Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy érdeklődéssel hallgatom ezt a vitát, és figyelem azt a statisztikákból és féligazságokból felépített légvárat, amelyben önök élnek, ahol minden szép, ahol minden jó, ahol minden csodálatos, ahol mindenki boldog, ahol remek a magyar egészségügy, egyre javulnak az adatok, ahol egyre kevesebb szegény van.

Hegedüs Andrea képviselőtársam üzeni Kósa Ádám államtitkár úrnak, aki ügyesen utána szólt, hogy nehogy válaszolni tudjon neki, hogy bármikor szívesen látja Miskolcon, és megmutatja neki azt, hogy milyenek azok az iskolák és óvodák, amelyeket önök szerint a kormány felújított. Én Pesti Imrét szívesen látom Kőbányán, egyébként ismeri az ottani egészségügyi intézményeket. Beszélgessen el egy kicsit az ottani betegekkel, hallgassa meg, hogy mit gondolnak ők az egészségügy állapotáról, ők is úgy érzik‑e, hogy minden rendben van. Vagy beszélgessen az orvosokkal és az ápolókkal, hogy tényleg olyan boldogok‑e, mint ahogy ezt ön állítja.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy költségvetési vitának két feladata van. Az egyik az, hogy képet kapjunk a kormányzat szándékairól, és megvitassuk ezeket. Erre ez a költségvetés, mint az önök költségvetéseinek többsége, nem alkalmas. Itt volt képviselőtársam, aki mesének és horrorsztorinak hívta ezt a költségvetést. Szerintem ez tudománytalan-fantasztikus irodalom. Önök leülnek, minden évben kell költségvetést csinálni, hát csinálnak, leírnak egypár számot. Szerintem önmagában sokat elmond a költségvetés helyzetéről és valóságtartalmáról az, hogy az ezért felelős államtitkár a költségvetés benyújtásakor távozott a minisztériumból. De összességében is azt tudom mondani, hogy meg tudom érteni. Az a helyzet, hogy a költségvetés önöknél soha semmilyen viszonyban nincs a valósággal. Volt már olyan év, amikor a költségvetést elfogadták júniusban, aztán decemberben már módosították, és számos olyan alkalom volt az elmúlt években, amikor menet közben folyamatosan módosították a költségvetést. Ez történt 2024-ben is. Biztos vagyok benne, hogy ez fog történni 2025-ben is meg 2026-ban is.

Tulajdonképpen itt be is fejezhetnénk ezt a beszélgetést. Az a helyzet, hogy erről a költségvetésről ebben az értelemben nincs mit beszélni. Önök is tudják, hogy egy szó sem igaz belőle, mi is tudjuk, hogy egy szó sem igaz belőle, az ország is tudja, hogy egy szó sem igaz belőle. Azonban van a költségvetési vitának egy másik funkciója is: lehetőséget nyújt arra, hogy a mindenkori ellenzék bemutassa azt, hogy mit csinálna másképp, milyen prioritásai vannak, milyen más elképzelései vannak.

Hadd beszéljek néhány olyan dologról, ami szerintünk fontos, és amiről önök még csak hazudni sem mertek ebben a költségvetésben. Az első ilyen ezek közül a bérlakásépítés. Addig a felismerésig a kormány eljutott ‑ és ez tiszteletre méltó ‑, ha nem is túl gyorsan, hiszen 14 évbe telt, de tavaly ősszel felismerték azt, hogy a lakáshelyzet valóban rendkívül súlyos Magyarországon. Magyarországon nőttek legjobban az ingatlanárak az elmúlt időszakban, és nem azért, mert annyira gazdag lett az ország, hanem azért, mert egy elhibázott lakáspolitikát folytattak, egy olyan lakáspolitikát, amely alapvetően a luxuslakások építése irányába tolta el a lakáspiacot ‑ majd arról is beszélek, hogy ez is kudarc egyébként ‑, ugyanakkor gyakorlatilag nem kaptak az önkormányzatok támogatást ahhoz, hogy önkormányzati bérlakások épüljenek, és nem alakult ki egy olcsó, megfizethető lakásokat kínáló bérleti vagy eladói piac a lakások tekintetében. Tehát az a helyzet, hogy tulajdonképpen itt egy nagyon súlyos kormányzati kudarccal nézünk szembe. Hozzá kell tennem a méltányosság kedvéért, hogy a lakáspolitika Európában mindenütt rendkívül problémás, és mindenütt rendkívül nagy nehézségek vannak, sok ok miatt.

