Dr. Pesti Imre (Fidesz)

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Egy jó költségvetésnek három elvárásnak kell megfelelnie: az első, hogy összhangban legyen az Alaptörvénnyel, azaz mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének a megőrzéséhez. E jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő. Kell, hogy a meghatározott célok, a deklarált célok összhangban legyenek a hozzájuk rendelt forrásokkal.

Harmadrészt pedig fontos, hogy a költségvetés előremutató, jövőt építő legyen. Markosz Kiprianu, az Unió korábbi egészségügyi főbiztosa a következőt mondta: az egészségbe történő befektetések egy versenyképes gazdaság alapjait képezik. Megnézzük, hogy a költségvetés ezt mennyiben segíti, mennyiben támogatja. Mielőtt azonban továbblépnék, hogy milyen örökséget vettünk át, erről mondanék néhány szót.

És különösen fontos az örökségről beszélni, mert Varga Zoltán képviselőtársunk itt nagy hangon azt mondta, hogy aljas az, aki ezt a költségvetést megszavazza. Szeretném jelezni neki, hogy aljas az, aki megszavazta, hogy több mint 600 milliárd forintot kivegyenek az egészségügyből. Aljas volt az, aki megszavazta azt, hogy a Svábhegyi Gyermekkórházat, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Szabolcs Utcai Kórházat, a Schöpf-Merei Kórházat bezárják. Aljas volt az, aki megszavazta azt, hogy az egészségügyben 16 ezer ágyat szüntessenek meg. Aljas volt az, aki megszavazta azt, hogy 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsássanak el. Aljas volt az, aki megszavazta azt, hogy minden egészségügyi dolgozótól egyhavi bért elvegyenek. És aljas az ma is, aki rendszeresen álhírekkel, kamuvideókkal árasztja el a közéletet, a sajtót (Arató Gergely: Harcosok Klubja!), és mindent megtesz annak érdekében, hogy rombolja az orvos, az egészségügy és a betegek közötti viszonyt, amelynek az alapja a bizalom, hiszen a bizalom az alapja a gyógyításnak. Ez a múlt.

És mi is történt gyakorlatilag? 2010-től a magyar költségvetés mindig prioritásként kezelte az állami közszolgáltatások nehéziparának is nevezhető egészségügyi szolgáltatást. Milyen eredményei voltak? És hogy jól alszom-e? ‑ válaszolnék Hegedüs Andrea képviselőtársunknak. 2010-ben 1200 milliárd volt az egészségügyi költségvetés, most 3936 milliárd, ez 3,27-szerese a ’10. évben tapasztaltnak. Ez egy végiggondolt egészségügyi politika, amelyben a korábban elért eredmények tovább folytatódnak 2026-ban is.

A növekmény 2025-höz képest 280 milliárd. Ez az inflációs növekmény duplája, tehát amekkora az infláció, annak a duplájával növekszik az egészségügyi költségvetés. Milyen fejlesztések voltak korábban, amelyek folytatódnak? Megújultak a kórházak és a rendelők; elindították Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztését. A konvergenciarégióban, tehát Budapesten kívül mintegy 500 milliárdos fejlesztést hajtottunk végre. 91 vidéki kórház újult meg; 51 rendelőintézet újult meg; 107 mentőállomás újult meg; közben létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás.

Az egészségügyi fejlesztések Budapesten és annak közvetlen agglomerációjában, tehát a központi régióban is folytatódtak. 2024 végéig közel 140, sőt több mint 140 milliárdot fordítottunk Budapest egészségügyének fejlesztésére. Ebből 74 milliárd eszközfejlesztés, 66 milliárd pedig infrastrukturális beruházás volt. Ezek a fejlesztések folytatódnak 2026-ban is. Erre nyújt fedezetet az előbb elmondott 280 milliárd forinttal több 2026-os költségvetés.

(19.50)

Beszéljünk az orvosi bérekről, hogy jól alszom‑e, és hogy eltűntek‑e a pénzek! Egy kezdő orvos fizetése 2010-ben 129 500 forint volt, most 687 ezer forint, ez 5,3-szoros. Egy tapasztalt, 40 éve dolgozó orvos bére 2010-ben 262 ezer volt, most 2 millió 380 ezer, ez kilencszeres 2010-hez képest.

A szakdolgozók béreiről: 2012 óta folyamatos béremelés zajlik a szakdolgozóknál, olyannyira, hogy nem volt olyan év, amikor az inflációt messze meghaladóan ne történt volna béremelés, így gyakorlatilag 4,6-szeresére nőttek az egészségügyben dolgozók, a szakdolgozók bérei. 2010-ben 170 ezer volt az átlagbér, most pedig 800 ezer forint.

