Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azért van gond, probléma, aggály és kérdés bőségesen. Nem ilyen egyszerű ez, mint ahogy itt a kormánypárti felszólalóktól hallottuk, hiszen hogyha rögtön belevágunk a dolgok közepébe, és akár csak a teljesen automatizált döntéshozatali folyamatra gondolunk, akár a mesterséges intelligencia szerény véleményem szerint kívánatosnál jóval nagyobb mértékű térnyerésére, akkor mindjárt komoly aggályokba ütközünk.

Persze, lehet azt mondani, hogy egyelőre még egyéni döntéstől függ az, hogy a teljesen automatizált döntéshozatali folyamat majd mely nyilvántartásokhoz, hány nyilvántartáshoz fér hozzá egy adott állampolgár kapcsán. De ha helyből mindenhol az alapbeállítás, mondjuk, az engedélyezés lesz, tekintettel arra, hogy nagyon sokáig még nem lesz az állampolgárok döntő többsége kellően jártas, minden apró részletében jártas ennek a rendszernek a használatában, akkor mindjárt visszaélésszerűen gyakorolhatja az automatizált döntéshozatali folyamat ezt a lehetőséget. Ebben egyelőre ‑ és ez nemcsak a személyes véleményem, de a Mi Hazánk álláspontja is ez ‑ sokkal több a veszély, akár a kárveszély, a kockázat, mint adott esetben az előny.

Hiszen ha akár lassabb, akár gyorsabb lesz a mesterséges intelligencia térnyerése ‑ ez innentől kezdve, mondjuk, személyes vélemény ‑, nem azt mondom, hogy az emberiség végét eredményezheti vagy végét okozhatja, de inkább átok lesz az emberiség jövőjére nézve, és kiemelt biztonsági kockázat, mintsem áldás, hogy több hátránya lesz, mint előnye, hogy több bánatunk lesz benne, mint örömünk, abban én a magam részéről szinte teljesen biztos vagyok. A természetes intelligenciát háttérbe szorítani, szinte lecserélni a mesterséges intelligenciára szerintem óriási hiba, és hihetetlenül jelentős kockázat.

Arról már nem beszélve, hogy mondjuk, olyan fejlettebb kultúrákat nézzünk, mint, mondjuk Svájc, ahol legalább egy év egy ilyen súlyú törvénynek a megalkotása ‑ társadalmi véleményezéssel és a teljes folyamattal együtt ‑, hát, itt még nem tartunk, ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk, pedig érdemes lenne és széles körű egyeztetést végezni a tekintetben, hogy ne legyen az az érzése a választópolgárok jelentős részének, hogy egyre nagyobb lendülettel, egyre nagyobb sebességgel haladunk egyfajta digitális diktatúra irányába.

És akkor mindjárt hadd emeljek ki a teljesség igénye nélkül egy példát, amely a szemünk fényét, a gyermekeinket érinti. Minden egészséges ember számára a gyermeke, a saját gyermeke a legfontosabb, és a politikusok számára is, ha helyesen gondolkodnak, akkor a gyermekek jövője kell hogy a legfontosabb legyen, az első helyen álljon. Itt a közoktatási nyilvántartásokkal kapcsolatban merülnek fel aggályok, hiszen ha csak arra gondolunk, hogy milyen mélységig fogják megengedni a különböző adatok összevezetését, az adatokhoz való hozzáférést, és milyen messze vagy milyen mélyre szalad a képzeletbeli kés, mely adatokat kell feltüntetni, mely adatok minősülnek közhiteles adatoknak… ‑ mert ha csak abba az egyszerű gyakorlati példába belegondolunk, hogy adott gyerek esetén, mondjuk, az olyan érzékeny adatok, mint az egészségügyi adatok, az esetleges kórelőzményekre vonatkozó, kórtörténetre vonatkozó adatok, netán fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok nemcsak a gyermekkort érinthetik, hanem, mondjuk, egy SNI-besorolás nem csekély valószínűséggel akár élete végéig stigmatizálhatja az adott gyermeket, és később a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy bizonyos lehetőségekhez való hozzáférésben őt akadályozhatja, vagy azokból kizárhatja.

