Dr. Kósa Ádám

DR. KÓSA ÁDÁM belügyminisztériumi államtitkár: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Tisztelt Országgyűlési Képviselőtársak! Elsősorban szeretném megköszönni mindannyiuknak az értékes és építő jellegű hozzászólásaikat. Természetesen köszönöm szépen a kritikát is. Én azt gondolom, hogy mind azt a célt szolgálják, hogy az országos fogyatékosságügyi program elfogadásakor figyelembe vegyük ezeket a jelzéseket is.

Engedjék meg, hogy megpróbáljak tematikus jelleggel válaszolni a képviselőtársak észrevételeire. Mielőtt belemennék ebbe, egy nagyon fontos dolgot szeretnék aláhúzni. Kérem, hogy a fogyatékosságügyet és a „Zsolti bácsi”-ügyet válasszák ketté, nem tartozik ide, ne keverjük össze! A fogyatékosságügy nem tartozik ide, a fogyatékosságügy nem érinti érdemben ezt a kérdést. Méltatlan! Azt gondolom, hogy mindannyian valóban azért kértek szót és azért beszéltek, mert az országos fogyatékosságügyi program a nyolc országos érdekvédelmi szervezet építő jellegű észrevételeivel, javaslataival kiegészítve arról szól, hogy meghatározzuk a következő 11 évet és annak a munkáját.

A másik dolog, amit szeretnék aláhúzni, hogy ez a 11 éves program egy általános keret, lesz a kormányzatnak feladata ezzel. Illetve lesz egy intézkedési terv is, és ez az intézkedési terv pontosan fogja meghatározni az egyes területek feladatait, a határidejét, kinek és hogyan kell ezt elvégezni és milyen forrásból. Ez a program elfogadása után jön létre. És már most is szeretném jelezni, hogy teljes mértékben elkötelezettek vagyunk abban, hogy a program végrehajtása a lehető legjobban szolgálja az intézkedési tervre való felkészülést.

Megpróbálok akkor végigmenni pár bejegyzés alapján. Köszönöm, hogy önök is látták a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának a területén történő nagy változásokat az elmúlt években, 18 százalékról 50 százalékra nőtt. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy az adott fogyatékossággal élő személy valóban igényli a munkát, hanem a kormány alapvető szemléletbeli változásának is köszönhető ez. Ha munka van, minden van ‑ ez a szlogenünk Az összes ellátás össze van kötve a foglalkoztatással. És ezzel egyidejűleg, ahogy képviselőtársak is jelezték, a rokkantnyugdíj helyett egy olyan rendszert vezettünk be, amely ösztönző jellegű, a fogyatékossággal élő személyek könnyebben tudnak hozzáférni a foglalkoztatáshoz, illetve a munkahelyekhez is.

Természetesen az 50 százalékos eredménnyel én sem vagyok elégedett. Ugye, az ép és nem fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatási szintje 84 százalék ma Magyarországon, tehát van még mit behoznunk. Ebben is kérném az önök támogatását.

A fogyatékosságügy helyzetét elhelyezve szeretném jelezni, hogy azt gondolom, a magyar kormányzat mindig is komolyan vette a fogyatékosságügyet, nem véletlenül jött létre az önálló fogyatékosságügyi államtitkárság is egy évvel ezelőtt. Ez is azt mutatja, hogy jobban fókuszáltan szeretnének foglalkozni a fogyatékosságüggyel a jövőben.

A költségvetési helyzettel kapcsolatos megjegyzést magam is osztom. Természetesen alapvető értelmezési keretben nem lehet azt mondani, hogy a költségvetés függvényében, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzatnak rengeteg elmaradása van, a mai nap is, folyamatosan is, és próbáljuk ezt behozni.

Az intézménykiváltás is 2011-ben kezdődött el. Ne felejtsék el, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba 2004-ben; 2004 és 2011 között semmi nem történt ezen a területen, semmi! Ez tény. A magyar kormány 2011-ben kormányhatározatot fogadott el, és azóta kétszer felül is vizsgálták ezt. A kormányhatározat a mai napig érvényben van, magunkra nézve kötelező ez, azt mondja, hogy 2036-ig teljesen fel kell számolni a nagy létszámú bentlakásos intézményeket. Ez a folyamat a mai napig tart.

Osztom azon képviselőtársaimnak az észrevételeit, hogy a fővárosban nem történt nagy változás. Ez igaz. Sajnálatos módon a főváros fejlett, az európai uniós gazdaság fejlettségi szintjénél is jobban, ezért nem jut európai uniós forrás, nem jut fejlesztés erre a területre. Ezt észlelte a kormány is. A tavalyi évben 1 milliárd forint volt, ebben az évben pedig 500 millió forint külön pályázati forrást nyitott meg erre a célra. A fővárosban nyílnak meg ezek a támogatott lakhatásos intézmények. Én azt gondolom, hogy ez valóban egy olyan előrelépés, amely jobban segíti ezt az ügyet.

Barkóczi képviselő úr jelezte a XV. kerületi Göncz Árpád Szociális Intézmény meglátogatását. Jelezni szeretném, hogy voltam ott, találkoztam is a polgármester asszonnyal, és együtt mentünk körbe az intézményben.

Ugyanúgy láttam és jártam nagyon sok más intézményben az országban, önkormányzati fenntartásúban, civil fenntartásúban, illetve egyházi fenntartású intézményben is. Szeretném jelezni és egy újabb, kicsit kritikai élű megjegyzést tenni: ne tegyünk különbséget civil, önkormányzati vagy egyházi fenntartású intézmények között, mindenhol szívvel-lélekkel, a legjobb tudásuk szerint próbálnak a fogyatékossággal élő emberek ellátásában segédkezni. Tiszteljük meg őket ezzel!

Természetesen az idő nem elég, hogy mindenkinek és mindenre válaszoljak. Az elkövetkező egyeztetés során igyekszem magam is mindig jelezni, és mindig nyitott vagyok az önök kérdéseire, illetve egyeztetés során is. Nem szabad elfelejteni, hogy az országos fogyatékosságügyi program általános jellegű, egy keret, a mi a közös felelősségünk, a feladatunk, a kormányzaté, az ellenzéké, hogy ezt a keretet tartalommal töltsük meg; a magunk részéről az intézkedési tervvel, az önök részéről pedig azzal, hogy rámutatnak azokra a pontokra, amelyek esetleg nem úgy működnek. Igyekszünk ezt figyelembe venni. De összességében véve én azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény elfogadása óta óriási fejlődésen ment át a terület. Ez a keret most az elkövetkezendő 11 éves programot határozza meg, a fejlődést tovább tudja lendíteni.

A civil szervezetek észrevételei számomra azt mutatják, hogy ők azok, akik pontosan látják, a folyamat hogyan halad, pontosan látják a kihívásokat a köznevelés területén, az egészségügy területén, az önálló életvitel területén, az egyenlő esélyű hozzáférés területén. És igen, ezeken a területeken további kihívások vannak még és várnak ránk. De a „Semmit rólunk nélkülünk!” elv alapján a jelenlegi kormány, amely most van, velük együtt fogja végrehajtani az intézkedéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)