karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Novák Előd (Mi Hazánk)

2025-10-07 · 170. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 14:18

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/12680 A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról

Szöveg13 195 karakter · 23 bekezdés · JSON

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az egyetlen NATO-tagállam vagyunk, ahol háborús veszélyhelyzet van, vagy a legbiztonságosabb országban élünk? Mikor döntik már el a kormánypropaganda irányát? Ha a kormány szerint újabb fél évvel meghosszabbítandó háborús veszélyhelyzet van hazánkban, akkor miért küldik a katonáinkat a világ más részeire, például Irakba, Izrael határára, sőt Csádba is? Hogyan lehet, hogy háborús veszélyhelyzetben a miniszterelnök elhagyja az országot, ráadásul többször is, bármely célból, különös tekintettel a magáncélúra. Menekül a háborús veszélyhelyzetből, vagy valójában még sincs háborús veszélyhelyzet?

A Covid-diktatúra után új apropót keresett a kormány, hogy rendkívüli jogrendben, korlátozások közt tarthassa az embereket. Hivatalosan már több mint öt éve veszélyhelyzet van Magyarországon, ezalatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, köztük rengeteg olyat, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúhoz, de például a korrupciót segítették vele; ismertetek néhány pofátlan veszélyhelyzeti rendeletet mindjárt.

A rendeletalkotás gyorsabb és kisebb a nyilvánossága, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotásnak, például nincs nyilvános vita, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni, akár az éj leple alatt.

(13.00)

Nincs olyan valódi veszélyhelyzet, ami miatt ne tudna ülésezni most az Országgyűlés. Mi készek vagyunk, minket mozgósítani lehet rövid időn belül is, szemben azokkal a kormánypárti obstrukcióhoz folyamodó képviselőkkel, akik a legutóbbi rendkívüli ülésnapon nem jelentek meg az országgyűlési törvényben is elvileg előírt kötelezettségüknek eleget nem téve a devizahitelesek védelmében szabályosan összehívott országgyűlési ülésnapon, és nem szégyellték ezt azzal a frakcióvezetői hazugsággal leplezni, hogy halaszthatatlan közfeladatokat láttak el mindannyian, egytől egyig, egyetlen képviselő sem volt, aki augusztusban ne a halaszthatatlan közfeladatát teljesítette volna az Országgyűlés plenáris ülésnapján. Mi viszont készek vagyunk a haza védelmére, készek vagyunk rendkívüli üléseken akár veszélyhelyzeti törvényhozásra is, ha erre volna valóban szükség. De nem erre van önöknek szükségük, hanem arra, hogy félretolják az Országgyűlést, és inkább rendeleti úton kormányozzanak, a kényes ügyeket be se hozzák az Országgyűlés elé, hanem egy perc alatt eltérhessenek akár egy törvényi rendelkezéstől is.

Most ismét meghosszabbítaná a veszélyhelyzetet a kormány, immár 2026. május 13-ig. Kiemelem a törvényjavaslatuk 2. §-át, amely általános jelleggel felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen. Tehát ez a felhatalmazási törvény a kormány kezébe adná a jogot, hogy egy perc alatt bármikor, bármelyik, akár sarkalatos törvényt is semmibe vegyen, ha azt a pillanatnyi politikai érdekei úgy kívánják. S láttunk már ilyet, fogok is mondani erre példákat. Ez még akkor is egy korlátlan jogalkotási hatalomnak tűnik, ha elvileg már csak a veszélyhelyzet céljával összhangban élhet ezzel a hatalommal a kormány. Persze ez a cél eleve elnagyolt, áttételesen pedig minden mindennel összefügg, ezért a helyzet igenis további visszaélésekre adhat alapot. Már csak azért is szembetűnő ez, mert a legutóbbi veszélyhelyzet-hosszabbító törvényben nem volt ilyen rendelkezés.

Válaszoljanak még itt a vitában, tisztelt államtitkár úr, ne csak a zárszóban, amikor már nem tudunk reagálni, hogy mi a célja a kormánynak a homályos, saját kénye-kedve szerint értelmezhető, tehát gyakorlatilag korlátlan jogalkotási hatalommal, amelyet a korábbi veszélyhelyzet-meghosszabbítás során még nem tartott szükségesnek.

