Gerlaki Bence

GERLAKI BENCE nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2025. május 13-án nyújtotta be az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számú törvényjavaslatot. A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, a forrásokat mi nem Ukrajnára, hanem a magyar családokra fordítjuk. Minden eddiginél nagyobb mértékben támogatjuk a magyar embereket a három- és a kétgyermekes anyák szja-mentességével, a csed és a gyed adómentességével, valamint a családi adókedvezmény megduplázásával. A kormány adópolitikájának középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítése áll. A most tárgyalandó törvényjavaslat intézkedései is ezeket a célokat szolgálják.

A szabályozás célja tehát a kormány adópolitikai és szakpolitikai döntéseinek, az egyes európai uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása, ezenfelül az adóadminisztráció egyszerűsítése, a gazdaság fehérítése, illetve emellett cél az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges pontosító rendelkezések megalkotása és az egységes jogértelmezést segítő módosítások elfogadása.

(11.00)

Nézzük részletesen, milyen intézkedések bevezetéséhez kéri a kormány az Országgyűlés egyetértését.

Tisztelt Képviselők! A személyi jövedelemadózást érintően a törvényjavaslat ezúttal zömmel technikai módosításokat tartalmaz. A változások a május 12-én kihirdetett, a gyermeket nevelő családokat érintő új kedvezményeket bevezető törvények maradéktalan alkalmazásához szükségesek. Mint ismeretes, négy önálló törvény elfogadásakor a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentességéről, a három- illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentességéről, valamint a 30 év alatti anyák adómentességéről döntött az Országgyűlés.

Az új törvények minden esetben a személyi jövedelemadózás szabályrendszerén alapulnak. Az alkalmazást segítő részletszabályok ugyanakkor a személyijövedelemadó-törvényben megtalálhatóak, ezért elkerülhetetlen a vonatkozó rendelkezések kiegészítése az új törvényekhez igazodva. Az új kedvezmények különböző időpontokban, 2025. július 1-jén, október 1-jén, 2026. január 1-jén, illetve azt követően lépnek hatályba. Ennek megfelelően az önök előtt lévő törvényjavaslat a vonatkozó részletszabályok módosítását is az egyes intézkedések hatálybalépéséhez igazítja.

A javaslat külön rendelkezésekben állapítja meg a kedvezmények érvényesítési sorrendjét, ezenfelül módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat megtételére, valamint az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok is. Ezeken a technikai részletszabályokon kívül a törvényjavaslat néhány adómentességet megállapító jogcím érvényesítési feltételeinek módosítását, illetve kiegészítését is kezdeményezi.

Az elmúlt évek technológiai fejlődése következtében a forgalomban lévő elektromos kerékpárok teljesítménye jelentősen megnőtt, így időszerűvé vált a munkáltató által biztosított kerékpárhasználat adómentességét meghatározó szabály módosítása is. Az adómentesség alkalmazásánál az elektromos rásegítést biztosító motor teljesítményét legfeljebb 300 wattban meghatározó korlátozást a javaslat 750 wattra emeli. Az alkalmazás során felmerült probléma orvoslását szolgálja az a módosítás is, amely kiterjeszti az adómentességet az anyavállalaton túl a fióktelep által foglalkoztatott munkavállalók munkásszállásokon történő elszállásolására is.

A személyi jövedelemadózásban adómentesnek minősül a jövőben a pénzkölcsön nyújtásából, a pénzügyi lízingszerződésből származó követelések elengedése révén keletkezett bevétel, amennyiben a tartozás elengedését a pénzügyi intézmény haláleset vagy rokkantság esetén egyedi méltányosságból engedélyezi.

A személyi jövedelemadózást érintő változások közül kiemelendő végül, hogy a törvényjavaslat egyszerűsítési és jogalkalmazást segítő céllal 12 százalékban egységesíti a különbözeti bírságot. Ez a bírság akkor fizetendő, ha magánszemély év közben jogalap nélkül kérte valamely adókedvezmény érvényesítését, vagy akkor, ha a magánszemély költségnyilatkozata alapján érvényesített költség magasabb, mint az év végi adóbevallásában ténylegesen elszámolt.

A gyermeket nevelő anyák jövedelmének személyi jövedelemadó alóli mentesítésével összefüggésben szükséges a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség szabályainak módosítása is. Ennek a célja az, hogy a rendszer igazságos maradjon. A köztehermentességet kihasználó visszaélések megakadályozása érdekében a törvényjavaslat kezdeményezi, hogy legyen szociálishozzájárulásiadó-köteles az a jövedelem, amely meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Az adó alapja az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas részére ugyanazon kifizető által juttatott, illetve az önfoglalkoztató nyugdíjas által megszerzett, az anyák kedvezményének alapját képező jövedelem azon része, amely, szeretném még egyszer hangsúlyozni, az éves átlagkereset négyszeresét haladja meg.

