Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az idén is a parlament tavaszi ülésszakán nyújtotta be a költségvetési törvény tervezetét, amelynek az általános vitáját ezen a héten kezdtük, és a tegnapi nap folyamán le is zárult a parlamentben.

Az előttünk fekvő, a 2026. évi központi költségvetést megalapozó törvényjavaslat számos jogszabályt módosít. A törvényjavaslat alapvető célja a jogharmonizáció, annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtásuk pedig zökkenőmentes legyen. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül vezérszónoki felszólalásomban ismertessem a javaslat néhány kiemelt, számunkra fontosnak tartott elemét.

Tisztelt Ház! 2010 után a polgári kormány ígérete volt egy országleltár felállítása. Sok év, hosszú előkészítő munka után végre elkészült az egységes nyilvántartás, és büszkén mondhatjuk, hogy 15 évnyi kormányzás után az állami vagyon értékét megdupláztuk.

(9.40)

Annak érdekében, hogy a nyilvántartás egységesebb és áttekinthetőbb legyen, szükséges néhány rendelkezés pontosítása az állami vagyonról szóló törvény tekintetében. Az így előálló magasabb adatminőség segíteni fogja a döntéshozók munkáját.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása révén lehetővé válik, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság bármely leányvállalatánál történő belső ellenőrzés lehetőségének megteremtésével a közpénzek és a nemzeti vagyon védelme is fokozottabban tudjon érvényesülni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításának értelmében a 25 főnél többet foglalkoztató vállalkozások munkáltatói rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, amennyiben nem alkalmaznak legalább 5 százalékos arányban megváltozott munkaképességű személyeket. A hatályos törvény szerint ebbe az 5 százalékos kvótába beleszámítanak azok a fiatalok, akik köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek vagy felsőoktatási intézményekben fogyatékossággal élő hallgatók, de maximum a 23. életévük betöltésének idejéig áll fenn ez az elszámolási lehetőség a most hatályos törvények szerint.

A vállalkozók visszajelzései alapján nagy igény mutatkozott arra, hogy ezt a 23 éves életkorhatárt megváltoztassuk, ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a 23 éves korhatárt, szerintünk egyébként nagyon helyesen, 26 évre fogja emelni a későbbiekben. Éppen ezért a jövő évtől ezzel a 26 éves korhatárral lehet majd számolni az 5 százalékos igényszint elérésénél, ami azt jelenti, hogy további, megközelítőleg hatezer sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő végzős fiatalnak lehet majd esélye arra, hogy e jogszabályi pont keretében találjon munkát magának és elhelyezkedhessen.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a nyugdíjfolyósító szerv munkabérből való levonásokra és özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezései Magyarország Alaptörvényéhez, a házassági kötelék elsőbbségének elismeréséhez igazodhassanak a későbbiekben.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat további célja, hogy a tízezer fő alatti kistelepülések köztisztviselőinek bére emelkedhessen. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása alapján a kormány, elismerve az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők felelősségteljes munkáját, úgy döntött, hogy a legfeljebb tízezer fő lakosságszámú, települési székhelyű, a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő kistelepülési önkormányzatok részére a hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők 2025. július 1-jétől történő illetményemeléséhez 15 százalékkal nagyobb támogatást biztosít. Azért tartjuk fontosnak ezt az intézkedést, tisztelt képviselőtársaim, mert ezek azok a települések, amelyeknek döntően nincs olyan iparűzésiadó-bevételük, mint a nagyobb településeknek, nagyvárosoknak, ezért a saját működési költségvetéseikben, amelyből a dolgozók esetleges hivatali elismeréséhez is hozzájárulhatnának, nincsenek olyan pluszforrásai, olyan többletforrásai a saját bevételekből, amelyekből megtehetnék azt, hogy a köztisztviselőiknek további jutalmat, béremelési lehetőséget, bértámogatást adjanak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a kormány ezen döntését, hiszen nagyon sok ilyen típusú kistelepülés van Magyarországon, a 3200 település döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik. Így a hivatalban dolgozó tisztségviselők jövedelme két alkalommal is 15-15 százalékkal nőhet, ezzel a piaci bérekhez tudjuk igazítani az illetményeiket, és abban segítjük ezeket az önkormányzatokat, hogy meg tudják tartani ezeket az értékes dolgozóikat.

A törvényjavaslat másik fontos eleme a párnagázzal kapcsolatos módosítások. A párnagázzal kapcsolatos módosítások körében az alábbi törvények módosítását kezdeményezi a kormány. Magyarország Kormánya az orosz-ukrán háború és az abból eredő energiaválság idején is megvédte Európa legalacsonyabb földgázárait. A Rezsivédelmi Alap terheinek csökkentése érdekében az állami tulajdonú párnagáznak az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére történő átadásával csökken az állami teherviselés mértéke. A központi költségvetés várható megtakarítása ezzel a lépéssel több mint 100 milliárd forint.

A törvényjavaslat célja másrészről a vészhelyzeti jogalkotás keretében létrehozott, jelenleg kormányrendeletben szabályozott különleges földgázkészlet szabályozásának törvényi szintre emelése. A különleges földgázkészlet továbbra is a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdona marad, állami tulajdonba vételre nem kerül sor. A két jogszabály összekapcsolására csupán azért van szükség, mert a különleges földgázkészletnek megfelelő párnagáz mennyisége kerülne a kereskedő tulajdonába, a földgáztároló üzemszerű működési feltételeinek biztosításához szükséges párnagáz helyébe pedig a különleges földgázkészlet kerülne. Tehát megoldásként egyfajta csere történik ezzel a jogszabályi lehetőséggel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem tehát, a fent említett intézkedések egyértelműen elősegítik a 2026-os költségvetés szabályszerűségét és törvényességét. Arra kérem ezért önöket, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)