Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először kérdez rá erre a helyzetre vagy nem először utal erre a helyzetre, és már más képviselők is az Országgyűlés elé hozták. Szeretném emlékeztetni mindannyiukat, hogy 2025. április 30-án hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága, majd ezt követően a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 2025. július 7-én hozott egy jogegységi határozatot az Európai Bíróság ítéletének értelmezéséről.

Az Európai Bíróság ítélete szerint elsődlegesen a bírói jogalkalmazói gyakorlatot kell felülvizsgálni, a bírói döntéshozatal szempontjait kell újragondolni, amelynek elvégzése a bíróságok dolga. Az Európai Bíróság ítéletében nem állapított meg a tárgykörrel összefüggő jogalkotási hiányosságot, tehát nincs jogalkotási kényszer az Országgyűlés tekintetében.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa azt állapította meg, hogy amennyiben a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó megfelelő tájékoztatás után kéri.

Fontos kiemelni, hogy a Jogegységi Panasz Tanács megítélése szerint a hatályossá nyilvánítás szabályai megfelelnek az Európai Bíróság ítéletében foglalt követelményeknek. A bíróság a hatályossá nyilvánítással ‑ összevetve az érvényessé nyilvánítással ‑ nem módosítja a szerződést, így a jogkövetkezmények a törvényben nevesített jogintézmény alkalmazásával az Európai Bíróság által megállapított meghatározott módon továbbra is levonhatók. Tehát, tisztelt képviselő úr, a bíróságok döntése szerint elsősorban a bírói jogalkalmazásnak kell figyelembe venni az Európai Bíróság ítéletét.

Amit ön a devizahiteles ügyekben elindult végrehajtásokról állít, először is próbáltam tájékozódni, hogy ezek szétválaszthatók‑e, megállapítható‑e, hogy a végrehajtások közül melyek a devizahiteles és melyek a nem devizahiteles végrehajtások. A Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala ezt nem tudta egyértelműen megállapítani, mert egyrészt a forintosítás miatt részben már nem devizában tartoznak az adósok, részben pedig a hitelköveteléssel együtt sokszor más követeléseket is behajt a végrehajtó.

Tehát az a megoldás, hogy mindenféle kilakoltatást, esetleg végrehajtást állítson le az Országgyűlés, a jogos követelések érvényesítését, a jogos követelésekhez való hozzájutást is lehetetlenné tenné. Ki akarná leállítani például a gyermektartásdíj behajtását, vagy ki akarná leállítani az önkényes lakásfoglalóknak a kilakoltatását?

Tehát, tisztelt képviselő úr, ha ön át tudja nekem küldeni azt, nagyon nem szeretném, ha cinikusnak tartaná ezt az állításomat, de ha át tudná küldeni azokat a végrehajtási ügyeket, amelyekben kizárólag az Európai Bíróság által érintett devizahiteles ügyek vannak folyamatban, akkor talán lenne értelme miről beszélnünk. Addig, amíg nem lehet szétválasztani ezeket, nyilván nem lehet külön leállítani az ilyen végrehajtásokat.

Ami pedig a devizahitelesek segítését illeti, egyszer már felsoroltam önnek, hogy az Országgyűlés az elmúlt 15 évben számos módon segítette a devizahiteleseket, és valószínű, hogy már csak néhány ezer, esetleg néhány száz van, nem tudom pontosan a számot, hogy hány ügy lehet folyamatban. Tehát már nem több tízezer devizahiteles szerződésről beszélünk, ezeknek a nagy része már vagy visszatörlesztésre került, vagy pedig folyamatban van ennek a törlesztése, hanem néhány száz jogvitáról beszélhetünk, ezekben a jogvitákban van helye annak, hogy a bíróság újraértelmezze a döntését. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)