Itt kellő óvatossággal kellene eljárnia az államnak, és akkor feltétlenül indokolt adatkört kellene közhiteles adattá minősíteni, különösen a közoktatási nyilvántartások esetében, hiszen láttunk már karón varjút. Nem véletlenül említettem a közoktatási nyilvántartások kapcsán főleg, mondjuk, az egészségügyre vonatkozó adatokat, mert mintha 2022 januárjában történt volna probléma az EESZT-adatállománnyal kapcsolatban.

Ami pedig az állampolgárok adataihoz… ‑ és akkor nagyon finoman és nagyon visszafogottan fogalmaztam, ha pedig általában az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést vesszük alapul, ezek minden ember számára különösen érzékeny adatok. És most nem is azzal akarok előhozakodni, hogy mondjuk, politikusok, különböző szinten tevékenykedő politikusok vagy közszereplők esetében egy-egy nagyon érzékeny egészségügyi adatnak az adatbázisból való kikerülése, illetéktelen személyek részére történő hozzáférése okozhat problémát, hanem egyáltalán alapvető aggályokat vet az fel, hogy az állam a polgárainak az egészségügyi adatait milyen mélységben tekinti ilyenformán közhiteles adatoknak, milyen adatvédelmet biztosít, vagy például egy automatizált döntéshozatali folyamatban, mondjuk, hogy kicsit sarkítsam, a mesterséges intelligencia számára szabad prédaként gyakorlatilag rendelkezésre bocsátják.

(13.00)

És ha esetleg túlzásnak vélnék ezt a jövőképet, pedig még a közismert, amerikai filmből ismert Skynet-hasonlatot nem is akarom idehozni, bár ha így fogunk haladni, jusson az önök eszébe, amit mondok, akkor talán még ehhez hasonló katasztrófák is bekövetkezhetnek.

Nézzük meg a jelenkor egyik magyarországi közigazgatási csődtömegét, az ingatlan-nyilvántartásokat! Az állami berendezkedés egyik alappillére a magántulajdon, a magántulajdon szentsége és az ezzel kapcsolatos közhiteles nyilvántartás, amely több évtizedes múltra tekint vissza. A teljesen papíralapútól haladtunk egy bizonyos szintig, kívánatos módon és mértékben a digitális felé. Ha megkérdeznek vidéki földhivatal-vezetőket vagy kormányhivatalok földhivatali osztályainak vezetőit ‑ teljesen mindegy, hogy fogalmazok, az emberek úgy azonosítják be, hogy a földhivatalok vezetői vagy a földhivatali munkatársak ‑, ha hozzájuk juttatunk el kérdéseket, akkor az esetek döntő többségében azt látjuk, hogy a rendszer nem működik, vagy egy egyszerű iktatás több órát vesz igénybe. Tehát egy pár perces ügyiktatás a hihetetlenül fejlett, 17 milliárd forintos fejlesztés ellenére visszafejlődik, és egy pár perces iktatás kettő vagy három óra hosszát vagy ettől is több időt vehet igénybe. Vagy tulajdoni lapokat, ingatlan-nyilvántartási térképeket vagy egyáltalán nem lehet letölteni, vagy több órát kell várni egyetlen térkép vagy tulajdoni lap letöltésére.

Mondják meg nekem azt, hogy ki ennek a felelőse, mert 17 milliárd forintot kifizetett erre a célra az állam, és 2025. július 28-ától kezdődően, majdnem napra pontosan két hónapja vagy egyáltalán nem működik, vagy rendkívül csekély hatásfokkal, az átláthatóság helyett a totális káosz uralkodik el. És nemcsak, mondjuk, a földadásvételekre, amelyek azért ősszel fölfutnak, azért ilyenkor sokkal több földadásvétel, -ajándékozás, -csere vagy ehhez hasonló, tehát földtulajdon átruházására vonatkozó szerződés születik, hanem a lakóingatlanokra is, a lakóingatlanok piacára, adásvételére is rendkívül kedvezőtlen hatást fejt ki.

