Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan azt felszólalásában államtitkár úr is részletezte, a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat számos módosítást tartalmaz az adózás szempontjából. Megjelennek benne többek között egyes, a közteherfizetési kötelezettség mértékét módosító javaslatok, melyeknek köszönhetően a társasági adó esetében például kedvezőbbé válnak a mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény feltételei, vagy az önkormányzatok számára lehetővé válik a háziorvosok és a védőnők iparűzési adó alóli mentesítése magasabb összeghatáron belül is. De tartalmaz a törvényjavaslat különböző, az adóadminisztráció egyszerűsítését célzó intézkedéseket is, például a helyi adók, a társasági adó vagy éppen a jövedéki adó kapcsán.

A gazdaságfehérítést szolgáló javaslatok közé tartozik ‑ ahogy azt Bánki elnök úr is kiemelte ‑ a pénzforgalmi számlákra vonatkozó adatszolgáltatás határidejének rövidítése, illetve a jövedéki adó kapcsán a hiánypótlásra felhívás szabályainak szigorítása és a dohánykereskedelem hatékonyabb ellenőrizhetősége. Életbe léptet a jogszabálytervezet uniós jogharmonizációs lépéseket is az általános forgalmi adó, a vámigazgatás, valamint a számvitel területén. Emellett megjelennek a deregulációs módosítások és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek átültetését megvalósító rendelkezések, továbbá pontosító javaslatok, melyeket az adótörvény alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok tesznek szükségessé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Anélkül, hogy hosszan ismételném a korábbi felszólalásban elhangzottakat ‑ hiszen erről Bánki Erik elnök úr is hosszan beszélt ‑, engedjék meg, hogy kiemeljem az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik fontos aspektusát, nevezetesen: a legújabb családpolitikai intézkedéseinknek köszönhetően életbe lépő új szja-mentességi körök miatt szükségessé vált módosításokat. Május 12-én kihirdetésre kerültek a gyermekes családokat érintő újabb intézkedéseink, melyeket e Ház falai között is tárgyaltunk. Ennek fényében július 1-jétől életbe lép a csed, a gyed és az örökbefogadói díj szja-mentessége, októbertől a háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége, illetve 2026 januárjától teljes körűvé válik a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége, és megkezdődik a kétgyermekes anyák szja-mentességének négylépcsős bevezetése is, első körben a 40 év alatti kétgyermekes anyák körében.

Számos új fogalmat kellett beépíteni a jogrendünkbe egyrészt a hatályossá váló törvények, másrészt a különböző kedvezmények három eltérő időpontban történő életbelépése miatt. Az egyes részletszabályokat három különböző időállapotra kellett meghatározni, így igazodva a hatálybalépésükhöz. Ideértem például a kedvezmények érvényesítési sorrendjének a meghatározását, mely három időpillanatban is módosul majd a következő fél év alatt. De három időállapotra kell megadni az adóelőleg levonásáról kiadott kifizetői, munkáltatói igazolás tartalmának kiegészítését, az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmának kiegészítését és az adóelőleg-fizetéssel kapcsolatos szabályok kiegészítését is.

Az édesanyák számára ugyanakkor egy rendkívül egyszerű megoldással él a javaslat. Így a tervezet értelmében, ha egy édesanya egy adóéven belül egymást követően több jogcím alapján is jogosulttá válik az adómentességre, nem kell mindig új adóelőleg-nyilatkozatot tennie, és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmét sem kell majd a jogcímek között megosztania. Ez egy fontos dolog.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik témakör, melyet rendezni kellett a gyermeket nevelő anyák kedvezményeit érvényesítő nyugdíjas személyek szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségének kérdéskörére vonatkozóan, hiszen a három, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák mellett 2029-re teljes körűvé válik a kétgyermekes anyák szja-mentessége is. Ez az élethosszig tartó adómentesség széles körben egy új helyzetet teremt, hiszen számításaink szerint akár 1 millió édesanyára is kiterjedhet ez a mentesség. A nyugdíjas magánszemélyek nem minősülnek biztosítottnak, így társadalombiztosítási járulék a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vonatkozások esetében nem merül fel, azaz a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélyeknek a kedvezmények hatálybalépését követően a munkájukra tekintettel szerzett jövedelmük mindenféle közteher-kötelezettség alól mentesül.

Ebből kifolyólag az esetleges későbbi visszaélések megelőzése érdekében a jogszabálytervezetben rögzítésre került az is, hogy szociális hozzájárulásiadó-kötelessé válik az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas személy részére ugyanazon kifizető által juttatott, illetve az önfoglalkoztató nyugdíjas személy által megszerzett, az anyák kedvezményének alapját képező jövedelem azon része, amely meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Ennek fényében az érintett nyugdíjas személyeknek csak akkor lesz személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségük, ha a jövedelmük nem kifizetőtől származik, vagy abból a kifizető nem köteles adóelőleget levonni, és az ennek a jövedelemnek az alapját képező bevétel éves mértéke meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.

(11.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a törvényjavaslat hozzájárul Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének a fenntartásához, így a KDNP frakciója támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)