazonáltal megállapítható, hogy bár a keresetek nyilvánvalóan megalapozatlanok, de mégis alkalmasak arra, hogy a kötelező állami feladatot végző és annak végrehajtásában szerepet vállaló egészségügyi alkalmazottakat elbizonytalanítsák.

A törvénymódosítás alapján ezért egyértelművé válna, hogy a kezelőorvos által a kötelező oltás alóli mentesítéssel kapcsolatban adott szakvéleménnyel kapcsolatos igény csak közigazgatási perben lenne érvényesíthető. Ezzel a polgári perben eljáró bíróságok számára is egyértelművé válna, hogy a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelemre a bíróságnak nincs hatásköre, így az ez irányú kereseti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján vissza kell utasítania.

Az orvos a közigazgatási perben közreműködőként kerül kijelölésre, ami kijelöli a szerepét, amely szerint az orvos szakmai támogató szerepet tölt be, nem hatósági jogkört gyakorol, nem folytat eljárást és nem hoz közhatalmi aktust. Az orvos közreműködői szerepe annyit jelent, hogy kizárólag szakismeretet ad, szakvéleményt ad ki vagy tagad meg, ami önmagában nem joghatályos aktus, és csak a hatóság döntésében válik relevánssá. A bírósági kontroll így a hatósági döntésre koncentrál. A perre a Fővárosi Törvényszék kapna kizárólagos illetékességet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül engedjenek meg néhány gondolatot a mesterséges intelligencia használatáról a betegtájékoztatásban! A módosítás megteremtené annak a lehetőségét, hogy a betegek a tájékoztatás során mesterséges intelligenciára épülő platformot is igénybe tudjanak venni, illetve ez a platform használható legyen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elhangzottak alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)