Önök indították el, egyébként nagyon helyesen, az Otthon Start programot. Nagyon jelentősen meg fog növekedni az ügyteher, és értelemszerűen, nem meglepő módon főleg azokban a földhivatalokban, amelyek eddig is túlterheltek voltak, a fővárosiban, a Pest vármegyeiben és a Magyarország nagyvárosaihoz kapcsolódó, nagyvárosok ingatlanforgalmát bonyolító földhivatalokban.

Ha egy iktatás több órát vesz igénybe, akkor hogyan fognak haladni a tulajdonjog-átvezetések? Hogyan fognak haladni a tulajdonjog-bejegyzések? Egy termőföld-adásvétel amúgy is meglehetősen adminisztratív, több fázisból áll, elsősorban a vége érinti a földhivatalokat, de ez gyakorlatilag egy működésképtelen államot eredményez.

A Mi Hazánk folyamatosan felhívta az önök figyelmét arra, hogy óvatosan ugorjanak neki, akár egyébként, ha már itt tartunk, az akkumulátorgyáraknak meg az elektromosautó-piacnak, mert nem teljesen úgy van az, mint ahogy külföldről beharangozzák meg egyes lobbiérdekek ezt sugallják, ugyanígy elmondtuk, hogy a közhivatalos nyilvántartások digitalizálásával is rendkívül óvatosan kell bánni.

És tessék, itt van rögtön az első példa! Mi nem örülünk annak, nem vagyunk kárörvendők, hiszen ez döntően nem az önök problémája ‑ az önök felelőssége, de lehet, hogy a magyar emberek millióinak a problémája. Tudom, hogy nem Répássy államtitkár úr ennek a témakörnek a felelőse, de biztos, hogy több információval rendelkezhet, mint egy ellenzéki képviselő, vagy önök közül bárki, aki itt helyet foglal a teremben, tud bármilyen információt mondani az ingatlan-nyilvántartások állapotáról, hogy ezt beláthatóan mikor tudják helyrehozni, mikor áll helyre az élet normális működése, mert a nagy fejlődés helyett, a gyors ügyintézés, az akár pár óra alatt bekövetkező ügyintézés helyett a totális káosz és a beláthatatlan időtávra elhúzódó döntések meghozatala vagy ennek a folyamata várható.

Ha csak a nagy leterheltségű földhivatalokat nézzük, valljuk be őszintén, azért ott, ha megfeszültek, sem tudták teljesíteni például létszámhiány miatt, önhibájukon kívül akár a meghosszabbított eljárási határidőket sem. Most ezek vagy a többszörösükre, vagy a sokszorosukra fognak emelkedni. Adott esetben egy Otthon Start program hatékonyságát vagy sikerességét is alapvetően befolyásolhatja, vagy azt teljesen tönkreteheti. Arról nem beszélve, hogy mi van akkor, ha olyan jellegű összeomlás következik be, amely nemcsak az előbb említett jegyeket hordozza magán, hanem ne adj’ isten, teljesen összeomlanak, elvesznek vagy összekeverednek adatok. Akkor egy ilyen ingatlan-nyilvántartási Mad Max-világ következik, vagy atomsivatag a szó átvitt értelmében? Vagy akinek mondjuk, nem volt egy papíralapú tulajdoni lapja vagy ingatlan-nyilvántartási térképe, az utána kezdheti elölről, vagy a földhivatalok majd a papíralapú nyilvántartásokból kezdhetik el újra a digitalizációt? Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de azért most ennek a küszöbén állunk.

Úgyhogy nagy tisztelettel erre várnék esetlegesen választ bármelyiküktől, hiszen önök nyilván jobban tájékozottak, hogy az ingatlan-nyilvántartási rendszer sürgős kijavításának, helyrehozatalának ügyében hogyan állunk, reálisan milyen határidőn belül orvosolhatók ezek a problémák, mert szerintem ez rajtam kívül még több, legalább több százezer magyar embert érdeklő, foglalkoztató kérdés. Erre várom a megtisztelő választ. Köszönöm szépen.