Takács Péter

DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat legfontosabb pontjait.

A hatékony nemzeti közszolgálat része a hatékony személyügyi igazgatás, a személyügyi igazgatás döntéshozatali folyamatainak digitális támogatása pedig kiemelt kormányzati prioritás. A személyügyi döntés-előkészítés platformja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer ‑ azaz a KSZDR ‑, amely a kormányzati döntéshozók számára olyan fontos információs, elemző és értékelő rendszer, amely lényegesen gyorsabbá, rugalmasabbá tette a humánerőforrás-gazdálkodással és szervezeti működéssel kapcsolatos döntéseket. A rendszer lehetőséget biztosít hatékonysági, erőforrás-ellátottsági benchmarkok készítésére is.

Az egészségügyben foglalkoztatottakra számos szakrendszer tartalmaz további adatokat. Az e rendszerek adatbázisaiban napi szinten keletkező nagy mennyiségű adat egy hatalmas adatvagyon, ám az adatok gyakorlati hasznosítását, másodlagos célú felhasználását gátolja az érintett rendszerek közötti kapcsolat hiánya. A javaslat és az alapul szolgáló egészségügyi HR-rendszerek informatikai konszolidációjának fejlesztése ezt a hiányt oldja fel, ezzel lehetőséget teremt az adatok elemzés céljából történő biztonságos megosztására annak érdekében, hogy szélesebb körű elemzések készüljenek és pontosabb, átfogóbb válaszok szülessenek. A javaslatban foglaltak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal egyeztetésre kerültek.

A gyermekek családban való nevelkedésének segítése, veszélyeztetettségének megelőzése, kezelése a kormány kiemelt célja. A kriminalizált életmód kritikus információt hordoz a szülő életviteléről és gyermeknevelési képességeiről, amiről szükséges, hogy a család- és gyermekjóléti szolgáltatás nyújtója információval rendelkezzék. A javaslat ezért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával megteremti a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látókörébe került gyermek szülője bűnügyi személyes adatának kezelésére vonatkozó felhatalmazást.

A javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhasson a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megismerése érdekében, hogy a gyermekvédelmi törvényben taxatíve meghatározott, a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő, releváns bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folyik‑e az érintettel szemben büntetőeljárás. A büntetőeljárásra vonatkozó adatnak, körülménynek a gyermekvédelmi szakemberek által történő megismerése, értékelése és kezelése a gyermek veszélyeztetettsége mértékének megállapítása, valamint a megfelelő intézkedések gyors és hatékony megtétele érdekében szükséges.

Az egészségügyi tárgyú törvények körében a javaslat több rendelkezést is tartalmaz. Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező védőoltási program több mint százéves múlttal rendelkezik. Nemzeti immunizációs programunk célja Magyarország lakossága és a magyar társadalom védelmének biztosítása a védőoltások alkalmazásával, a megelőzhető súlyos, fertőző betegségekkel és szövődményeikkel szemben.

A hazai védőoltási rendnek köszönhetően a megbetegedések és a halálozások száma hazánkban jelentősen visszaszorult. A kötelező védőoltások teljesítése hazánkban évtizedek óta nagyon jó, az átoltottság valamennyi oltásfajta tekintetében meghaladja a 99 százalékot. Ez európai és világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. A védőoltási rendszer folyamatosságának megőrzése a hazai járványügyi biztonság alapját jelenti. Nemzetközi összehasonlításban is látható, hogy az Európai Unióban nincs még egy olyan ország, amely hazánkhoz hasonlóan a fertőző betegségek ilyen széles körére kiterjedően és kötelező rendszerben, az állam által finanszírozott formában biztosítaná a gyermekek, illetve a lakosság számára a védőoltásokat.

Az életkorhoz kötött hazai kötelező védőoltási rendszer főbb ismérvei, hogy az oltóanyagot az állam a lakosság számára ingyenesen biztosítja. A hazai védőoltási rend fenntartásában kiemelt szerepük van az egészségügyi ellátórendszer elkötelezett dolgozóinak, kiemelkedően is az oltóorvosoknak, a háziorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és az iskolaorvosoknak.

Sajnálatos módon Európa-szerte felütötték fejüket az oltásellenes mozgalmak, amelyek az elmúlt években hazánkban is megerősödtek. Még sajnálatosabb tény, hogy az oltásellenesség, a kötelező oltások tényeken alapuló, hosszú ideje ismert pozitív egészségügyi hatásainak megkérdőjelezése gyakran különböző civil csoportok közreműködésén keresztül is megvalósul. Az érintett csoportok különböző fórumokon rendszeresen vitatják az oltási rend jogszerűségét és szakmai megalapozottságát, ami az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók számára folyamatos jogi és szakmai kihívást jelent.