Beszéljünk az orvosutánpótlásról is! Elhangzik itt sokszor, hogy nincs orvos, menekülnek az orvosok. 2010-ben 33 943 orvos és fogorvos dolgozott a rendszerben. 2022-ben 4671 (sic!), ’23-ban 42 065, több mint 8 ezer orvossal van több, mint volt korábban.

Orvoselvándorlás kérdése, és itt egy picit vissza kell menni az európai uniós csatlakozáshoz. Amikor csatlakoztunk, előtte voltak országértékelések, és ezekben az országértékelésekben az Európai Unió már bent lévő országai 25 ezer orvost vártak a csatlakozó tíz országból, csak Magyarországról vártak 5 ezret. Ennek megvolt az alapja, hiszen Magyarország gazdasági fejlettsége az Európai Unió gazdasági fejlettségének 54 százalékán állt, az orvosbérek pedig 15-25 százalékon, tehát egyharmad bérek voltak, tehát alacsony fejlettség mellett is csak egyharmadnyi bérek voltak.

Ma Magyarország az Európai Unió fejlettségi szintjének 75-77 százalékán áll, az orvosbér kezdőknél 53 százalék, tehát már a kétharmada, és a tapasztalt, idősebb orvosoknál nemcsak meghaladja, messze meghaladja az Európai Unió átlag orvosbéreit. Egy nemzetközi szakvélemény: 2004-ben a magyar orvosbérek jelentősen elmaradtak az uniós átlagtól, de 2025-re ‑ a béremelésnek köszönhetően ‑ jelentős felzárkózás történt. Ez a trend hozzájárulhat az orvoselvándorlás csökkenéséhez és a hazai egészségügyi rendszer stabilizálódásához.

A külföldi munkavállalásra is érdemes még kitérni. 2012-ben volt a csúcs, mintegy 1100-an kérték, hogy külföldön dolgozhassanak. Ez 2013 és ’19 között mérséklődött, azóta is ennek a kétharmada, 600-700 orvos kéri a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt; 1500 olyan orvos van, aki kérte, de egyébként itt dolgozik Magyarországon.

A társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágát jelentő Egészségbiztosítási Alap 2026. évi bevételi és kiadási főösszege 4944 milliárd. Pénzbeli ellátásokra 1339 milliárd forintot irányoz elő, ami 82,6 milliárd forinttal több, mint volt 2025-ben. A természetbeni ellátásokra 3576,3 milliárd forint jut, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2886,3 milliárd forint, ez 120 milliárddal több, mint ami volt 2025-ben. Kár, hogy Hegedüs Andrea elment. Hogy jól alszom-e? Igen, jól alszom.

Milyen egyéb fejlesztések vannak még? A nyugdíj mellett tovább dolgozók jövedelemkiegészítésére 4,9 milliárd forint forrás van; hasi sebészeti és egyéb eszközök beszerzésére 6,4 milliárd forrás van; gerinceredetű izomsorvadás és molekuláris diagnosztikai ellátás fejlesztésére a többletforrás 2,9 milliárd forint; képalkotó diagnosztikai vizsgálatok számának emelésére többletforrásként 7,5 milliárd van; a nagy értékű gyógyszerek finanszírozásának többlete szintén 15 milliárd; a gyógyító-megelőző ellátáson belül az egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozására 80 milliárd forint áll majd rendelkezésre az egészségügyi intézmények likviditási helyzetének stabilizálására, biztosítására.

A ’26. évi törvényjavaslat gyógyszertámogatásra 566,9 milliárd forintot tartalmaz, amely 32 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi. Gyógyászati segédeszközök támogatására 81,5 milliárd forint jut, amely 2,3 milliárddal több, mint a 2025. évi volt. Képalkotó és diagnosztikai eszközök cseréjére 2,1 milliárd forint jut. Ezek az összegek az E-alapon kívüli költségvetésből jutnak majd az egészségügyhöz, így 2,1 milliárd forint többlet jut most, összesen 5,6 milliárd áll rendelkezésre, a mentésirányításra 3,9 milliárd forint.

A méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra a Batthyány-Strattmann László Alapítványon keresztül mintegy plusz 2,2 milliárd, összesen 47,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egészségügyi informatikai rendszerre többletként 1,8 milliárd forint, összességében 8,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál foglalkoztatottak közel 1 milliárd forint támogatással kapnak többet, mint korábban, és a Betegápoló Irgalmasrendi Kórház budapesti telephelye összesen 1,3 milliárd forint támogatást kap.

