Farkas Örs (Fidesz)

FARKAS ÖRS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszafelé haladok Novák képviselő úrnak az „örök titok” megfogalmazásától, mert ez választ is ad részben a kérdésre.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mint ahogy szóba került az előző törvényjavaslat vitájánál, a minősítési keretrendszer ‑ hogy hogyan néznek ki a minősítési feltételek ‑ egzakt, Magyarországon hasonló, sőt ugyanúgy néz ki, mint, mondjuk, Norvégiában, Németországban vagy bármely más NATO-országban, tekintettel arra, hogy a rendszer átjárható. Ilyen módon ennek része a minősítési idő, amely megmondja, hogy az adott információ mennyi idő elteltével hozható nyilvánosságra. A jelenlegi gyakorlat alapján lényegében ‑ csak hogy magyarra lefordítsam az ötévenkénti felülvizsgálatot ‑ ez azt jelenti, hogy mindent 5 évre titkosítunk, és utána meghosszabbítjuk a titkosítást újabb 5 évre, meg aztán meghosszabbítjuk újabb 5 évre meg újabb 5 évre. Lényegében annyi történik, hogy egy 30 évre titkosított dokumentumot ötévenként megnézünk, hogy egyébként akkor miért nem inkább 5 évre titkosítottuk. Azért nem 5 évre titkosítja valószínűleg a minősítő, mert úgy ítéli meg, hogy annak az információnak az 5 éven belüli nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sért. Az örökké titkos sajnos nem létezik, tekintettel arra, hogy a minősítő keretrendszerben nem létező időintervallum az örök. Tehát én még nem láttam olyan minősített iratot, amelyre az lett volna ráírva, hogy örökké. Ezért legkésőbb a minősítési idő végével egyébként nyilvános lesz.

De nem akarok viccet csinálni a kérdésből, hanem arra az egyébként önök által feltett, mind a három ellenzéki képviselőtársam által feltett kérdésre szeretnék válaszolni, hogy egyáltalán erre miért van szükség. Igen, jól érzik a képviselőtársaink, alapvetően ez egy racionalizáló döntés. A nemzetbiztonsági szervek munkája során törekszünk arra, hogy egyébként a munka racionálisan működjön, és olyan erőforrásokkal, amelyeknek egyébként a nemzetbiztonsági szolgálatok szűkében állnak. Ha ezekkel kapcsolatban önöknek ellentétes véleményük van, nagy köszönettel veszem az összes olyan költségvetési módosító javaslatát majd az ellenzéki képviselőknek, amely ezen változtatni kíván. Sajnos, olyan vitán is vettem részt, amely éppen ennek az ellenkezőjét kívánta elérni; hála istennek, akkor nem lett igazuk.

De egy szó, mint száz: amikor a minősítő a minősítési időről dönt, akkor azt ő egyébként a saját munkájának a felelős elvégzése során állapítja meg, és lényegében abban a pillanatban, amikor egyébként azzal az információval valaki valamilyen formában szeretne valamit kezdeni ‑ szándékosan ilyen általánosan fogalmazok ‑, az új jogszabály alapján kötelező lesz a felülvizsgálat. Lehet, hogy ez 5 éven belül megtörténik, lehet, hogy csak 20 év múlva történik meg.

Nem igaz a felvetése Molnár képviselőtársunknak, hogy ez egy bohózat, hiszen csak az tudhat róla, aki tudja, hogy van minősítés. Miben más ez a mostanihoz képest? Ezen a téren nincsen változtatás. Egyébként számos olyan, a közbeszédet meghatározó minősítés volt az elmúlt években is, amelyeknek a feloldásáról talán még ebben a Házban is gyakorta viták zajlottak, és arról döntött utána a minősítő, hogy fenntartja vagy nem tartja fenn. Maga a minősítés ténye nem minősített, a tartalom, az abban szereplő információ a minősített. Az a nehézség ebben a helyzetben, hogy amikor elkezdődnek azok a kérdések, hogy… ‑ ugye, itt lényegében a nemzetbiztonsági munka során a kérdésekkel is sok választ meg lehet tudni, hogy mire válaszolunk, mire nem válaszolunk, ez már önmagában információ, hogy melyik kérdésre milyen típusú válaszok jönnek. A mostani javaslatban ezt a harmóniát említette Molnár képviselő úr. Emlékszem arra az időszakra… ‑ értem, hogy milyen típusú egyensúlyra gondol itt, mi egy más típusú egyensúly megteremtésére törekedtünk, és ezt a fajta logikus rendszert kívánjuk megteremteni.

Csak visszautalva, mert az előző vitánál ez merült fel, hogy a nemzetbiztonsági érdekek csorbulnak, ez itt szerintem nem áll fenn, tehát erről egyáltalán nem beszélhetünk. Az a kérdés, hogy egyébként egy információ, amely időközben megismerhetővé válik, és esetleg úgy ítélik meg, hogy azáltal az információ megismerésének a joga sérül, tűri a vitát, de én azt gondolom, hogy miután adott esetben, mondom, egy év múlva is megkérdezhető, hogy amúgy nem lehetne‑e, hogy ezt most már vizsgáljuk felül, akkor akár egy éven belül is lehetőség van az információ minősítésének a felülvizsgálatára, illetve akár feloldására.

(12.00)

Teszem hozzá, szerintem jó gyakorlat az, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság követ ‑ sok alkalommal sokukkal találkoztunk ebben a körben ‑, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság egyébként az ott lévő tagok kérésére bizonyos információk vizsgálatát maga kéri, és maga dönt arról, hogy utasítja valamely minősítő szervezetet, hogy vizsgálja felül a minősítést, és adott esetben oldja fel a minősítés hatálya alól. Miután a nemzetbiztonsági szervek felügyeleti szerve a Nemzetbiztonsági Bizottság ‑ vagy az Országgyűlés és azon belül a Nemzetbiztonsági Bizottság ‑, ezért ez a fajta civil kontroll lényegében állandó.

És engedje meg, Novák képviselő úr, arra a gyakorta előkerülő kérdésére hadd adjak választ, hogy mely képviselők vesznek részt az ülésen. Én részt veszek az ülésen, és bár a kormány részéről nem szoktam dönteni erről ‑ de én tiszteletben tartom a bizottság döntését ezzel kapcsolatban, és látom is a logikát benne, hogy miért döntenek úgy ‑, a kormány részéről viszont az a fajta nyitottság megvan a jogszabályi keretek betartásával, hogy ha önnek kérdése van a nemzetbiztonsági szervekhez, akkor én, figyelembe véve a jogszabályi lehetőségeket, igyekezzek olyan információkat átadni, ami a kérdéseit kielégíti. Történt már ilyenre példa, egyébként éppen Vadai képviselő asszony élt már ezzel a lehetőséggel. Ha önnél ez felmerül, akkor, mondom, a jogszabályi keretek betartásával, de azt hiszem, tudunk erre választ találni.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)