Hogyan lehet háborús veszélyhelyzet egy NATO-tagországban úgy, hogy a többi tagállamban nincs? Egyikben sem. Egyedül Szlovákiában van még valamiféle rendkívüli jogrend, de ott sem háborús veszélyhelyzet, hanem az ukrajnai háború okozta tömeges külföldi bevándorlás miatt van. Vagy talán csak volt? Ezt még az Országgyűlés Hivatalának képviselői információs szolgálata sem tudta a sajtóinformációk alapján kideríteni. A sürgős címkével elküldött kérdésre a szlovák parlament illetékes kollégája sem válaszolt nekik. Mindenesetre nagyon rendkívüli helyzet nem lehet Szlovákiában, ha erről például az ott élő ismerőseim sem tudnak. De a lényeg, hogy Magyarországon kívül egyetlen más NATO-tagállamban sincs háborús veszélyhelyzet. Ez csak magyar kormánypropaganda és jogi trükk.

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és most meghosszabbítása fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom. Inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatokat kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt a munkahely elvételével zsarolás az oltások ügyében a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és főleg a honvédek körében.

Tisztelt Simicskó Miniszter Úr! Nem tudom, az ön idejében melyek történtek meg ezek közül a gyalázatok közül, de tulajdonképpen folyamatosak azok a rendkívüli jogrendre hivatkozó kormányzati túlkapások, amelyek még az olyan szent ügyeket is, mint a határvédelem, képesek korrupcióra felhasználni. Ha most a háborúra hivatkozással tényleg meghosszabbítják a veszélyhelyzetet, akkor ezzel már több mint hat évet élnénk folyamatosan valamilyen olyan különleges jogrendben, aminek az eredete finoman szólva megcáfolható. És visszaélésekre ad okot ez a rendkívüli jogrend.

Mondok is erre példákat. Például miután Debrecenben és Nyíregyházán a helyi lakosok közmeghallgatáson tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és a befektetők segítségére, kimondta, hogy általában a helyi önkormányzati közmeghallgatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások megtarthatók helyi lakosság nélkül, a helyben érdekelt szervezetek képviselői nélkül, illetve az érintettek, felelősök személyes megjelenése nélkül is.

Vagy itt van egy másik, a veszélyhelyzetre hivatkozva, annak jogintézményében meghozott kormányrendelet, a 148/2023-as, az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről. Ez persze már a címében is hazugság, hiszen nemhogy őrizetről, hanem pont hogy szabadon engedésről szól. Hát miféle őrizet az, hogy menjenek haza, reintegrálódjanak, őrizzék otthon magukat, amelyik országban akarják? S most önök azt mondják, hogy ha még egyszer visszajönnek, akkor már tényleg nem fogjuk kiengedni őket. De egyrészt ezt ki hiszi el, de még aki elhiszi, annak is minimum azt az üzenetet hordozza, hogy egy dobása minden embercsempésznek van. Nyugodtan jöjjenek Magyarországra, egyszer megpróbálhatja, a kormány szabadon engedi, ha nem jött be, hát akkor majd próbálja egy másik országban, vagy próbálkozzon másfajta bűncselekménnyel, Magyarországon ezt meg lehet tenni. Több ezer jogerősen elítélt embercsempészt engedtek szabadon a veszélyhelyzetre hivatkozva! Hát valójában önök okozzák a veszélyhelyzetet, például azzal is, hogy a nyakunkra eresztik ezeket az embercsempészeket.

Nem elég, hogy a határon erőszakosan áttörő embercsempészeket, határsértőket nem is igazoltatják, ruházatátvizsgálás sincs, a mobiltelefon bűnjelként való lefoglalása sincs, pedig az is megkönnyíthetné az embercsempészek felderítésének ügyét. De hát hol akarják önök ezt felderíteni, hiszen azokat is szabadon engedik, akiket kénytelen-kelletlen el kell ítéljenek jogerősen. És nemhogy ezek nincsenek, nemhogy pénzbírság nincs a határon erőszakosan áttörő migránsok esetében, még azokat is szabadon engedik, akiket ebben a meglehetősen liberális jogrendben mégis elítél a bíróság. Tehát a bíróság feje fölött átnyúlva egy veszélyhelyzeti rendelettel ‑ a hatalmi ágak szétválasztásáról csak ennyit ‑ szabadon engedik azokat, akiket a bíróság börtönbüntetésre, akár több éves börtönbüntetésre ítélt.

Aztán itt van még a veszélyhelyzetre hivatkozva, azzal visszaélve hozott kormányrendeletek között az az elképesztő korrupciós eset, amikor a választások közeledtével fontossá váltak a különféle hirdetési felületek még az előző választások közeledtével, így a villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok is. A Budapesten ezzel foglalkozó cég, a Garancsi István narancsbáróhoz köthető ESMA Reklám Zrt. szerződése 2023-ban lejárt volna, az ügy a Fővárosi Közgyűlés elé is került, ahol nem szavazták meg, hogy újra az ESMA-val kössenek szerződést. Ezután nyúlt a kormány a rendeleti kormányzás eszközéhez, és egy veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a szerződést, kikerülve a Fővárosi Önkormányzatot.