A nyugdíjas magánszemélyek nem minősülnek biztosítottnak, így a nyugdíj mellett szerzett jövedelmeik után társadalombiztosítási járulék, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas két-, három- vagy többgyermekes anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a nyugdíj melletti munkavégzésére tekintettel szerzett jövedelem minden közteher-kötelezettség alól mentesül. Megjegyzem, hogy a szabály alkalmazásakor egyazon kifizetőnek kell tekinteni a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló más kifizetőt is, akik a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a jogszabály tehát kifejezetten az adóelkerülés megelőzését szolgálja.

A járulékszabályozásban a kisgyermeket nevelő anyák gyermekgondozási díjának adómentessé tételéhez szükséges a járulékkedvezményre vonatkozó rendelkezéseknek is a pontosítása. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermekgondozási díjat terhelő nyugdíjjárulékból a járulékkedvezmény akkor is érvényesíthető legyen, ha az ellátást igénybe vevő alapjogviszonya, például a munkaviszonya vagy az egyéni vállalkozói jogviszonya megszűnik, és emiatt már nem minősül biztosítottnak.

Tisztelt Képviselők! Áttérve az általános forgalmi adóra, ki kell emelnem, hogy az alanyi adómentesség értékhatárának 2025. január 1-jével megvalósult, 12-ről 18 millió forintra növelését jelen törvényjavaslat immár törvényi szintre emeli. Ezzel hosszú távon is javítunk a kisvállalkozások helyzetén, csökkentve az adó- és adminisztrációs terheiket azzal, hogy egyre több vállalkozás tud mentesülni az áfafizetés és az áfabevallás benyújtásának kötelezettsége alól. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezen túlmenően a kormány folyamatosan vizsgálja azt is, hogy a 18 millió forintos értékhatárt tovább emelje‑e a jövőben.

Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy az egyik legfontosabb adódigitalizációs projektünk, az e-nyugta ütemezése változott a cégeknek nyújtott hosszabb felkészülési idő biztosítása érdekében. Ez a változás kihatással van a kapcsolódó áfaszabályozásra is. Mivel az e-pénztárgép bevezetése 2025. július elsejétől önkéntes formában fog elindulni, szükségessé vált az általános, minden nyugtára kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének módosítása. Ennek megfelelően a törvényjavaslat értelmében az általános nyugta-adatszolgáltatás bevezetése az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére módosul. Az ütemezés mindenkinek megfelelő időt fog adni arra, hogy az új szabályokhoz tudjon alkalmazkodni.

Mindezen túlmenően az áfa területén a tervezet az adózók által igényként jelzett adminisztrációs terhek csökkentését eredményező kisebb pontosításokat, illetve jogharmonizációs célú technikai módosításokat, változtatásokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt célja a kutatás-fejlesztés ösztönzése, ami a társasági adót érintő javaslatokat is fémjelzi. A felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó társaságiadóalap-kedvezmény jelenlegi 50 millió forintos korlátját fel fogjuk emelni 150 millió forintra. Ezenfelül a kisméretű cégek támogatása érdekében kedvezőbbé válnak a mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmények feltételei. A kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra emelkedik, valamint a létszám felső határa a jelenlegi ötről tíz főre emelkedik. Ezzel sokkal több vállalkozás nagyobb mértékű kedvezményt vehet igénybe.

A mikromobilitás minél szélesebb körű elterjedését segíti, hogy az elektromos vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség teljesítménykorlátját a javaslat 300 wattról 750 wattra emeli, összhangban a személyi jövedelemadóra vonatkozó módosítással is. Az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében a módosítási javaslat megszünteti a nemzetközi számviteli sztenderdek, másnéven IFRS-ek szerinti adózásra áttérő adózónál az első két évre teljesítendő várható társaságiadó-kötelezettségre vonatkozó negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget. A sztenderdek hazai alkalmazása immár tíz éve sikeresen működik. Erre tekintettel ezen adminisztrációs teher felszámolhatóvá vált.

A társaságiadó-alap védelme érdekében a magyar cég határon átnyúló átalakulással külföldi céggé válása esetén akkor is meg kell fizetni a vagyonfelértékelésre jutó társasági adót, ha végleges vagyonmérleg nem készül. Ez esetben az adókötelezettséget a javaslat értelmében a végleges vagyonmérlegnek megfeleltethető nyilvántartás alapján kell megállapítani.

(11.10)

A javaslat szintén tartalmaz a társasági adózás belső integritását támogató intézkedéseket is. A bejelentett részesedés kapcsán a javaslat egyértelművé teszi, hogy a határon átnyúló átalakulással külföldről Magyarországra érkező jogutód is bejelentheti a jogelőd által szerzett részesedést, és ezáltal jogosult lehet az ilyen részesedés értékesítésének adómentességére.

Tisztelt Ház! A globális minimumadó-szabályok keretében a 2024-ben bevezetett kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás egy rendkívül bonyolult és a mai napig folyamatosan fejlődő nemzetközi szabályrendszer. Ebből fakadóan a javaslat a jelenleginél több időt hagy az érintett vállalatcsoportok tagjainak arra, hogy bejelentést tegyenek az állami adóhatóságnál az adóalanyiság fennállásáról. A határidő a javaslat szerint az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára módosul.