Tehát eljutott a kormány odáig, hogy fölismerte, hogy gond van, de azt már nem ismerte föl, hogy szemléletben is változtatni kell. Nem lehet hatékony lakáspiacot és hatékony lakáshoz jutást felépíteni jól működő bérlakásrendszer nélkül. Az önök jobboldali politikája mindig csak arra koncentrál, hogy a viszonylag magas jövedelműeknek nyújtsanak támogatásokat, és nekik tegyék lehetővé azt, hogy drága lakásokat vásároljanak maguknak. Ez önmagában nem baj. Én sosem leszek annak ellenére, hogy egyébként jusson támogatás a felső középosztálynak is, de az nincs rendben, hogy mindenki mást cserben hagynak. Szerintem az önök fogadóóráin is, biztos vagyok benne ‑ az én fogadóórámon is ‑, hogy a legtöbb panaszos lakásügyekkel jön; azzal jön, hogy lehetetlen élethelyzetek vannak, és ma megfizethetetlen az, hogy egy fiatal család, vagy akár egy élete közepén járó család lakást vásároljon magának, és gyakorlatilag mára, legalábbis a nagyvárosokban, a bérlés is lehetetlenné vált.

Nagyon kedves ötlet a kistelepülési CSOK, csak éppen ezekről a kistelepülésekről nem lehet bejárni Budapestre dolgozni, és önöknek az egész lakáspolitikája szelektív. Lakásfelújításnál is az a helyzet, hogy önök egyébként… (A Fidesz padsorai felé:) Csak a közlekedésre jó, drága képviselőtársam. Szóval, önök a lakásfelújításnál is például kizárták Budapestet és a nagyvárosokat a lakásfelújítási programokból, és folytathatnám. Ez így nem fog menni. Csak úgy lehet lakáspolitikát építeni, ha egyformán fontosnak tekintjük az ország minden részét, a nagyvárosokat és a falvakat, és egyformán fontosnak tekintünk minden családot, a sikeresebb, jobb módú családokat és a szegény családokat, és minden családtípusnál kínálunk megfelelő támogatást és lakhatási konstrukciót.

Mi ezért javaslunk most két fontos lépést. Az egyik a szociális bérlakás elindítása, az önkormányzatok szociálisbérlakás-építésének támogatása, a másik pedig a lakásfelújítások folytatása, a panelprogram folytatása, egy olyan energetikai korszerűsítési program, amely a paneles lakótelepeken, a nagyvárosok régi bérházaiban is elérhető.

Menjünk egy lépéssel tovább! Beszélgettünk itt már az önkormányzatokról. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem értette, hogy miért az önkormányzatok kifosztása az önök által kivetett és sokszorosára emelt szolidaritási adó. Elmondom, államtitkár úr. Azért, mert önök egyik oldalról kivették az érdemi feladatfinanszírozást a kistelepüléseken, tehát nem adják oda azt a pénzt, ami ahhoz kell, hogy ők működni tudjanak, hogy az iskolákat… ‑ az iskolákat elvették ‑, a szociális intézményeket, egyéb feladatokat működtetni tudják, majd elmennek a nagyvárosokba, véletlenül pont azokba, amelyek többsége egyébként ellenzéki vezetésű, és ezektől elveszik az ott dolgozó emberek, az ott működő vállalkozások által befizetett adót, és ezzel pótolják ki a többi településnek a hiányzó adóbevételeit.

Elmondom, hogy miről szól a „Versenyképes járások” program. Arról, hogy most már nem is normatív módon adják oda a kistelepüléseknek, hanem megteremtették azt a mérhetetlenül korrupt rendszert, amiben lényegében a kormány osztja ezt a pénzt annak, akinek akarja. A „Versenyképes járások” program a kormányzati szavazatvásárlás programja, arról szól, hogy önök eldönthessék, hogy az egyébként másutt befizetett adót ki kapja majd meg az adott településeken és térségekben.

(20.10)

Ez minden, csak nem esélykiegyenlítés, ez minden, csak nem a nehéz helyzetű települések támogatása. Nagyon fontos a nehéz helyzetű települések támogatása, csak adjanak kevesebbet a saját milliárdosaiknak, a saját oligarcháiknak, mondhatom úgy is ‑ ezen meg fognak sértődni ‑, hogy lopjanak kevesebbet, és kormányzati pénzből támogassák ezeket a kistelepüléseket érdemi programokkal, normatív módon, és ne a másutt megtermelt adót vegyék el.

