Dr. Pesti Imre (Fidesz)

DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A belügyi humán ágazatokat érintő 12794. számú törvényjavaslat többfajta ágazat problémáját veti fel, én azonban a szociális ágazathoz, illetve az egészségügyi ágazathoz köthető problémákról szólnék.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról van szó. A javaslat megteremti a család- és gyermekjóléti szolgálat látókörébe került gyermek szülője bűnügyi személyes adatainak kezelésére vonatkozó felhatalmazást. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermekvédelmi törvényben adatkezelésre feljogosított szervek és személyek a gyermek nevelését, gondozását, törvényes képviseletét ellátó személlyel szemben folyamatban lévő szabálysértési és büntetőeljárásra vonatkozó adat kezelésére jogosultak. A gyereknek lényegében egy normális, egészséges és nem kriminalizált családban kell felnőnie.

Teljesen természetes, hogy a gyermekjóléti szolgálatnak joga van arra, hogy a gyermeket nevelő szülőt vagy gyámot érintő valamennyi bűnügyi ismeret birtokába jusson, hogy megfelelőképpen tudja képviselni a gyermek érdekeit, és biztosítsa a gyermek egészséges testi és lelki fejlődését.

A ’97. évi LXXXIII. törvény a CT-MRI-ellátásról szól. A kormányzat komoly változást eszközölt ezen a téren, és egyértelműsítette, hogy a társadalombiztosítás terhére mely CT-MRI-szolgáltatók kaphatnak finanszírozást. Nyilvánvaló, hogy ennek alapján állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval lehet szerződést kötni; az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központokkal, egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóval, valamint önkormányzati fenntartású szolgáltatóval, és olyan magánszolgáltatóval, magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval, amely hiánypótló ellátást biztosít.

(15.50)

A törvény jelenleg az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények esetében nem tesz különbséget abban, hogy a szolgáltató milyen formában működik, költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként. Ugyanakkor a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok ‑ fiatalkori nevén KEKVA ‑ esetében csak a klinikai központokat fogadja el mint a tevékenységre feljogosított szerveket. Ennek eredményeként végül is sikerült rendezni azt, hogy Magyarország valamennyi egyeteme tud működtetni ‑ finanszírozva ‑ CT- és MR-ellátást.

A kötelező oltások alóli mentesítéssel kapcsolatos módosítás egy külön izgalmas kérdés, ugyanis valamilyen ismeretlen oknál fogva az elmúlt évtizedekben divattá, nem szívesen használom a szót, hóborttá vált az oltásellenesség. 1796-ban Edward Jenner angol orvos volt az első, aki feketehimlő ellen alkalmazta a védőoltást, és azóta a világ valamennyi járványában látványosan tudjuk alkalmazni a védőoltást, nemcsak látványosan, hanem néhányat teljesen vissza is tudtunk szorítani, például éppen a feketehimlőt. De ha belegondolunk abba, hogy a tbc, a járványos gyermekbénulás, a torokgyík, a himlő és egyéb betegség esetében mekkora eredményeket értünk el, megkérdőjelezhetetlen ennek az értéke.

Az orvoslás „evidence-based”, tényeken alapul. Nagyon komoly vizsgálatok, retrospektív és előremutató vizsgálatok azok, amelyek igazolják a védőoltás hatásosságát. Ennek divatból történő megkérdőjelezése teljesen komolytalan. Kicsit úgy érzem, ez olyan, mintha ma a tömegközlekedés ellen, illetve a repülőgép használata ellen ágálnánk, mert történnek balesetek, és ezért ezeket egyáltalán ne vegyük igénybe. (Novák Előd: De az nem kötelező!) Arról nem is beszélve, hogy aki ebben a kérdésben ‑ szülő ‑ megpróbál dönteni, az a gyereke életéről és annak jövőjéről dönt, kellő, nem kellő ismeret birtokában.

