Dr. Komáromi Zoltán (DK)

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ez a salátatörvény ismét 11 jogszabályt módosít. Egy átfogó módosító csomag, mely a belügyi humán ágazatok számos területét érinti, különös tekintettel az egészségügyre, az adatkezelésre és a köznevelésre.

A kormány célja az indoklás szerint az ellátórendszerek hatékonyságának növelése, a digitális átállás elősegítése, az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Ezekből jó néhány elkésett ebben a törvénymódosító javaslatban. A szakma és különböző szakmai szervezetek, betegszervezetek nagyon sok dolgot már évekkel, mondhatnám azt is, hogy évtizedekkel ezelőtt kértek. Végül is addig mindig az volt a kormány álláspontja, hogy ez nem időszerű, nem jó, nem jól kérjük. Most úgy néz ki, hogy néhány dologban felszállt a fehér füst.

Az egészségügyi szolgáltatókat érintő hátrányok a CT- és MRI-vizsgálatoknál: ez most egy folyamatban levő ügy, és igazából nem látszik hatástanulmány, én legalábbis nem találtam semmilyen hatástanulmányt arra, hogy ez az eszeveszett államosítás jobb minőségű felvételeket fog biztosítani a betegek számára, illetőleg csökkenteni fogja egyrészt a vizsgálatokra való várakozás idejét, másrészt pedig a lelethez jutás idejét, ami megint csak egy idegtépő időszak, mert amikor arról van szó, hogy egy betegség igazolható vagy kizárható, olyankor néha a többhetes várakozás a leletre végül is a beteg idegrendszerét meg a családjáét kikészíti.

(16.00)

Az, hogy tulajdonképpen most becsuktak egy kiskaput, amire egyébként a nagy kapkodásban nem gondolt a kormány, ilyen szempontból koherenssé teszi az egész történetet, de az egész konstrukciónak, főleg a szakemberek számára, de a betegek számára is a közvetlen előnyeit nem nagyon látom.

Az adatkezelési, adatbiztonsági kockázatoknál mindig van egy félelem. Az óriási központosítás nagyon sokszor speciális kormányzati célokat szolgált, úgyhogy erre majd oda kell figyelnünk, hogy hogyan fog ez a gyakorlatban megvalósulni.

Ami viszont a gyermekvédelem erősítése címszó alatt a gyermekvédelmi törvénynek olyan típusú módosítását jelenti, hogy a gyermekjóléti központ és a gyámhatóság adatigényléssel fordulhat a bűnügyi nyilvántartóhoz, az valóban úgy néz ki, hogy a gyerek számára előnyös vagy biztonsági jelentősége van, viszont az, hogy nem jogerős ítéletről, egy folyamatban levő bűnügyről is kaphatnak információt, tulajdonképpen szembemegy az ártatlanság vélelmével, hiszen a büntetőeljárásokról szóló 2017. évi XC. törvény 1. §-a szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja. A most ezzel kinyílt kiskaput véleményünk szerint nagyon sok helyen arra fogják használni, hogy a családon belüli konfliktusoknak egyfajta legitimizációt adjanak. Ez nagyon veszélyes út, erre azért felhívnám a figyelmet.

Az egészségügyi jogorvoslat korlátozása a kezelőorvosi szakvélemények kapcsán egy nagyon régi vesszőparipám nekem magamnak is. Még kamarai vezetőként is elvártam volna, hogy a kormány a közfinanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokat védje meg azoktól az atrocitásoktól, amiket a betegek félretájékoztatása, a tévdolgok alatti befolyásolása hoz létre. Ez a védőoltásoknál tulajdonképpen a Covid idején csúcsosodott ki. Minden olyan intézkedést szükségesnek tartottam akkor is és most is, ami az orvos és a beteg közti konfliktust nem erősíti, hanem rövidre zárja vagy kizárja, ugyanis az orvosnak ne legyen abból gondja, hogy ő a szakmai meggyőződésének, a felkészültségének megfelelő vizsgálatokat csinál vagy nem csinál, leletet ad vagy nem ad, igazolást ad vagy nem ad. Ebben a dologban nagyon sokat tudna az állam segíteni, mert az, hogy néhány évvel ezelőtt mint közfeladatot ellátó személy védelmet kapott a jogszabály által, és ezt kifüggesztették az egészségügyi intézmények folyosóira, azért láthattuk, jó néhány embert nem akadályozott abban, hogy fizikailag is bántsa és atrocitásokat kövessen el. Úgy gondolom, hogy a mostani lépés talán egy jó irányba tett lépés, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy amennyiben ezt nem követi a bíróság felé egy olyan jogi szabályozás, hogy ezeket az ügyeket meghatározott időn belül zárja le, akkor tulajdonképpen ellehetetlenül az a folyamat, amiért az egészet indították. Tehát ha egy ötéves korban kötelezően beadandó védőoltás elhalasztásáról van szó, és három évig ül rajta a bíróság, akkor az a védőoltás igazából már okafogyottá válhat. Tehát itt mindenképpen egy nagyon rövid határidőt kell megállapítani. Ez valószínűleg nem ennek a törvénynek a feladata, de ha nem egészül ki ezzel, akkor ez nem lesz igazából jó.