Javasoljuk tehát azt, hogy ezt a pénzt kapja vissza a főváros és kapja vissza a többi nagyváros. Nem az összeset, rendben van, kell szolidaritásnak lenni, de álljunk vissza a 2019-es szintre. Hiszen érdekes, amikor a fővárost önök vezették, akkor azt a szintet tartották méltányosnak; most, hogy nem önök vezetik ‑ megint nem sikerült megnyerniük, mert a fővárosiak okosabbak voltak annál, mint hogy bedőljenek a Vitézy-trükknek ‑, akkor bizony az a helyzet, hogy akkor emelik az egekbe ezt a szolidaritási adót.

Javasoljuk azt is a főváros vonatkozásában, ez is nagyon fontos, mindannyian tudjuk, hogy milyen állapotban vannak a fővárosi utak, ezeken önök is utaznak. Ez azért van, mert miközben a fővárosban beszednek egyébként nagyjából 20 milliárd forintnyi gépjárműadót, ebből összesen 200 millió forintot adnak vissza két baráti önkormányzatnak, kerületi önkormányzatnak, a fővárosnak egy fillért sem, pedig a legtöbb út a főváros kezében van. Ezért javasoljuk azt is, hogy a fővárosban befizetett gépjárműadót kapják vissza a kerületek és a főváros útfelújításra, így lehetnek jobbak a fővárosi utak. Megjegyezném csöndben azt, hogy persze még mindig van egészségügyi fejlesztési elmaradása is a kormánynak, amivel itt nagyon szívesen dicsekednek, az „Egészséges Budapest” programmal, de valójában még mindig nem teljesítették teljes mértékben az abban vállaltakat.

Azt is szeretném elmondani, hogy még egy dologra szeretném felhívni figyelmet a közlekedés tekintetében. Tudják bizonyára, hogy a HÉV a legfontosabb, a legnagyobb volumenben utasokat szállító közösségi közlekedési eszköz az országban, a HÉV-vonalakon utazik a legtöbb utas minden évben. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenki tudja, a MÁV is, a minisztérium is, mindenki, hogy egyébként szükség van a HÉV-vonalak felújítására és HÉV-kocsik beszerzésére. Tudom, majd el fogják mondani ‑ mondjuk, nem Lázár János minisztériuma, mert ők nem képviseltetik magukat ezen a ma esti vitán, de államtitkár urakat eddig sem zavarta a szakértelem hiánya, biztos valamelyikük majd el fogja mondani ‑, most is megígérték azt, hogy lesznek új HÉV-vonalak, most épp a szentendrei vonalnál tartanak, de az elmúlt 15 évben már minden HÉV-vonalat megígértek körben, Budapest körül, soha egy kapavágás nem történt, és soha egy szerelvénybeszerzés nem történt.

Most az a helyzet, hogy azért tudnak a HÉV-ek működni, mert a HÉV egyébként kiváló szakemberei üzemben tartanak 50 év plusz életkorú HÉV-szerelvényeket, de ezek is most már kikopnak, mindenki tudja, hogy meg kell kezdeni a beszerzést. Nem megyek bele ebbe a történetbe, hosszú történet, de erre forrás kell, nem elég erről ábrándozni. Mind a Vitézy-időszakból, mind a Lázár-időszakból elképesztő mennyiségű közlekedésfejlesztési terv meg látványterv készült, mellesleg elképesztő mennyiségű pénzt fizettek ezekre ki, de valójában semmi nem történt ezeken a vonalakon az elmúlt időszakban, és nem lehet tovább várni, néhány év múlva le fognak járni, le fognak állni ezek a járatok.

Még néhány kőbányai és zuglói ügyre szeretném felhívni a figyelmet. Minden évben következetesen benyújtom őket, idén is benyújtom. A Mázsa tér felújítását nem lehet tovább halogatni. Önök oda sportközpontot ígértek, aztán Lázár János szépen lehúzta ezt a sportközpontot, ami nem olyan nagyon nagy baj, de az nagy baj, hogy az ezzel együtt megígért térrendezést és közlekedési rendezést is lehúzta, erre pedig Kőbányának és Budapestnek szüksége van. A minisztérium ígéri Kőbánya-Kispest és Kőbánya alsó felújítását, csak forrást felejtett el tervezni rá. Ezt én pótoltam, tehát javaslom azt, hogy Kőbánya alsó és Kőbánya-Kispest felújítására legyen költségvetési forrás.