Magyarországon jelenleg több közigazgatási és polgári per is folyamatban van, amelyek azért indultak, mert a háziorvos, házi gyermekorvos valós egészségügyi ok hiányában a védőoltások beadása alóli mentesítéshez a szakvéleményét nem adta meg a szülő vagy a törvényes képviselő által indított kérelemhez kapcsolódóan. A jogszabályban előírt kötelezettségüket teljesítő háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal szemben a törvényi rendelkezéseket azok céljával ellentétesen és visszaélésszerűen alkalmazva, az elindított perek méltatlan helyzetet teremtenek, hátrányosan befolyásolják a szakmai tevékenységüket, és elvonják őket a betegellátástól. A kormány álláspontja szerint a hatályos jogszabályokból jelenleg is következik, hogy nem polgári perben, hanem közigazgatási perben lehet érvényesíteni az igényt a kezelőorvos mentesítést igazoló kérelme iránt.

A szerteágazó bírói gyakorlatra tekintettel azonban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény jelenlegi módosításával javaslatot teszünk arra, hogy ez expressis verbis is kerüljön kimondásra. A szövegjavaslat a polgári perben eljáró bíróságok számára is egyértelművé teszi, hogy a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelemre nincs hatásköre, így az ez irányú kereseti kérelmet vissza kell utasítania. A közigazgatási per a kezelőorvos esetében azért jelent előnyösebb megoldást a polgári perekkel szemben, mivel azt az eljáró hatósággal szemben kell indítani, így ebben az esetben a kezelőorvos nem lesz fél a perben. Mindez hozzájárul a magas szintű egészségügyi ellátás folyamatos fenntartásához, mert az orvost nem vonják el a gyógyítástól.

A kormány javaslatára az Országgyűlés 2023-ban stratégiai döntést hozott arról, hogy a CT és MR képalkotó diagnosztikai eljárások kizárólag állami, önkormányzati, egyházi vagy egyetemi klinikai intézmények szervezeti keretei között végezhetők közfinanszírozás mellett. A szakpolitikai szempontból kiemelkedő jelentőségű CT- és MRI-vizsgálatok tehát a jövőben kizárólag a fenti intézményi körben vehetők igénybe társadalombiztosítási támogatottsággal. Ezzel a lakosság számára nő az ellátásbiztonság, az állami fenntartású intézményekben pedig megszűnik a magánszolgáltatóknak való többirányú kitettség.

Ezzel párhuzamosan a kormány elindított egy modernizációs programot a diagnosztikai eszközpark megújítása érdekében mintegy 40 milliárd forintból, abból a célból, hogy ezek a vizsgálatok a jövőben köztulajdonban álló, modern gépparkkal kerülhessenek elvégzésre. A törvényjavaslat a fenti célkitűzésekkel összhangban pontosítja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központhoz hasonlóan azok a szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozott CT-, illetve MRI-ellátást, amelyeket egészségügyi felsőoktatási intézmény tart fenn. A fenti szabályra is tekintettel a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy 2026. március 31-ig az a szolgáltató, amely ’25. november 1-jétől a hatályos szabályok alapján már nem lenne jogosult egészségbiztosítás keretében CT-, MRI-vizsgálatok végzésére, teljesíthesse az új törvényi feltételeket, vagyis olyan működési formát alakítson ki, ami a törvényben előírtaknak megfelel.

(15.40)

Szükséges ezzel összefüggésben kimondani, hogy amennyiben mégsem teljesíti a megjelölt határidőben a feltételeket, részére nem jár a törvény szerinti kártalanítás, és a finanszírozás keretében kapott összeget ‑ akár saját jogon, akár a törvényi feltételeknek nem megfelelő közreműködő igénybevételével nyújtja az ellátást ‑ az egészségbiztosító részére meg kell térítenie.

2026. január 1-jétől az egészségügyi és egészségügyben dolgozók mentesülnek az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti nyugdíjszerű ellátások szüneteltetése alól a szociális, a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi szolgáltatónál, az intézményben, a hálózatnál, a köznevelési intézményben vagy a szakképző intézményben dolgozókhoz hasonlóan. Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók biztosan ne járjanak rosszabbul a mentesítéssel, a módosítás biztosítja, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti éves keretösszegbe a foglalkoztatási jogviszony típusára tekintettel fennálló szüneteltetés alóli mentesítéssel érintett jogviszonyból származó jövedelem ne számítson bele.

A törvényjavaslat tartalmazza a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XX. törvény módosítását is. A tudományos életben bekövetkezett változásokra és fejlődésekre válaszul, valamint a szakértők tapasztalatai során szerzett véleményeket figyelembe véve a törvénymódosítás alapján a részletszabályokat tartalmazó rendelettervezetben előírjuk, hogy speciális, a klinikai genetika szakterület által meghatározott indokolt esetekben ‑ a korábbi tapasztalatoknak és szakmai tapasztalatnak megfelelően ‑ mellőzhető lesz a genetikai tanácsadás. Az ellátottak tájékoztatáshoz való joga nem sérül, tekintettel arra, hogy a részletes tájékoztatást, kezelést az érintett terület szakorvosai fogják elvégezni.