A versenysemlegesség érdekében a törvényjavaslat javasolja a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozásának módosítását is. Az elektronikus kibocsátó intézmények által végzett fizetési műveletek során előfordulhat, hogy az ügyfél által adott fizetési megbízások teljesítése technikailag nem az ügyfelek fizetési számláin valósul meg. Ez azt eredményezi, hogy a fizetési számlán lebonyolított művelettel tartalmilag azonos, ugyanakkor technikailag eltérő ügyletre jelenleg nem vonatkozik az illetékfizetési kötelezettség, a javaslat megszünteti az azonos műveletek közötti különbségtételt.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A javaslat törvényi szintre emeli az extraprofitadókra vonatkozó, jelenleg még veszélyhelyzeti rendeletben meghatározott szabályokat. A banki extraprofitadó, a Brent-Ural-adó, a biztosítási pótadó és a kiskereskedelmi adó általánostól eltérő szabályrendszere 2025-ben és 2026-ban is fennmarad. Tekintettel a hitelintézeti szektorban továbbra is fennálló kiemelkedő extraprofitokra, az adókulcs az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az efeletti összegre 20 százalék lesz a jövő évben.

A törvényjavaslat alapján az energiaellátók jövedelemadója, vagyis a Robin Hood-adó kulcsa 2025-ben marad a jelenlegi 41 százalék, viszont jövőre, 2026-ban visszacsökken a korábbi 31 százalékos szintre.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi adókat érintő változás, hogy az egészségügyi alapellátásban részt vevők számára az önkormányzatok magasabb összeg erejéig biztosíthatják a mentességet. Ez azt jelenti, hogy dönthet úgy a képviselő-testület, hogy a korábbi 20 millió forint helyett 40 millió forintos éves adóalapig adhat mentességet a háziorvosoknak, valamint a védőnőknek.

Az eljárások egyszerűsítését célozza az a módosítás, amely alapján az önkormányzatok a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezményeket, mentességeket a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakó- vagy tartózkodási helyhez köthetik. A javaslat cégautóadó-adómentességet biztosít a polgárőrszervezeteknek és az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek az alapfeladatuk ellátása érdekében üzemeltetett gépjárműveik után.

Az egységes jogalkalmazást segíti annak egyértelművé tétele, hogy illeték csak telek tulajdonszerzése után keletkezik napelempark, valamint szélerőműpark vásárlása esetén.

Tisztelt Ház! Az adóeljárások gördülékenyebb lefolytatása és a gazdaságfehérítés érdekében elengedhetetlen, hogy olyan módosításokat tegyünk, amelyek növelik a jogkövetési hajlandóságot, segítik az adózókat és az adóhatóság munkáját is.

Az idei év a vállalkozások éve is. A vállalkozások támogatása érdekében lehetővé válik, hogy az adózók ‑ meghatározott feltételek fennállása esetén ‑ egy közzétételt kiváltó bírság megfizetésével lekerülhessenek a NAV által közzétett, be nem jelentett foglalkoztatottak listájáról. Lehetővé válik, hogy az adókötelezettségek teljesítése mellett egy adminisztrációs hiba ne vezessen aránytalan szankcióhoz. A módosítással a kormány ezenfelül megteremti az összhangot az adóhatóság és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság közzétételi listájáról szóló szabály között.

A digitalizációs törekvéseink eredményeként papírmentessé tesszük az állami adó- és vámhatóság helyszíni ellenőrzéseit. A helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyvét a jelen lévő személyek elektronikus aláírásukkal látják el, ha azonban ilyennel nem rendelkeznek, a kézi aláírásuk digitális eszköz kijelzőjén is felvehető lesz. Természetesen, akik nem kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra, azok számára a jegyzőkönyvet az adóhatóság postai úton kézbesíti.

Tisztelt Képviselők! A számviteli törvény javasolt módosításai részben a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozzák. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási követelmények elhalasztásáról az Európai Unió irányelvet fogadott el idén áprilisban. Az új irányelv előírásaival összhangban a törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget két évvel elhalasztja az érintett cégek számára. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak a nemzeti jogba 2025. december 31-éig kell átültetni, azonban indokolt a minél hamarabbi átültetés annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások ne kezdjék el feleslegesen a felkészülést.

A hatályos számviteli előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont, vagyis konszolidált éves beszámolót. A törvényjavaslat az összevont éves beszámolók készítése alól mentesülő anyavállalat számára is lehetővé teszi ‑ a többi vállalkozással azonos módon ‑, hogy ilyen esetben mentesüljön a kötelező könyvvizsgálat alól. Emellett a törvényjavaslat a számvitel és a könyvvizsgálat területén a törvényi előírások gyakorlati végrehajtását segítő pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, illeszkedik a kormány egyszerűsítő adópolitikájába, hozzájárul az édesanyák adómentességének megvalósításához. Ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)