Fontos feladat, az Örs vezér téren elkezdődött egy rendbetétel ‑ egyébként szeretném jelezni, az önök önkormányzati képviselői is ezt ígérték a választási kampányban ‑, azonban ehhez többletforrásokra van szükség, mind az Örs vezér téren arra, hogy akadálymentessé váljon az Örs vezér tér azzal, hogy minden irányban van lámpás, gyalogos átkelési lehetőség, és Zuglónak ezen kívül több más helye is van, ahol meg kell teremteni a biztonságos, lámpával védett gyalogos átkelés lehetőségét, erre a célra is tervezünk támogatást. Hozzáteszem, önök is beállítanak bőségesen a költségvetésben a helyi önkormányzatokat érintő speciális támogatásokat.

Végül pedig egy igazán nagy feladatnak egy első kicsi eleme van benne. Javasoljuk azt, hogy kezdődjön meg a Liszt Ferenc Repülőtér alternatív helyszíneivel kapcsolatos kutatómunka. Önök bővíteni akarják a Liszt Ferenc Repülőteret. Ez a repülőtér ma is elviselhetetlen terhet jelent Zugló, Kőbánya, a Százados negyed, az egész kelet-pesti térség lakóira nézve, folyamatos a repülőgépzaj. Önök nagyon jelentősen növelni akarják a forgalmat ezen a repülőtéren, ezt nem vagyunk hajlandóak eltűrni. Itt az ideje, hogy a kormány vegyen egy nagy levegőt, és egyébként, mint ahogy számos európai nagyvárosban történt, kezdjen el gondolkozni alternatív lehetőségeken, legalább a teherforgalom városon kívülre helyezésén.

Most el fogják majd mondani, hogy persze, persze, ezeknek legalábbis egy része rokonszenves cél, de nincs erre pénz. Mondok néhány olyan dolgot, ahonnan nyugodtan el lehet venni a pénzt. Ilyen például a 210 milliárdos Mészáros-féle autópályadíj. Arra nincs szükség, nem kell. Mészáros elég gazdag enélkül is, nincs szükség arra, hogy évente még sok-sok milliárd forint profitot tömjenek a zsebébe. Ilyen a Rogán-minisztérium 84 milliárdos költségvetése is. Hazudjanak ingyen, ha már kedvük van hozzá, de legalább ne használjanak rá közpénzt! Amikor arról beszéltem, hogy itt a lakásépítéssel is vannak érdekességek, mert miközben a lakásépítés támogatására önök gyakorlatilag alig költenek, önkormányzati lakásépítésre pedig egyáltalán nem, közben a kormány vásárolgat, vesz magának ‑ csak hogy Zuglónál maradjak ‑ a Bosnyák téri szörnyűséges beruházásból, amit a kerület és a kerület lakói ellenére erőltettek át, ebben a bizonyos csodálatos, új városközpontban vesz a kormány 240 milliárdért irodát, 100 milliárdért vesz a Dürer Parkban, ami egy másik olyan beruházás, amit a környezetet pusztítva, a helyi lakosok érdekeit semmibe véve építettek föl. Merthogy az a helyzet, hogy ráadásul az önök oligarchái még csak nem is tehetségesek, ezért aztán olyan volumenű luxuslakás-építésbe kezdtek, hogy nincs az az aranyvízumos külföldi bevándorlás, amivel ezeket meg lehetne tölteni lakóval. És a MÁV-nál is az a fő cél, úgy javítják a MÁV teljesítményét, hogy a MÁV-nak 255 milliárdért vesznek székházat, azt is a Duna-parton egy újabb oligarchakörtől.

Szóval, tisztelt képviselőtársaim, lennének pozitív, támogatható célok, és lennének olyan források, ahonnan el lehetne venni. Persze szükség van ezenkívül másra is, többek közt egy igazságosabb adórendszerre annak érdekében, hogy a költségvetés működjön, hogy többet fizessenek a gazdagok és kevesebbet a szegények a költségvetésbe.

És most akkor, miután a Lázár-féle minisztérium nincs itt, izgatottan várom, hogy államtitkár urak majd bizonyára rendkívül szakszerű válaszokat fognak adni a közlekedést és lakáspolitikát érintő kérdésekre. Köszönöm szépen.