Dr. Hegedűs Barbara (Fidesz)

DR. HEGEDŰS BARBARA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A 2026. évi költségvetésről szóló törvény azon részéről szeretnék beszélni, amely a Közös Agrárpolitika stratégiai tervvel foglalkozik. De előtte engedjék meg, hogy pár mondatban kiemeljem a költségvetés néhány fontos elemét.

Azt láthatjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia minden követ megmozgat annak érdekében, hogy az európai országokat, köztük Magyarországot is rákényszerítse Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására. Azonban, ahogy ezt a 2026-os háborúellenes költségvetés hűen tükrözi, Magyarország forrásai a magyar családokat illetik. Ez a költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a fókuszba.

Engedjék meg, hogy fiatal édesanyaként is kiemeljem a már említett különböző családtámogatási intézkedéseket, hiszen Európa legnagyobb adócsökkentési programja valósul meg. Már július 1-jétől szja-mentes lesz a csed és a gyed, október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák, majd január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák lesznek szja-mentesek, ezenkívül a 30 év alatti édesanyák esetében is ugyanez a kedvezmény lép életbe, és a családi adókedvezmény megduplázása is megvalósul.

Ellenzéki képviselőtársaim néhány mondatára röviden reagálnék. 2010 előtt a baloldali kormányoknak mi is volt a programja a családok részére? Devizahitel-csapda, a családok támogatásának csökkentése és a rezsiárak növekedése. Ezzel szemben viszont 2026-ban a különböző adócsökkentési programoknak köszönhetően 1300 milliárd forint fog a magyar családoknál maradni. Ez nemzetközi szinten is, úgy gondolom, hogy példaértékű és egyedülálló intézkedés.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2026-ban Magyarország és az EU költségvetési kapcsolatait elsősorban a 2021-2027-es kohéziós és agrártámogatási programok határozzák meg. Mi a forrásokat a magyar településekre, a magyar vidékre akarjuk fordítani, és nem Ukrajna felfegyverzésére. Az elmúlt években Veszprém alpolgármestereként és a Régiók Európai Bizottságának tagjaként is tapasztalhattam azt, hogy mennyire fontos az európai uniós regionális politika, azon belül pedig a vidéki térségek gazdaságának a megújítása. Fontosnak tartom kiemelni, hogy igenis vannak olyan fiatalok, akik szeretnének vidéken, a szülőföldjükön, a településükön, a falujukban boldogulni, gazdálkodni.

Nagyon fontos kiemelni azt, hogy 2014 és 2020 között az EU vidékfejlesztési forrásait Magyarország sikeresen használta fel. A kormány számára alapvető fontosságú a magyar vidék jövőjének alakítása társadalmi, gazdasági, valamint környezeti szempontból is. A Közös Agrárpolitika stratégiai terv célja, hogy Magyarország vidéki területeinek a gazdasága megújuljon, és minél magasabb fokú fejlődési pályára álljon, életkörülményeket, munkalehetőségeket teremtve, hazánk környezeti állapota, természeti erőforrásainak megújulása pedig jelentősen javuljon.

A KAP stratégiai terv felépítése jelentős mértékben eltér a korábbi időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programtól. Már nemcsak a vidékfejlesztési támogatásokat, hanem a közvetlen kifizetéseket meghatározó részét is magába foglalja. Az EU-ban egyedülálló módon a kormány már a 2021. és 2022. átmeneti években is biztosította a 80 százalékos nemzeti kiegészítést, ez pedig kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy minden korábbinál jelentősebb beruházásalapú, modernizációs program induljon. Ez a kormányzati támogatás változatlanul folytatódni fog 2026-ban is. Az Európai Unió 2023-2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája méltányosabbá, környezetbarátabbá és eredményközpontúbbá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló, megreformált KAP korábbi céljai mellett kiemelt fókuszt kap az új ciklusban a kisebb gazdaságokra szabott, célzottabb támogatás nyújtása és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlati politikai céljaihoz. Mindezt úgy, hogy a tagállamok számára lehetőséget és a korábbiakhoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával.

Mit jelent ez a számokban? A 2023-2027-es időszakban a Közös Agrárpolitika stratégiai terv második pillére keretében közel 2900 milliárd forintot lehetett felhasználni. A 2025. évhez képest 2026-ban mintegy 130 milliárddal több, azaz összesen 500 milliárd forint lesz a támogatások keretösszege. A legjelentősebb összeg a környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalásokra kerül csoportosításra, ez 280 milliárd forintot jelent. Rendkívül jó hír, hogy a beruházások támogatására mintegy 175 milliárd forintot fordít a kormány, amibe beletartoznak az öntözésre irányuló beruházások is. 10-10 milliárd forint jut a területspecifikus hátrányok támogatására, a kockázatkezelési eszközökre, valamint, ami mindenképp kiemelendő, a fiatal mezőgazdasági termelők és vidéki induló vállalkozások támogatására.

(17.50)

Ezenkívül a települések fejlesztésének egyik eszköze lehet a közvetlen EU-forrás is. A 2021-2027-es költségvetési időszakban a kohéziós keret mellett az Európai Bizottság közvetlen kezelésében lévő uniós forrásokból való magyar részarány növelése meghatározó. A kormány célja, hogy Magyarország a 2021-2027 közötti programozási időszak végére a közvetlen irányítású uniós programok keretében elnyert magyar részesedés arányát a lakosságarányos mértéknek megfelelően növelje. Ennek érdekében a közvetlen irányítású uniós programokra történő pályázást elősegítő, hazai forrásból működő pénzügyi támogatás kialakítására került sor. Erre 2026-ban 4,5 milliárd forint keretösszeg került meghatározásra, ezzel is támogatva a pályázókat. Települési önkormányzatok, de akár különböző szervezetek is pályázhatnak, és ehhez a folyamathoz pénzügyi és szakmai segítséget nyújt a kormányzat különböző eszközökkel.

A nemzeti költségvetéssel karöltve ezek a vidékfejlesztési források méltó helyen vannak a magyar embereknél, a magyar gazdáknál, ezt évek óta bizonyítjuk. Ideje lenne a brüsszeli bürokratáknak is elismerniük, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el az uniós források felhasználásában. A tagállamoknak járó források ügye nem lehet politikai furkósbot, a nemzetek ideológiai nyomásgyakorlásának az eszköze. Ezért mi továbbra is küzdeni fogunk a Magyarországnak, a magyar embereknek járó uniós forrásokért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)