Aztán itt van a 19/2024-es kormányrendelet, amely hivatalos címe szerint az állami vagyongazdálkodást érintő veszélyhelyzeti szabályokról szól, de lényegében egyes értékes hegyvidéki ingatlanok átruházását könnyítették meg, melyeknél így nem kellett bejegyezni átjárási telki szolgalmi jogot. Tehát újabb gazdasági érdekmutyi, nem pedig valódi veszélyhelyzeti intézkedés.

Mondanék még bőven több ilyen visszaélést is, hiszen több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet hoztak veszélyhelyzetre hivatkozva, de elnök asszony már elvenné tőlem a szót, mert hamarosan lejár az időm. Ezért inkább arra irányítanám rá a figyelmet, hogy a háborús veszélyhelyzet igenis egy politikai trükk, a hatalommal visszaélés eszköze, nem a magyar nép érdekeit szolgálja, hanem az oligarchákét, amire tehát most több példát nem tudok mondani, de talán elegendő volt ez az előbbi három plusz egy példa is.

Lehet, hogy a narancsbárók villáiban vannak pánikszobák, de a közemberek számára elérhető polgári védelmi létesítmények, óvóhelyek alig léteznek Magyarországon. Itt az Országházban sincs, és ahol vannak, azok is szinte mind alkalmatlanok, infrastruktúra nélküliek, például víz sem elérhető bennük. Miért nincsenek óvóhelyek, ha már hivatalosan és folyamatosan háborús veszélyhelyzet van hazánkban? Bizony, 2020. március 11‑e óta folyamatosan valamiféle különleges jogrend van érvényben.

Tisztelt Országgyűlés! Nem kellene beleavatkozzunk, állást foglaljunk egyik háborúba sem. Nem kellett volna annyiszor kiállnia a magyar kormánynak Ukrajna területi integritása mellett. Nem kellene diplomáciailag támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni népirtó háborúban. De a háborús őrület sajnos magával ragadta a magyar kormányt is. Pedig hiba provokálni az oroszokat háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel, sőt, történelmi hiba például a Fidesz által is megszavazott NATO-bővítés Oroszország határán.

(13.10)

Az új világrend kiszolgálása és a háború kiszélesítése helyett a szuverenitásunk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint. Mi valóban nem akarunk világháborút és vég nélkül hosszabbítgatott különleges jogrendeket sem. A valódi problémákat, legyen az a közbiztonság hiánya vagy valódi gazdasági nehézségek, nem rendeleti kormányzással, hanem alapos, átgondolt, nemzetstratégián alapuló törvényhozással és koncepcionális cselekvéssel, végrehajtással kellene megoldani. Ha erről lenne szó, akkor örömmel vennénk részt ilyen soron kívüli, egy napirendi pontos üléseken is, ha már így elszámolták magukat a rendeleti kormányzás meghosszabbítása ügyében, és ezért most össze kellett hívni egy mai napra eredeti írásos tervük szerint nem tervezett ülést is. De sajnos valójában ez a mai nap is csak egy sokadik csalódás, hiszen a végeláthatatlan rendeleti kormányzás az eddigi tapasztalataink alapján nem más, mint a korrupció és a kormányzati felelősségre vonás elkerülésének melegágya.

A kormány az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva tehát ismét fél évvel meg szeretné hosszabbítani a veszélyhelyzetet. Papírforma szerint meg is fogja, de nem a Mi Hazánk Mozgalom szavazataival természetesen. Önök most arra hivatkoznak, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre kell álljon a következmények kezelésére. Ez az érvelés azonban ma már nem több puszta cinizmusnál. A Mi Hazánk Mozgalom a Covid-diktatúra bevezetése óta figyelmeztetett arra, hogy a különleges jogrend egy olyan kényelmes eszköz a kormány kezében, amelyről soha nem fog önként lemondani.

Mi már akkor felhívtuk a figyelmet a Covid-diktatúra kapcsán megmutatkozó hatalmi önkényre, amikor az ellenzéki pártok még vadul támogatták a Covid-diktatúra különböző beavatkozásait. A háború, a járvány, a migráció csupán ürügyek arra, hogy a kormány megkerülhesse az országgyűlési eljárást, és akár egy éj leple alatt kihirdethessenek bármilyen, akár kétharmados törvényi rendelkezéstől való eltérést is. Ezt viszont nem támogatja a Mi Hazánk Mozgalom. Köszönöm a figyelmet. Hazámat szolgálom! Elnök asszony, visszaadom a szót.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Novák Előd — 2025-10-07, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/170-41.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-170-41,
  title = {Novák Előd — 2025-10-07, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/170-41.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}