A törvénymódosítás a rendelkezésre jogosult önrendelkezési jogát a megfelelő tájékoztatással és a beleegyező nyilatkozat megtételével biztosítja. A javaslat megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy a betegek tájékoztatása során a modern technológiákra építve mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.

Az elmúlt évek során a köznevelés területén több olyan, digitalizációval kapcsolatos fejlesztés is megvalósult, így például az elektronikus tanulmányi rendszer bevezetése, amely fokozatosan felváltotta a papíralapú tanügyi nyomtatványokat. Mostanra lehetőség nyílt arra, hogy az iskolai bizonyítványok is digitális formában kerüljenek kiállításra. A digitális bizonyítványoknak a 2025-2026. tanévtől kezdődő felmenő rendszerben történő bevezetése jogalapját a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy korábbi módosítása már megteremtette, azonban a gyakorlati végrehajtás érdekében további részletszabályok megalkotása vált szükségessé. Ilyen fontos részletszabályozás a digitális bizonyítványok elérésének biztosítása azt követően, hogy a tanuló jogviszonya és ezáltal a tanulmányi rendszerhez való hozzáférése megszűnik.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében a digitális bizonyítványok 80 évig néhány kattintással elérhetővé és letölthetővé válnak a tanulók részére a tanulmányi rendszerből. Ily módon tehermentesíthetjük az iskolákat, vagy az adott iskola megszűnését követően a hivatalokat az elveszett bizonyítványok pótlása miatti terhek alól, csökkentve az intézményrendszerre háruló adminisztratív terheket.

A törvénymódosítás ezenkívül a digitális bizonyítványról kérhető hiteles papíralapú másolat, az úgynevezett díszpéldány gyártásával kapcsolatosan és az iskolai tankönyvellátás hatékonyságának növelése érdekében is tartalmaz módosításokat. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, akadálymentességi törvényekről szóló 2019. április 17-ei (EU), 2019/882. európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2022. június 28-ai határidővel kellett átültetniük. A szabályozásban foglaltak 2025. június 28-ától alkalmazandók. Az irányelvet a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelménynek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény ültette át a hazai jogrendbe. Tárgyi hatálya kiterjed a legtöbb lakossági használatú automatára ‑ ATM, fizetési terminálok, sorszámkiadók, utasfelvételi automaták és a többi ‑, valamint többek között az elektronikus hírközlési eszközökre, a személyazonosítási eszközökre, az e-kereskedelmi honlapokra és a mobilalkalmazásokra is.

A törvény meghatározza az akadálymentesség követelményeit, a gazdasági szereplők kötelezettségeit, az ellenőrzéssel és a végrehajtással kapcsolatos szabályokat. Az akadálymentességi törvény alapján a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben jelölje ki az ellenőrző hatóságot, továbbá állapítsa meg az ellenőrzésre és a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat.

A végrehajtási rendelet alapján a törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások ágazati megoszlásának megfelelően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a légi közlekedési hatóság, az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság, a vasúti igazgatási szerv, a hajózási hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság kerültek ellenőrzési hatósági szerepkörbe. A törvény az akadálymentességi követelmények teljesítése során jelentős teret enged a hatósággal történő egyeztetésnek és az együttműködés lehetőségének. Emellett a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság kiszabását is alkalmazhatja. Ez utóbbi mértékét természetesen a jogsértés súlya, hatása, jellege határozza meg.

A módosítás az akadálymentességi törvény módosításával az irányelvnek a közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatóságára és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit ülteti át még egyértelműbben a magyar jogrendbe. A tervezet egyrészt rögzíti, hogy az akadálymentességi törvény ellenőrzésről és végrehajtásról szóló 4. alcíme, egész pontosan 8. §-a nem alkalmazható a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokban. A tervezet másrészt biztosítja az eljáró hatóság felszólítására a jogsértő vállalkozás együttműködési kötelezettségét. Ennek célja a jogszabályban foglalt akadálymentesség elérésének minél közvetlenebb támogatása.

Fontos kiemelni, hogy a közbeszerzési eljárásokban jelenleg is és a módosítást követően is érvényesülniük kell az akadálymentességi követelményeknek. A módosítás csak a párhuzamos eljárásokat zárja ki, azaz hogy az ellenőrzési, a végrehajtási, a jogorvoslati és a szankciós eljárás ne folyjon az akadálymentességi és a közbeszerzési törvény szerint is.

A javaslat egyebekben nyelvhelyességi, technikai jellegű, valamint jogharmonizációs jellegű módosításokat tartalmaz. Javaslom a tisztelt Háznak elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)