Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ptk. a klasszikus polgári jogi viszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi személyeket is szabályozza, így a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat is. Az elmúlt időszakban felerősödött az a jogalkalmazói kívánalom, hogy a civilnyilvántartásban szereplő jogi személyek bejegyzése, változásbejegyzése a cégekhez hasonló, gördülékeny módon mehessen végbe. Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, arról, amit az imént Földi Judit DK-s vezérszónoktól hallottunk, hogy ez a civil társadalom korlátozása lenne, szó sincs, itt pusztán arról van szó, hogy a cégekhez hasonló, gördülékeny módon mehessen végbe a bejegyzés és a változásbejegyzés. A törvényjavaslat által a jelenleg törvényszéki bírósági nyilvántartások, cég- és civilnyilvántartások megszűnnének, és egységes hatósági nyilvántartás jönne létre, a nyilvántartó nem is a bíróság lenne, hanem egy új hatóság. Ugyanakkor a bíróságok szerepe nem szűnne meg, mert a törvényességi felügyeleti jogkör és a kiemelt nemperes eljárások, így különösen a jogutód nélküli megszüntetési eljárások lefolytatása továbbra is bírósági hatáskörben maradna.

Mindenképpen indokolt a nyilvántartás szemléletén is változtatni, ugyanis a magánjogi személy nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirat módosításának bejegyzésekor nem azt engedélyezik, hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt, hanem csak azt vizsgálják, hogy a bejegyzéshez szükséges jogszabályi feltételek teljesülnek‑e, avagy sem.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Koncepcionális változás tehát a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a cégek és civil szervezetek egy egységes nyilvántartásba kerülnének, valamint hogy a jelenleg bírósági hatáskörben lévő törvényességi és nyilvántartási, valamint regisztratív feladatok szétválasztásra kerülnének. A nyilvántartási feladatok bírósági hatáskörből közigazgatási hatósági hatáskörbe kerülnének, ezzel a nyilvántartási eljárás polgári nemperes eljárás helyett közigazgatási hatósági eljárás lenne. A törvényességi felügyeleti eljárás, valamint a jogutód nélküli megszüntetési eljárások, a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó egyéb polgári nemperes eljárások pedig továbbra is bírósági hatáskörben maradnának.

A főszabálytól két alanyi kör tekintetében eltérés lenne. Az egyik alanyi kör, tisztelt hölgyeim és uraim: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján működő bevett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükséges kérelmek elbírálása bírósági jogkörben maradna, és a kérelemnek helyt adó döntés esetében a bíróság elrendelésére kerülnének bejegyzésre e szervezetek adatai a jogi személyek nyilvántartásába. A másik alanyi kör pedig a pártok, akikre vonatkozóan megmaradnának a jelenlegi nyilvántartási szabályok, tehát a pártok bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos eljárások lefolytatása, valamint a nyilvántartásuk vezetése nem változik, az továbbra is bírósági jogkörben marad, és adataik nem kerülnek bejegyzésre a jogi személyek nyilvántartásába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/11915. számú törvényjavaslat a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket és a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat szabályozza. Első lépésben a cégek és civil szervezetek tekintetében létrejön az egységes hatósági nyilvántartás, melyet egy kormányrendeletben kijelölt új hatóság vezet központi szervként. A hatóság kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel jár el, területi szervekkel nem rendelkezik. A távlati cél az, hogy a teljes jogi személyi kör adatainak egységes nyilvántartásban való megismerhetősége megvalósuljon, így későbbi ütemben kerülhetnek további nyilvántartások adatai is bevonásra. A nyilvántartási eljárás egyfokú, regisztratív jellegű, elektronikus eljárás. A hatósági eljárási rend az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényen alapszik.

A döntéshozatal főszabály szerint automatikus döntéshozatal. Teljes eljárásra csak akkor kerülne sor, ha az automatikus elbírálásnak akadálya merülne fel, vagy ha a közérdekvédelmi, hitelezővédelmi szempontok az informatikai eszközökkel nem vagy csak részlegesen kezelhetők, vagy ha a civil szervezet nem jogi képviselővel járna el.

A jelenlegi okiratalapú bejegyzésről a kérelemalapú bejegyzésre térne át a szabályozás, ami azt jelenti, hogy csak a bejegyzéshez szükséges törvényi feltételek, a bejegyzendő adatok helyességének vizsgálata történik meg, azonban a polgári jogi nyilatkozatok és szerződések körében a tartalmi vizsgálatra már nem kerülne sor.

Az eljárásban, mint mondtam, a civil szervezetek kivételével a jogi képviselet kötelező. Civil szervezetek esetében csak az automatikus döntéshozatalt választó civil szervezetek részére kötelező a jogi képviselet, ugyanakkor részükre más, törvényben meghatározott személyek is jogi képviseleti segítséget nyújthatnak majd, mint ahogy azt a miniszter úr expozéjában mondta. A jelenleg a cégnyilvántartásban nyilvántartott jogalanyok számára a jogi képviselet jelenleg is kötelező, így számukra változást ezen előírás nem jelent.

(8.50)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A T/11916. számú törvényjavaslat pedig meghatározza a jogi személyek nyilvántartásának felállításával, a regisztratív eljárás kialakításával párhuzamosan a magánjogi személyek, a korábbi cégnyilvántartásban és a civilnyilvántartásban szereplő jogalanyok tekintetében a bírósági feladatköröket, a jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó bírósági, polgári nemperes és egyes peres eljárások szabályait, miközben biztosítja a hatósági nyilvántartást vezető szerv és törvényességi, valamint egyéb feladatokat ellátó bíróság hatékony működését.

A törvényjavaslat hiánypótló jelleggel rendezi a hatálya alá tartozó polgári nemperes eljárásokban benyújtható beadványok, ezen belül az eljárás megindítására szolgáló kérelem általános szabályait. A részletes szabályok az egyes nemperes eljárások jellegéhez igazodnak.

Tuzson Bence miniszter úr és expozéjában Láng Zsolt képviselőtársam vezérszónoklatában részletesen kitért a tervezet hatálya alá tartozó főbb polgári nemperes eljárásokra, így azokat immár részletesen nem ismertetném.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül fontosnak tartom újra hangsúlyozni, hogy a pártok, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház bejegyzésével és változásbejegyzésével összefüggő eljárások változatlan szabályokkal bírósági hatáskörben maradnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elhangzottakra tekintettel kérem, támogassák mind a két törvényjavaslatot, a KDNP frakciója is így fog tenni, támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)