Kisgergely Kornél

KISGERGELY KORNÉL nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Néhány felvetésre szeretnék reagálni, elsődlegesen a DK-s képviselő úr, Dávid Ferenc felvetésére, amit oly sokan mások is felvetettek az ellenzéki padsorokból az elmúlt napokban, miszerint a kormány időnként változtatgatja a makrogazdasági előrejelzéseit, és ezért teljesen fölösleges költségvetést csinálni, hiszen ezek a tervek időről időre változnak.

A makrogazdasági előrejelzés elkészítése egy feltétele a büdzsé megtervezésének, ezért is készít a Nemzetgazdasági Minisztérium időről időre előrejelzéseket. Más intézmények is így tesznek, a jegybanknak is vannak előrejelzései, nemzetközi intézményeknek is vannak előrejelzései. Ezek minden esetben, miután a jövőre vonatkoznak, valamilyenfajta bizonytalanságot tartalmaznak. Vannak olyan időszakok, amikor ez a bizonytalanság viszonylag alacsony; a 2010-es évek egy ilyen évtized volt.

A 2020-as évtized azonban nem így kezdődött, nem így folytatódott, és úgy néz ki, hogy nem is így fog tovább alakulni. A pandémia után kirobbant a háború, utána bizonytalanság volt az amerikai elnökválasztás kimenetét illetően, most megindult egy vámháború. Minden nemzetközi intézmény, hazai előrejelzők is jelentős mértékben kénytelenek változtatni az előrejelzéseiket a bejövő új információk fényében.

(10.50)

Ami meglepetések érhetik esetleg a minisztériumot, azok ugyanúgy meglepetésként érik az IMF-et, az Európai Bizottságot is. Ha a költségvetést fél évvel később készítjük, akkor több információnk van a 2026-os előrejelzés elvégzéséhez, ez nyilván amellett szól, hogy akkor ezt ősszel célszerűbb elkészíteni. Ugyanakkor van egy sokkal fontosabb, véleményünk szerint meghatározó érv amellett, hogy ezt mégis inkább tavasszal végezzük el, ez pedig az, hogy maga a költségvetés is nagymértékben hat a piaci szereplők, a háztartások, a vállalatok várakozásaira, és ezért fontos, hogy mielőbb bemutassuk számukra, hogy a kormány mivel számol a következő évben, milyen vállalásokat tesz, pontosan hogy tervezi az ígéreteit végrehajtani.

Azt kell mondjam, hogy a költségvetés parlamenti benyújtását követően fontos megjegyezni, hogy volt egy pozitív piaci reakció, hiszen a forint árfolyama ennek következtében erősödött, az állampapírpiaci hozamok csökkentek, hiszen a befektetők látják, hogy Európa legnagyobb adócsökkentése mellett is sikerül a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, az államadósságot tovább csökkenteni. Úgy gondolom, hogy ezek az előnyök messze meghaladják az előbb említett hátrányokat.

Másik képviselőtársam észrevételére, Z. Kárpát Dániel itt az autóiparral kapcsolatban tett kritikákat. Azt fontos látnunk, hogy nekünk, ennek a kormánynak a magyar tulajdonú vállalkozások a legfontosabbak, a kkv-k fejlesztése mindig is gazdaságpolitikánk középpontjában állt, ugyanakkor a nemzetközi vállalatok beruházásai jelentős értéket képviselnek Magyarországon, ezt a több évtizedes tapasztalataink bizonyítják. Elegendő itt a német autóiparra gondolni, mely hasonlóan a mostani kínai gyárakhoz, először kisebb tevékenységet, egyszerűbb tevékenységet helyezett Magyarországra, majd ez egyre inkább kiteljesedett és egyre inkább integrálódott a magyar gazdaságba. Mára számos magyar mérnöknek, munkásnak adnak munkát, illetve számos magyar kkv beszállítója ezeknek a cégeknek.

Ami az elektromobilitást illeti, továbbra is hiszünk abban, hogy ez a jövő iparága. Az, hogy ez az iparág az elmúlt években Magyarországon nehézségekkel küszködik, abból fakad, hogy Európában az elektromos autók terjedése megállt. A tavalyi év végén az újautó-eladásokon belül mindössze 20 százalék volt az elektromos autók aránya. Ez az arány Kínában ugyanúgy a tavalyi év végén 50 százalék volt. Ha az Európai Unió komolyan veszi a klímapolitikai céljait, illetve az európai polgárok komolyan veszik ezeket, amelyeket egyébként szavakban támogatnak, akkor joggal számíthatunk arra, hogy ez a fordulat be fog következni.

Az Európai Energia Ügynökség héten megjelent, elektromobilitással foglalkozó előrejelzése szerint ez a 20 százalékos arány Európában az évtized végére 60 százalékra fog emelkedni. Ez egy óriási lehetőséget fog teremteni, itt a lehetőséget már megteremtettük, egy óriási dinamikát fog adni a magyar gazdaságnak, hogy mi időben jó helyre tettük a beruházásainkat. Ugyanakkor az is igaz, hogy bár először úgy kezdődik a történet, hogy a külföldi befektetők idehoznak egy nagy adag tőkét, a későbbiekben azonban ennek a hasznát, egy részét külföldre kiviszik. Ez minket is zavar, nem véletlenül hirdette meg a miniszterelnök úr évekkel ezelőtt a kifektetés politikáját.

A mi gazdaságpolitikánknak egyik fókusza, és mi is arra ösztönözzük a magyar vállalkozásokat, az érettebb nagyvállalatokat, erre már alkalmas kkv-kat is, és erre számtalan eszközzel ösztönözzük, hogy ők is vásároljanak fel vállalkozásokat külföldön, vagy jelenjenek meg leányvállalatokkal külföldön, elsősorban olyan régiókban, amelyek gyors növekedés előtt állnak, és itt talán a Balkán az, ami ebből a szempontból a legfontosabb, és itt láthatjuk már ennek is a gyümölcseit.

Apáti képviselő úr nagyon sok kérdést szegezett felém, nem tudok most mindenre válaszolni. Először talán arra hívnám fel a figyelmet, hogy ha ön arról beszél, hogy az adatokkal legyünk tisztában, akkor én is szeretném tisztába tenni önt (Dr. Apáti István közbeszól.), hogy az infláció áprilisban 4,2 százalék volt. Ez KSH-adat. Ön megkérdőjelezheti a KSH-t és csinálhat saját inflációs indexet, de szerintem bízzuk ezt a szakértőkre és a nemzetközi módszertanra. Azzal egyébként, hogy ilyen téves információkat sulykol, megnehezíti az inflációellenes harcot, hiszen az infláció… (Dr. Apáti István: Akkor én vagyok a hibás. Világos, egy felelőst mindig meg kell nevezni.) Ugyanis ez hozzájárul ahhoz, hogy az inflációs várakozásai a háztartásoknak magas szinten maradjanak, ami az árazásukban a vállalatok árazását negatív irányba befolyásolja.

A száj- és körömfájással kapcsolatban természetesen kártalanítjuk a gazdákat, és kamatmentes hitelekkel segítjük őket abban, hogy a termelésüket újraindítsák.

Ezekkel a megjegyzésekkel köszönöm a szót, és kérem önöket, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)