Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat, amelyet a kezükben tartanak, több magánjogi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a jogalkalmazást segítsék, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek való megfelelést biztosítsák. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szellemi tulajdonjogi, versenyjogi, valamint nemzetközi magánjogi részeivel kapcsolatban a következőkről szeretnék tájékoztatást adni.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlati tapasztalatai alapján módosulnak. Törvényi szinten kerül például rögzítésre, hogy ha összefonódás kapcsán kötelezettség előírására kerül sor, a kötelezettség nem teljesítése esetén bírság önmagában, intézkedés alkalmazása nélkül is kiszabható, valamint e jogkövetkezmény alkalmazására a kötelezettség nem határidőben való teljesítése esetén is lehetőség van.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköri szabályainak kiigazítására irányul. Törvényi szinten is rögzítésre kerül az SZTNH ‑ már ténylegesen gyakorolt ‑ jogérvényesítésben való közreműködési tevékenységével kapcsolatos feladatköre. A védett ismeret adott időben fennálló birtoklásának megfelelő dokumentálása érdekében indokolttá vált egy kifejezetten a védett ismeret rögzítésére irányuló nyilvántartási rendszer bevezetése és az SZTNH hatáskörének törvényi szintű kiegészítése. A megfelelő nyilvántartás hiányában ugyanis a védett ismeretek létrejöttének és tartalmának igazolása nehézségekbe ütközhet, ami érdemben akadályozhatja az érintett szereplők jogos érdekeinek érvényesítését.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény módosítása a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló rendelet végrehajtása érdekében szükséges. A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek nemzeti oltalma és ezzel az SZTNH nemzeti lajstromozási eljárása megszűnik. Az SZTNH mint kijelölt illetékes hatóság az uniós oltalom megszerzésének nemzeti szakaszában járhat el, továbbá a jogosultak az SZTNH útján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál kérhetik az uniós oltalomban részesülő földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozását.

Végül a nemzetközi magánjogról szóló törvény módosítását a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló és a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló rendeleteknek az irattovábbítás módját szabályozó, kizárólag elektronikus irattovábbítást előíró rendelkezései tették szükségessé.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását kiemelten fontos területként kezeli. A polgári peres eljárásjogot érintő módosítások az Igazságügyi Minisztériumban működő, a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport joggyakorlat-elemző tevékenységén alapulnak, amely tudományos szakemberek, bírák, ügyvédek, jogtanácsosok, közjegyzők részvételével vizsgálja az anyagi jogi és perjogi szabályozás módosítást igénylő jogintézményeit.

Ezek közül érdemesnek tartom kiemelni a perelévülés jogintézményének bevezetését a félbeszakadt peres eljárásokkal összefüggésben. Rendezni szükséges ugyanis a valamelyik fél halála miatti félbeszakadás következtében megszüntethetetlen és érdemben elbírálhatatlan pereknek a problémáját. A perelévülés jogintézményének a bevezetése alkalmas eszköz e probléma kezelésére. Ennek lényege, hogy ha az érintett felek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a félbeszakadt eljárás folytatásának érdekében, azaz nem intézkednek a jogutód perbe vonása iránt, akkor az eljárás törvényben meghatározott időtartam elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik. Mindemellett ugyanakkor a megújuló szabályozás a feleknek is szélesebb körben fog lehetőséget teremteni arra, hogy kezdeményezhessék a jogutód perbe vonását az eljárás folytatása, a jogvita észszerű időn belül történő elbírálásának megvalósulása érdekében. Az új jogintézmény várhatóan sok félbeszakadt peres ügy befejezését, illetve folytatását könnyíti majd meg.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ugyancsak kiemelkedően fontos része a termékfelelősségi szabályok felülvizsgálata, amely a modern technológiák fejleményeinek fényében az új európai uniós szabályozás miatt vált szükségessé. A szabályok modernizálásának a célja, hogy a jogi keret a körforgásos gazdaság üzleti modelljeihez, a digitális kor termékeihez igazodjon, továbbá egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsen az uniós és Unión kívüli gyártók számára, valamint a károsultak gyártókkal szembeni igényérvényesítését megkönnyítse.

A törvényjavaslat a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv átültetésének végrehajtása érdekében szükséges jogszabály-módosításokat is tartalmazza. Az új szabályoknak köszönhetően a károsultak könnyebben tudnak majd a bíróság előtt kártérítést követelni. A szabályozás megkönnyíti a károsultaknak a bírósági eljárásokban felhasználandó bizonyítékokhoz történő hozzáférését azzal, hogy a termék gyártójának közölnie kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat, akár még úgy is, hogy új dokumentumokat kell előállítania. A károsultak számára az igényérvényesítésre rendelkezésre álló végső határidőt az új szabályozás 25 évben határozza meg, amennyiben a személyi sérülés lappangó jellege gátolta a per indítását. A gyártók számára pedig egyértelműek lesznek a digitális termékekre és a körforgásos gazdaság üzleti modelljeire vonatkozó szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a közjegyzőkkel és közjegyzői tevékenységgel kapcsolatosan felmerült módosításai is a kormány digitalizációs törekvéseivel állnak összhangban.

A törvényjavaslat számos további módosítása a hivatásrendek gyakorlati visszajelzéseire épül. Ilyenek egyebek mellett az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosításai, amelyek a jogrendszeri koherenciát biztosítják, továbbá az igazságügyi szakértők adminisztratív terheinek csökkentését szolgálják, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításai, amelyek a jogi segítségnyújtási rendszer fejlesztését célozzák a gyakorlati visszajelzések alapján.

(12.10)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Zárásként, engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett számos európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének tesznek eleget. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)