Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat számos jogszabályt érint, és igen számos rendelkezést foglal magában. Ezek a módosító javaslatok szükségszerűen terjedelmesek, részletezők, ezért a teljesség igénye nélkül magam is a leglényegesebbeket emelem ki közülük.

Ahogyan az államtitkár úr is utalt rá, a javaslatok érintik a versenyjogot és a szellemi tulajdonjogot. Az ezek között a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása éppen a Gazdasági Versenyhivatal által folytatott jogalkalmazói joggyakorlat tapasztalatain alapul. Célja pedig: a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályoknak való megfelelést, részben a megváltozott jogi környezethez való igazodást szolgálják.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításának egyik célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörére vonatkozó szabályok módosítása. Az egyik fontos változás, amire államtitkár úr is utalt, hogy a védett ismeret, a know-how-nyilvántartás vezetésére vonatkozó és az ehhez kapcsolódó jogok érvényesítése védelmében való közreműködési tevékenységet szabályozza.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása 2025. december 1-től alkalmazandó. Ennek az a lényege, hogy egy európai uniós rendelet a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései uniós szintű oltalmát szabályozza, az ennek való megfelelést is meg kell tennie a hazai jogalkotásnak is. A lényegét ugyancsak megfogalmazta az államtitkár úr, abban foglalható össze, hogy a nemzeti oltalom alá tartozó földrajzi termékek, agrár-élelmiszeripari termékek nemzeti védelme gyakorlatilag megszűnik, ugyanúgy uniós védelmet kapnak, mint a kézműves és ipari termékek, és ehhez kötődően fog majd ennek a nemzeti eljárásában közreműködni mind az agrártárca, mind pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A polgári eljárásokat érintő módosítások pedig a jogalkalmazói joggyakorlaton, illetőleg az azokat elemző munkacsoport megállapításán alapulnak. A legfontosabb jogintézményt valóban a perelévülés jogintézménye jelenti, hiszen itt számos olyan per volt, ahol a perben álló felek nagy száma miatt sokszor előfordult, hogy valamely perbeni ‑ felperesi vagy alperesi ‑ oldalon halál vagy jogutód nélküli megszűnés miatt a per félbeszakadt, és mindaddig, amíg nem került meg a jogutód, addig szükségszerűen ez a per nem folyt. Ugyanakkor nem volt semmilyen lehetősége annak, mondjuk, az alperesi oldalon, hogy noha megtudták, ki a jogutód, annak a perbe vonását kezdeményezzék. Ezt orvosolja a jogszabály. Illetőleg lehetővé teszi, hogy azok a perek, amelyek félbeszakadtak, és gyakorlatilag eltelik az az idő, amit a jogalkotó egyelőre 18 hónapban állapított meg, anélkül, hogy a jogutód ismertté válna, és nem kérik a perbe vonását vagy nem lép perbe, akkor ezek megszűnnek. Ez számos folyamatban lévő, illetőleg megszakadt peres eljárásra is ki fog terjedni; igencsak előrevivő jogintézmény.

A javaslat a hibás termékekért való felelősségről szóló európai tanácsi irányelv hatályon kívül helyezését lehetővé tevő új, hatályos európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének a végrehajtását van hivatva szolgálni. Ennek megfelelően módosul a polgári törvénykönyv és a polgári törvénykönyvnek a hatálybaléptetéssel összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXXVII. törvény, a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint az üzleti titkok védelméről szóló törvény, s végül a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. A lényege, hogy a termékfelelősségi szabályok módosításával jóval nagyobb jogbiztonságot teremt a jogalkotó a károsultak tekintetében, megkönnyíti számukra a bizonyítást, a jogérvényesítést. Jelesül például lehetőség van most már arra, hogy ha akár a termék előállítója vagy forgalmazója Unión kívül telepedett meg, akkor ebben az esetben ugyanakkor a logisztikai szolgáltatást végző céget lehet a termék hibájával összefüggő károk vonatkozásában felelősségre vonni, és ebben az esetben ennek a cégnek is a felelőssége egyetemleges. Ez jelentős segítséget jelenthet akár bármelyik honfitársunknak. És ahogyan az államtitkár utalt rá, a módosítás hozzájárul, hogy a modern technológiák esetében is alkalmazhatók legyenek a termékfelelősségi szabályok, miközben biztosítjuk a fogyasztók magas szintű védelmét.

A közjegyzőkkel és közjegyzői tevékenységgel kapcsolatos módosítás a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének ‑ felülhitelesítésének ‑ mellőzéséről Hágában, 1961. október 5 én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973.évi 11. törvényerejű rendeletet érinti. Ennek alapján a közjegyzők által készített vagy hitelesített okiratok vagy a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások 2008 óta változatlan felülhitelesítésének díja emelkedik.

Módosul a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény is, indokoltan, hiszen a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett eljárási díjak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők közti felosztásának arányát az eljáró közjegyzői iroda javára fogja megváltoztatni.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításával a közjegyzők, illetőleg a közjegyzőhelyettesek számára kötelezővé válik az elektronikus ügyintézés a nyelvi jogosítvány megszerzésére irányuló vizsga alkalmával. Ez is a kormányzatnak azt a szándékát javítja, amely a digitalizáció erősítéséhez kötődik.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény pedig pontosan azokat a joggyakorlat során előforduló problémákat kezeli, amelyeket az érintettek hoztak fel, hiszen számos esetben fordult elő, hogy az ügyfeleik olyan tevékenységre kívánták őket ‑ hogy is mondjam ‑ segítségnyújtás keretében használni, amelyek ellentétben álltak valamely jogszabállyal vagy a jogszabályok megkerülését szolgálja. Indokolt volt az erre vonatkozó szabályok megváltoztatása.

A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXXVIII. törvény módosítása pedig a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 2020. november 25-ei európai parlamenti és tanácsi rendelethez kötődik, amely a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló 2020. november 25-ei európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az irattovábbítási módját szabályozta.

(12.20)

Ennek a kizárólag elektronikus irattovábbítást előíró rendelkezéseit veszi át a nemzeti jogunk. Ezek a szabályok egyébként már 2025. május 1-jétől kötelezők voltak hazánkra.

Tisztelt Ház! Miután a törvényjavaslat részben a jogalkalmazói tapasztalatokon alapul, és az érintett hivatásrendekkel egyeztetett, részben mert az abban foglaltak a hazánkra vonatkozó nemzetközi normáknak való megfelelést szolgálják, kérem, hogy az államtitkári expozéban, illetőleg az általam előadottakra figyelemmel támogassák az előttünk lévő javaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)