Éppen nagyon komoly terhet jelent ez az egészségügy számára, különösen azoknak az orvosoknak a számára, akik a védőoltást elvégzik, és komoly nyomás alatt vannak, hogy ne végezzék el ezeket a védőoltásokat. Államtitkár úr elmondta ‑ és erre valamennyien büszkék lehetünk, valamennyi magyar orvos és természetesen a magyar betegek, vagy a magyar emberek döntő része ‑, hogy Magyarországon a védőoltás alkalmazása Európa élvonalában áll. Ezt tudomásul kell venni, és ebben valóban valamennyi háziorvosnak, gyermekorvosnak óriási szerepe van, köszönet érte.

A védőoltásban részesítés a beteg egészségügyi állapota miatt nem lehetséges: mikor mondható fel a védőoltás, vagy mikor halasztható? Ha a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná. Vannak olyan betegségek ‑ éppen immunszupresszív kezelés alatt vannak, vagy hosszú távú immunszupresszív kezelés alatt vannak ‑, ahol végig kell gondolni, hogy adható‑e védőoltás, vagy milyen formában adható, és természetesen fontos, hogy ha most nem megfelelő az időpont, esetleg más alkalommal adható-e.

Ahogy említettem volt, divattá vált és szinte hóborttá. Perek indultak. Ezekben a típusú perekben nincs is egységes bírói joggyakorlat. Az esetek egy részében a bíróság a keresetlevelet visszautasította, néhány esetben a pert megszüntette, vagy a kereseti kérelem ítélettel került elutasításra. Az ítéletek indoklásában a bíróság kifejtette, hogy az orvos nyilatkozata polgári peres eljárásban nem támadható.

Mindazonáltal megállapította, hogy bár a keresetek nyilvánvalóan megalapozatlanok, de alkalmasak arra, hogy a kötelező állami feladatot végző és annak végrehajtásában szerepet vállaló egészségügyi alkalmazottakat elbizonytalanítsák. A zaklatásokba és e hóbort keretébe bevonni őket mindenféleképpen káros, és rontja az egészségügyi ellátásba és az oltásba vetett bizalmat. Ahogy említettem volt, magával az oltással óriási eredményeket ért el a világ.

Az orvos a közigazgatási perben az elkövetkező időben csak közreműködőként fog részt venni. Az orvos közreműködői szerepe annyit jelent, hogy kizárólag szakismeretet, szakvéleményt ad, ami önmagában nem joghatályos aktus, és csak a hatóság döntésében válik relevánssá. A bírósági kontroll így a hatósági döntésre koncentrál majd. Az ilyen ügyekben a perre a Fővárosi Törvényszék kap majd kizárólagos illetékességet.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítását az indokolja, hogy az uniós szabályozással összhangban kell minimális változtatásokat eszközölni.

Végezetül pedig a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosításáról van szó ebben a törvényjavaslatban. A hatályos törvény értelmében a humángenetikai vizsgálatok céljából történő mintavétel előtt az érintettet genetikai tanácsadás keretében tájékoztatni kell ‑ ez az úgynevezett pre-teszt genetikai tanácsadás ‑, valamint az érintett jogosult arra is, hogy a klinikai vizsgálat eredményéről genetikai tanácsadás keretében kapjon tájékoztatást. Ez az úgynevezett post-teszt genetikai tanácsadás.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai Genetikai Tagozata tagjaiból és szakértőiből álló munkacsoport javaslata szerint azonban vannak olyan genetikai vizsgálatok, amikor a genetikai tanácsadás nem indokolt, ezért az új szabályozás szerint a genetikai vizsgálatokat két csoportra osztjuk: genetikai tanácsadáshoz nem kötött és genetikai tanácsadáshoz kötött vizsgálatokra. A végrehajtási rendeletben kerülnek majd meghatározásra azok a genetikai vizsgálatok, amelyek mentesülnek a genetikai tanácsadás alól.

A törvényjavaslat tartalma szerint tulajdonképpen mindenütt előrelépést jelent. Előrelépést jelent a CT- és MR-működtetésben, előrelépést jelent a gyermekvédelemben, előrelépést jelent a védőoltások biztonságos beadásában és a mindenféle orvosokat zaklató egyéb perek esetében. Mindezek ismeretében én magam is, mint államtitkár úr, támogatásra ajánlom a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)