Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Államtitkár Úr! Azzal kezdem, ami a legfontosabb: a KDNP-frakció támogatja az előttünk fekvő javaslatot. (Novák Előd: Hú!) Látom, ez meglepte önöket. (Kálmán Olga: Hú! Úgy izgultunk!) Fognak még! (Kálmán Olga: Reméljük!)

A következő a helyzet, tisztelt képviselőtársaim. A különleges jogrendnek egy óriási szakirodalma van, és valóban, ha mélyebben meg akarjuk érteni, hogy miért van szükség a veszélyhelyzet meghosszabbítására, akkor érdemes egy rövid történeti áttekintést tenni véleményem szerint, hiszen az Alaptörvény módosításával letisztult képet kaphatunk. Azt láthatjuk, hogy három kategória maradt a korábban minősített időszakoknak jelzett és nevezett válsághelyzetekből. Ez a hadiállapot, amely egy háborús konfliktus esetén állna fenn. A szükségállapot, amikor az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetek tömeges jelenséggel párosulva történnének meg. Ne legyen ilyen, hogy erre szükség legyen! Láttunk ilyet nemzetközi példákban, bizony, bizony, ha nem is úgy nevezték, hogy szükségállapot, hiszen van, ahol az elnevezés más. Van, ahol rendkívüli állapotnak hívják, vagy ostromállapotnak s a többi. Tehát a nemzetközi irodalom nagyon bőségesen rendelkezésre áll, és kifejti mindenhol a jogalkotó, hogy milyen jogi terminus technicust alkalmaznak ilyen esetekben. Harmadikként van a veszélyhelyzet.

A veszélyhelyzet kategóriája módosításra került az Alaptörvény kilencedik módosítása során, akkor épült be a veszélyhelyzet kategóriába a szomszédságban dúló háborús helyzet és abból adódó humanitárius katasztrófa esete. Valóban, az alacsonyabb szintű jogszabályok is szabályozzák mindezt, többek között például a katasztrófavédelmi törvény, ahogy egyébként utaltak is erre néhányan. A Covid-járvány idején is szükség volt erre, hiszen bizonyos kijárási, gyülekezési korlátozásokat be lehetett vezetni. Sokan rosszul használták a fogalmakat, hiszen kijárási tilalomról beszéltek, kijárási tilalom azonban csak rendkívüli állapot kihirdetése, illetve hadiállapot esetén történhetne meg.

Tehát amikor arról beszélnek itt jó néhányan, hogy a szabadságjogok milyen mértékben és milyen módon korlátozhatók a különleges jogrendeken belül, látni kell, hogy egy kormány nyilván arra törekszik egy demokratikus jogállamban, hogy a szükségesség és arányosság jogi elvét maradéktalanul érvényesítse, így pont annyiban vezet be korlátozásokat, amennyire azok indokoltak a veszély elhárításához. Nyilvánvalóan egy hadiállapot esetén természetesen nem érvényesülhet a sajtószabadság, mondjuk, hiszen az oknyomozó újságírók megírnák, hogy éppen a Magyar Honvédség milyen erői, milyen alakulatai hol vonulnak fel, hányan vannak és milyen fegyverekkel rendelkeznek. Tehát ilyenkor valóban lehet korlátozni a sajtószabadságot, de egy veszélyhelyzet esetén nyilván csakis a szükséges és arányos mértékben fogja megtenni a mindenkori kormányzat az intézkedéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban szerintem egyetérthetünk, hogy a nemzetközi példákat megnézve mindenhol arra törekszenek, mivel ezek a válsághelyzetek, veszélyek nagyon gyorsan kialakulhatnak, elhúzódhatnak, hogy meg kell adni a végrehajtó hatalomnak a mozgásteret, a cselekvési teret. (Csárdi Antalnak:) De ez így van, kedves képviselő úr!

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Erről szól a különleges jogrend működése, bár egyébként arról komoly filozófiai vitát lehetne folytatni, visszagondolva az elmúlt időszakokra, hogy egyáltalán lehet‑e normál békeidőszakról beszélni, hiszen folyamatos küzdelmek vannak a virtuális térben, a NATO 2016-ban, ’17-ben úgy döntött, hogy a kiberteret, a virtuális teret hadszíntérnek nyilvánítja. Nyilván valóban nagyon nehéz sok esetben megmondani, hogy a megszokott normál békemenet, metódus működhet‑e, vagy valamilyen válság közeleg, vagy veszély fenyegeti hazánkat és más országokat is. Tehát szerintem indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása.

Emlékszem, önök korábban kifogásolták azt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése során nem volt benne az Alaptörvényben és semmilyen más alacsonyabb szintű jogszabályban határidő, hogy meddig lehet kihirdetni. Pontosan az önök felvetésére és kritikájára fogadtuk el azt, hogy legfeljebb 180 napra lehet kihirdetni, és ezt követően, ha indokolt, nyilván a meghosszabbítása is lehetséges, amíg a veszély fennáll. Most három és fél éve zajlik ez a szomorú testvérháború. (Kálmán Olga: Tesók vagyunk?) Csak Kálmán Olgának mondom, hogy testvérháború, mert ezt múltkor is (Kálmán Olga: Mi testvérek vagyunk?), múltkor is kifogásolta. Hát, mi nem vagyunk testvérek, szerencsére (Kálmán Olga: Én is nagyon megijedtem!), de az ukránok és az oroszok testvérek. No tehát a lényeg… ‑ legalábbis nem tudok róla.

Tehát a lényeg, hogy az orosz-ukrán testvérháború három és fél éve zajlik sok-sok áldozattal, és valóban a humanitárius katasztrófa veszélye folyamatosan fennáll. Amíg nem ér véget a háború, nyilván indokolt ennek a veszélyhelyzetnek a fönntartása Magyarország biztonsága és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem, ha józanul belegondolnak, azok a felvetések, amelyeket a DK frakcióvezetője tett itt az előbb, abszolút nem állnak fönn. (Sebián-Petrovszki László: Melyik nem?) Tehát nyugodjon meg, képviselő úr, semmiféle ilyen szándéka szerintem nincsen a kormányzatnak. (Sebián-Petrovszki László: Ó, megnyugodtam!) Semmi köze a választásoknak ehhez. (Sebián-Petrovszki László: Hát, persze! Nem is gondolnánk rá!) Tehát én azt hiszem, hogy minden józanul gondolkodó és az állampolgárainak biztonságát féltő végrehajtó hatalom így gondolkodik, hogy igenis legyen meg a mozgástere, a cselekvési lehetősége (Sebián-Petrovszki László: Magának, igen!), ha baj van, hiszen hozzá tartoznak, a kormány, a végrehajtó hatalom irányítja a rendőrséget, a honvédséget és nyilván az állami szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat is pont azért, hogy a magyar állampolgárok nagyobb biztonságban élhessék meg a hétköznapjaikat. Ezért a KDNP frakciója támogatja az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)