Milyen az egyes területeknek a finanszírozása? 2010-ben az alapellátás durván 120 milliárd forintot kapott, 2026-ra ez 410 milliárd lesz. Járóbeteg-szakellátásra 113 milliárd forint ment 2010-ben, a 2026-os terv 220 milliárd, ami több, mint a 2025-ös. Fekvőbeteg-szakellátásra 2010-ben 400 milliárd jutott, ’25-ben 760 milliárd, most pedig ennél is több, 762 milliárd, ez is több, mint a ’25-ös. Tehát minden területen több pénz jut az egészségügyre.

Beszéljünk a prevencióról! ‑ ez nekem egy kedvenc területem. Az egészséges életmódra nevelés ösztönzésében kiemelt szerepet vállalt a kormányzat. A népegészségügyi termékadón, a netán keresztül folyamatosak a fejlesztések. Élelmiszerek transzzsírsavtartalom-csökkentésének a folyamata zajlik, monitorozzák, és a közétkeztetés folyamatos ellenőrzés alatt van, emlékezzünk csak a Mintamenza-programra. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés keretében az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a Magyar Diáksport Szövetséggel közösen a teljes körű egészségfejlesztés, a lelki egészség előmozdítását és a függőségek visszaszorítását célzó iskolai programokat tartott és tart fenn, és finanszírozza azokat; a szerhasználat visszaszorítása a szegregátumokban és a gyermekvédelmi szakellátásban szintén jelentős forrásokat kap; iskolai drogellenes programok kapnak jelentős finanszírozást.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egészségfejlesztési irodák nem hangzottak el. 103 egészségfejlesztési iroda működik, amelyek célja, hogy hiánypótló tevékenységet, egészséges életmódot támogató egyéni és közösségi egészségfejlesztési programokat szervezzenek. Ezek folyamatosan működnek.

Népegészségügyi célzott szűrések: szervezett emlőszűrés 45 és 65 év közöttiek körében, szervezett méhnyakrákszűrés 25 és 65 év közöttiek körében. Beszéljünk a mozgó szűrőprogramról! A magyar kormányzat ’18-tól ‑ és 2026-ban is ‑ tíz buszt mozgat az országban, olyan helyeken, ahol talán kevésbé elérhetők a szakellátások. Ezek a szűrőbuszok alkalmasak arra, hogy azokon elvégezzék a szükséges szűrővizsgálatokat. Folyamatosan dolgoznak, és biztosítják a szűrővizsgálatokat azokon a helyeken is, ahol azokat ‑ ahogy említettem volt ‑ nehéz elérni. A fentieken kívül a kormány áprilisban megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok árusítását 18 éven aluliaknak.

Mik az eredményeink? Jelentős fejlesztések zajlottak és zajlanak majd 2026-ban. Jelentősen növekedtek és persze növekedni is fognak a bérek 2026-ban is. Folyamatosan nő az orvosok száma, és csökken az elvándorlás. Látványosan növekedett az egészségben eltöltött évek száma ‑ és itt egy pillanatra álljunk meg! Ez egy nagyon-nagyon fontos adat, és hogy nyugodtan alszom‑e, hogy milyen az egészségügyi ellátás, ez aztán szépen fogja majd megmutatni. 2010-ben az Európai Unióban az átlagéletkor 79,8 év volt, Magyarországon 74,7 év, azaz 5,1 évvel kevesebb volt, mint az európai uniós átlag.

(20.00)

2023-ban ez 4,6 évre csökkent. Ez már egy előrelépés, de nem elég. De ennél van egy sokkal fontosabb adat: az egészségben eltöltött évek száma. Senki sem sokáig szeretne élni, hanem egészségben szeretne élni, és ha ezt megnézzük, akkor itt látványos eredményeket értünk el.

2010-ben az EU 27 tagállamában 61,8 volt az egészségben eltöltött várható évek száma, Magyarországon 57,5. 2019-ben, tehát 9 évvel a kormányzásunk kezdete után az EU-átlag 64,6 volt, Magyarország 61,7, tehát csökkent. És 2022-ben Magyarország elérte az Európai Unió átlagát: 62,6 év ott is, és 62,6 év itt is. Megelőztük a V4-eket is 1,6 évvel.

Korábban, 2010-ben néhány ország volt csak mögöttünk: Lettország, Románia és Bulgária. Most 16 ország van mögöttünk, olyanok, mint Luxemburg, Németország, Spanyolország, Hollandia, Finnország, Ausztria. (Arató Gergely: Nem is lennék a helyükben!) Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar egészségügyi ellátás… (Arató Gergely: A statisztika mindent elbír, azt bizonyítja!) Képviselőtársam! Szeretném befejezni. A magyar egészségügyi ellátás eredményei, a számok, a tények igazolják, hogy jó úton halad a magyar egészségügyi ellátás, és ez a költségvetés biztosítja mindazokat a folyamatokat, amelyek az eddigi sikerre is vezettek. Ezért az az aljas, aki ezt a költségvetést nem szavazza meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)