Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagy része valójában nem a költségvetést alapozza meg, hanem a kormány által szükségesnek vélt törvénymódosításokat tartalmazza.

Engedjék meg, hogy ebből hármat emeljek ki! A kormány változtat az özvegyi nyugdíjak jogosultsági szabályain, mégpedig úgy, hogy az élettárs özvegyi nyugdíjra való jogosultságát korlátozza a külön élő házastárs javára. A javaslat oly módon határozza meg az özvegyi nyugdíj jogosultsági szabályait, hogy a házassági kötelék az együttéléstől függetlenül jogosultságot teremt özvegyi nyugdíjra, ha annak egyéb feltételei fennállnak.

A törvényjavaslat szerint a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra. A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti, az együttéléstől függetlenül. A javaslat azonban nem veszi figyelembe az együtt élő párok valós akaratát, akár akik évtizedeket éltek le együtt, de valamelyikük hivatalosan ‑ mondjuk úgy, hogy papíron ‑ nem zárta le házasságát, hivatalosan nem vált el. Ez a javaslat így nem alkalmas arra, hogy érdemben javítsa az özvegyek helyzetét, hogy az özvegyi nyugdíj élethosszig járjon a túlélő házastárs vagy élettárs számára.

Hadd emeljek ki egy pozitívumot is! Kedvező változásnak nevezhető a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása. A tapasztalatok szerint ugyanis a fogyatékossággal, egészségkárosodással élő fiatalok a tanulmányaikat befejezve nem helyezkednek el 23. életévük betöltése előtt, ezért a munkáltatók nem tudják az ilyen munkavállalókat beszámítani a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség során meghatározott kötelező foglalkoztatási szint teljesítésénél. Ez odavezethet, hogy a munkáltató nem fog ilyen munkavállalót foglalkoztatni. A módosítás, helyesen, az életkort a 26. életév betöltésében javasolja megállapítani. Így nagyobb esély lesz arra, hogy ezek a fiatalok el tudjanak helyezkedni. Ha lesz munkahelyük, akkor lesz saját jövedelmük, amely jóval nagyobb esélyt ad számukra az önálló életük elkezdéséhez.

A harmadik pont, amit szeretnék kiemelni, az az örökbefogadás. A törvényjavaslat szerint az egyszintes örökbefogadási rendszer bevezetése nem 2026. január 1-jétől, ahogy az eredetileg bejelentésre került, hanem csak július 1-jétől indulna. A tavaly elfogadott törvény szerint az örökbe fogadó párt vagy szülőt nem a gyermekvédelmi szolgáltatás választja ki, hanem egy, az országos örökbefogadást elősegítő szerv. A halasztás minden bizonnyal nem független attól, hogy még nem készültek el az egyszintes országos örökbefogadási rendszer végrehajtási szabályai. Vajon miért nem?

A rendszer működésének hatékonyságát bizony a gyakorlati tapasztalatok fogják majd eldönteni, hiszen az országos kiválasztás azzal is együtt járhat, hogy az örökbe fogadó szülőknek nem a lakóhelyük környékén, hanem attól akár több száz kilométerre lévő gyermeket ajánlanak fel. A nagy távolság pedig akadálya lehet az érdemi ismerkedésnek és a barátkozásnak. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.