Kisgergely Kornél

KISGERGELY KORNÉL nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény tervezetét. A benyújtott törvényjavaslat célja az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése, és a szigorú fiskális politika betartása mellett a rezsicsökkentés és a különböző adminisztratív terhek csökkentése.

A 2026-os költségvetés egy háborúellenes költségvetés, amelynek fókuszában a gyermeket nevelő családok támogatása, a fiatalok életkezdésének segítése és a nyugdíjasok védelme áll. Mi a 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait. A kormány háborúellenes stratégiája garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Mindemellett a törvényjavaslat a békére épít, Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, és jelentős béremeléseket helyez kilátásba. A kormány célja, hogy Magyarország elsődlegesen a magyar emberekre és a gyermekes családokra fordítsa forrásait.

A világban számos jelentős gazdasági és politikai változás történt a közelmúltban. Miután a szomszédunkban zajló háború továbbra is jelentős terheket ró a gazdaságra, melynek káros hatásai rendkívül széles körűek és sokszor gyorsan változnak, a gazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a költségvetésnek képesnek kell lennie elsősorban rugalmasan és hatékonyan reagálni ezekre a hatásokra. Jelen tervezet célkitűzése, hogy elősegítse az ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodást a magyar gazdaságpolitika számára.

A kormány szándéka tehát továbbra is az, hogy hazánk biztonságának garantálása mellett, a gazdasági semlegesség elve mentén növelje a gazdaság teljesítményét, valamint további intézkedésekkel támogassa a családokat, védelmezze a nyugdíjasokat és megvédje a rezsicsökkentés eredményeit.

A 2026. évi központi költségvetés garantálja majd’ minden magyar család biztonságát, és azt is, hogy eközben mindenki képes legyen egy újabb lépést tenni előre. A költségvetés ennek megfelelően továbbra is biztosítja a munkaalapú társadalom előfeltételeit és a családközpontú nemzeti politika továbbvitelét is, ennek keretében a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, és jelentős béremeléseket helyez kilátásba.

A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja e fenti szándékokkal párhuzamos, vagyis meg kell teremtenünk azokat a jogszabályi kereteket, amelyek a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetetten szükségesek. Éppen ezért a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat is több ponton kapcsolódik a kormány háborúellenes stratégiájához, a családok védelméhez, a nyugdíjak értékének megőrzéséhez, valamint a gazdaság dinamizálódásához.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatból elsőként az államháztartásról szóló törvény főbb módosításait emelem ki. Ahhoz, hogy az önkormányzati alrendszer költségvetési egyenlege gondosan tervezhető legyen, és pontos, naprakész információk álljanak az állam rendelkezésére, fontos a szabályszerűség biztosítása. A szabályszerűség biztosításának egyik legfontosabb szerve ‑ számos egyéb feladatán túl ‑ a Magyar Államkincstár és az általa is végzett hatósági ellenőrzés.

Ahhoz, hogy a Kincstár ellenőrzései megalapozottabbak legyenek, számos esetben más szerv vagy szakhatóság bevonása is szükséges, a hatósági eljárásra vonatkozó szigorú határidők megtartása ugyanakkor nem lehet a megalapozott döntések akadálya. Azért, hogy más szervek, szakhatóságok megkeresésére, álláspontjai kialakítására időnként sor kerülhessen, indokolt, hogy a Magyar Államkincstár az önkormányzatoknál végzett, az önkormányzatok költségvetési beszámolóinak felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági ellenőrzésére vonatkozó ügyintézési határidőt meghosszabbíthassa.

Tisztelt Ház! Az államháztartási törvény módosítása kapcsán fontosnak tartom kiemelni a szabályszerű támogatások kifizetésére vonatkozó szigorodó hazai szabályokat. A módosítással arra kívánjuk felkészíteni a támogatásokat nyilvántartó országos támogatásmonitoring rendszert, hogy abból a támogatásokban részt vevő felek könnyebben megállapíthassák, hogy jogosultak‑e, jogosultak lehetnek‑e többek között csekély összegű támogatásokra, vagy kimerítették‑e az uniós támogatási korlátjukat.

A törvényjavaslat módosítja a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényt is, amelynek célja a pályáztatás a belügyi alapok 2021-2027-es időszakra vonatkozó forrásai terhére, illetve a támogatási szerződések megkötése, továbbá a projektmegvalósítások biztosítása. A módosítások elfogadásával megerősödnek az egyes adatkezelési szabályok és ezzel összefüggésben a támogatások felhasználásának és ellenőrzésének szabályai is.

Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás stabilitását természetesen nemcsak az államháztartásról szóló törvényt garantálja, hanem az állami és önkormányzati tisztviselők fáradhatatlan munkája is. A kormány ‑ elismerve az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők felelősségteljes munkáját ‑ úgy döntött, hogy a legfeljebb 10 ezer fő lakosságszámú települési székhelyű, a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő kistelepülési önkormányzatok részére a hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők 2025. július 1-jétől történő illetményemeléséhez 15 százalékkal nagyobb támogatást biztosít.

(9.30)

A törvényjavaslat alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása két célt szolgál. Egyrészt meghatározza, hogy az érintett önkormányzatok a 2025. évi támogatásnövekményt kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményemelésére fordíthatják, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok a köztisztviselők illetményemeléséről év közben is döntést hozhassanak.

Tisztelt Képviselők! A kormány 2010 óta az egyes hivatásrendek bérrendezéséhez szükséges anyagi fedezet megteremtésén dolgozik. Az évek során több lépcsőben emeltük a tanárok és óvónők bérét. Ez Magyarországon a valaha volt legjelentősebb béremelés, amelynek még mindig nem a végén, hanem a közepén járunk. Emeltük az egészségügyi dolgozók és orvosok, kulturális dolgozók bérét, hiszen fontos az ezen a területen dolgozók pályán tartása. A fővárosi és vármegyei kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben. 2020 márciusában átlagosan 18 százalékos, 2022-ben átlagosan 10 százalékos, míg 2023 júliusától átlagosan 15 százalékos emelés történt. Az intézkedésekkel számos magyar család életszínvonalának emeléséhez is hozzájárul a magyar kormányzat.

A kormány a köztisztviselők bérkérdésének rendezése iránt is elkötelezett, így most a 10 ezer fő alatti települések számára két lépcsőben forrást fog biztosítani ahhoz, hogy az önkormányzatok szintén két lépcsőben, 15-15 százalékos illetményemelést hajtsanak végre. Az első emelésre 2025. július 1. napjával kerül sor, és az első megemelt bér 2025. augusztus hónapban érkezik, a júliusi munkavégzést követően.

Tisztelt Ház! Mint ahogyan önök előtt is ismert, a kormány a munkaalapú társadalomra épít, és célunk a foglalkoztatási szint további növelése. Ezt segíti a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos, a törvényjavaslatban szereplő módosítás is. A hazai munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, azaz az úgynevezett kötelező foglalkoztatási szintet. 2021. január 1-jétől beszámítanak az 5 százalékos kvótába azok a fiatalok is, akik köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősülnek, de legutoljára a 23. életévük betöltése szerinti naptári évben. A kormány tapasztalatai szerint a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatalok nem, vagy éppen csak végeznek 23 éves korukig a tanulmányaikkal, és nincs elegendő idő arra, hogy a 23. életévük betöltése előtt munkába álljanak, és a munkáltatók beszámíthassák őket az 5 százalékos kvótába.

A módosítás szintén a magyar családokat segítve arra irányul, hogy a 23. életév életkori határt megemeljük 26. életévre, ezáltal nagyobb esély nyílik arra, hogy akár három évig is beszámíthatók legyenek az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintbe. Ezen idő alatt bizonyíthatják a munkáltatónál alkalmasságukat a munkavégzésre, és várhatóan fennmarad a jogviszonyuk a 26. életévüket követően is. Az intézkedés jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából munkába kerülés időtartama lerövidüljön, hamarabb találjanak álláslehetőséget, legyen saját jövedelmük, a munkáltatókat pedig arra ösztönzi, hogy állást kínáljanak e célcsoport számára is. Évente mintegy hatezer fő sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő végzős fiatalnak fog segítséget jelenteni az elhelyezkedésben a javasolt módosítás, amely foglalkoztatáspolitikai szempontból is rendkívül fontos előrelépés.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Posta és postai ügyeinek vitele mindennapi életünk szerves részét képezik és képezni is fogják a 2026. évben is. Ezért fontos, hogy az egyes postaügyi szabályokat is felülvizsgáljuk, és ahol lehet, egyszerűsödjenek és egyértelműbbé váljanak. A törvényjavaslatban szereplő, a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a panaszos ügyek vagy éppen az egyéb panaszos ügyekkel kapcsolatos egyéb kifogások, valamint a határidő-számítások egyértelműbbé tételét tűzi ki célul, és e célok alapját a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok teszik szükségessé. A módosítással a magyar emberek mindennapi élete is könnyebbé válik, és a Magyar Postába vetett bizalom csak tovább erősödik majd.

Tisztelt Képviselők! Az elmondottakból látható, hogy a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat olyan gyakorlatias módosításokat fog össze, amelyek segítik az érintett jogszabályok egyszerűsítését, pontosítását, és ezzel elősegítik a törvények követését. A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott háborúellenes költségvetés eredményesen és hatékonyan támogassa a magyar családokat, vállalkozásokat és nyugdíjas honfitársainkat. Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, illetve támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)