Nyugdíj. Soha nem volt akkora szükség a nyugdíjas egészségügyi szakemberek munkájára, mint mostanában, éppen ezért mind a szakmai szervezetek, mind a politikai szervezetek már több mint tíz éve nagyon sokszor szóvá teszik azt, hogy minek ezt a teljesen fölösleges nyugdíjpótló konstrukciót bevezetni. Az első években majd’ egy évig tartott, mire rákerült a minisztériumi pecsét egy-egy ilyen kérelemre, holott azt, hogy egy adott dolgozót, adott szaktudással rendelkező dolgozót egy adott intézményben foglalkoztassanak, mert szükség van a munkájára, legjobban az intézményvezető tudja. Ilyen szempontból ezt a hatáskört kivenni a kezéből és egy minisztériumhoz vagy egy államtitkársághoz telepíteni teljesen ‑ hogy mondjam ‑ szükségtelen, fölösleges volt. Gondoljunk arra, hogy azok a dolgozók, akik nyugdíjba mentek, mert elérték a nyugdíjkorhatárt, de mondjuk egy, két vagy három napot szerettek volna dolgozni, és ezzel gyakorlatilag az intézmény munkáját segítették, mert nagyon sokszor nem a dolgozónak van szüksége arra, hogy dolgozzon, holott az alacsony nyugdíjak miatt ennek is van relevanciája, viszont nagyon sokszor, főleg kisvárosi rendelőintézetekben, az intézménynek volt szüksége arra, hogy az adott szaktudással rendelkező orvos vagy szakdolgozó további munkáját igénybe vegye. De amikor több hónapot vártak arra, hogy a felfüggesztett nyugdíj mellett kapják már végre meg az engedélyt, akkor gyakorlatilag a részfoglalkoztatás béréből kellett annak megélni, és ez nagyon sok esetben ahhoz vezetett, hogy inkább lemondott arról, hogy dolgozzon, mert nem tudott megélni egy olyan egyharmad-egynegyed nyugdíjból a keresménye mellett, amiből a családját fenn tudta tartani. Ezt egy évtizeddel ezelőtt be se kellett volna vezetni, de ha már bevezették, akkor nem most, hanem néhány éve jó lett volna megszüntetni, és erre konkrét javaslatokat is tettek a szakmai szervezetek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A genetikai tanácsadás mellőzése valóban egy szakmai kérdés. A szakmai kollégium valószínűleg jól jelölte ki azokat a vizsgálatokat, amelyek mint laborvizsgálatok szerepelnek a továbbiakban. De egy dolgot azért nagyon szeretnék aláhúzni, azt, hogy a tájékoztatással kapcsolatos betegpanaszok kezelésére különös gondot kell fordítani. Volt országos szakfelügyelőként is tudom, hogy a betegpanaszok és a beteg által indított kártérítési és egyéb perek legnagyobb része az aszimmetrikus tájékoztatásból vagy a korrekt, érthető tájékoztatás hiányából eredt. Azokban az esetekben, amikor genetikai tanácsadás, genetikai vizsgálat kerül előtérbe, vagy felmerül, akkor ezek a szülők, ezek a betegek különösen érzékenyek erre, minden szalmaszálba belekapaszkodnak, és mindent megpróbálnak azért, hogy kiderüljön, hogy van az adott betegség, amire gondolt valaki, akár ők, akár egy szakorvos, vagy nincsen. Ha ez a genetikai vizsgálatok köréből most kikerül, és egy ‑ idézőjelbe téve ‑ egyszerű laborvizsgálattá válik, akkor kifejezetten oda kell figyelni, hogy mind ennek az indokoltságát, tehát a pre-teszt tájékoztatást, mind pedig az eredmények megbeszélését és az azzal kapcsolatos tanácsadást ténylegesen gondosan végezzék a szakemberek, s ennek a dokumentációja is legyen valahol korrekt módon, lehetőleg egyszerű módon megvalósítható, mert később, ha bármilyen konfliktus lesz az ellátó orvos és a beteg vagy a szülő között, akkor ezek a dokumentumok bíróság előtt sokat fognak érni. Én erre hívnám fel a figyelmet.

Az akadálymentesítési követelményeknél megint arról van szó, hogy lehet, hogy egyszerűsödik a hatósági engedélyeztetés, de végül is a felhasználók, az állampolgárok, az ilyen hendikeppel rendelkező állampolgárok érdekét kell az államnak képviselnie.

(16.10)

Nagyon jó lenne tehát, hogyha ezek a mentesítések nem jelentenék azt, hogy az adott esetben nincs akadálymentesítés.

Mindent összefoglalva az adatbázisok összekapcsolásával kapcsolatos aggályaink, az adatvédelmi aggályok, a CT-, MRI-vizsgálatoknak az ilyen típusú átalakítása miatt a törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció nem támogatja. Köszönöm.