Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jegyzeteltem egy-két szót, egy-két mondatot Arató Gergely felszólalása alatt, de nem akarok részletes vitába keveredni vele. Mindössze azt szeretném elmondani, hogy a rövid emlékezet megfelelő magabiztossággal jár a DK-nál, azt látom, mert nem emlékeznek arra, hogy 2002-2010 között mit okoztak ebben az országban, és úgy kritizálnak, és olyan véleményeket fogalmaznak meg, mintha az a nyolcéves időszak nem okozott volna óriási tragédiát nemcsak az országnak, nemcsak az ország gazdaságának, hanem az itt élő embereknek is.

Éppen ezért én valamennyire a biztonság, a biztonságosság megfogalmazása kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani a tervezett 2026-os költségvetéssel kapcsolatban. Azzal kapcsolatban szeretnék szólni, hogy Magyarországon a foglalkoztatás hogy alakult, hogy stabilizálódott, szeretnék néhány szót szólni a családok biztonságáról, az önkormányzatok működéséről, azok fejlesztési lehetőségeiről és ezeknek a költségvetési vetületéről.

Magyarországon 2010-ben, az akkori baloldali kormány leváltásakor a foglalkoztatásban levők száma körülbelül 3,5 millió fő volt, ez megközelítőleg 56 százalékos foglalkoztatási arányt jelentett. Az akkor meghirdetett egymillió új munkahely megvalósítása az akkori ellenzék tagjai között, akik közül sokan ma is itt ülnek a parlament padsoraiban ‑ na, nem most este, úgy általában ‑, tréfa és vicc tárgya volt.

(20.20)

Hála istennek, nekik nem lett igazuk, ugyanis napjainkban a foglalkoztatottak száma körülbelül 4,7 millió, amely szám a foglalkoztatottak arányában az Európai Unió tagállamainak sorrendjében előkelő helyet biztosít számunkra, hiszen a 15 évvel ezelőtti körülbelül 56 százalékos arány helyett most a foglalkoztatás körülbelül 75 százalékos arányt mutat.

Nagykanizsán is, ahol élek, jelentős pozitív fejlődést mutat a foglalkoztatás, hisz a városban körülbelül kétezer fővel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Az akkori, 2010-es 12 százalékos munkanélküliségi arány most a városban 4 százalék körülire csökkent. Azt hiszem, ez a tény, a foglalkoztatás mértékének jelentős növekedése kézzelfogható szinte minden egyes településen, és ez jelentős fejlődésnek mondható. Ez természetesen köszönhető a költségvetésekben is támogatott gazdaságpolitikának, amely nagyon-nagyon komoly hangsúlyt fektetett a foglalkoztatáspolitikára.

Ez a jelentős mértékű foglalkoztatás több éve tart annak ellenére, hogy 2020 vége óta a Covid-járvány komoly kihívásokat jelentett a világgazdaságra, és ami az Európai Unió tagállamait is jelentősen megviselte. Tudjuk, hogy a magyar gazdaság szorosan kapcsolódik az európai gazdasághoz, függ tőle, és minden ottani rezdülést mi is észreveszünk. Ezt a nehéz helyzetet tetőzte az orosz-ukrán háború, ugyanis még nehezebb helyzetbe hozta az európai országok gazdaságait, mégis mi úgy tartottuk meg a foglalkoztatás magas arányát, hogy mellette a minimálbér és az átlagbér is jelentős mértékben emelkedett.

Ezt kockáztatjuk, ezeket az eredményeket kockáztathatjuk akkor, ha Ukrajnát felkészületlenül beengedjük az Európai Unióba, ugyanis lehet, hogy az itteni fejlesztésekre, foglalkoztatáspolitikára fordítható pénzeknek egy jelentős része Ukrajnába vándorol.

Az előbb felsorolt eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy az éves költségvetésekben jelentős mértékben támogattuk a vállalkozásokat, hogy azok meg tudják tartani a munkavállalóikat, sőt fejleszteni tudjanak, ami stabilizálta a foglalkoztatást.

Ennek a folyamatnak a folytatásaként gazdaságfejlesztésre jelentős forrásokat különített el 2026-ra a költségvetés-tervezet. Csak egy példát hadd mondjak: 5050 milliárd forintot fordítunk erre, amennyiben ebben a formájában fogadjuk el a költségvetést. Ez az 5050 milliárd forint 2200 milliárd forint EU-s forrásból és a 2850 milliárd forint hazai forrásból lesz biztosított.

Miután a fejlesztéseknek, a beruházásoknak további munkaerőre, nekik pedig új képességek megszerzésére van szükségük, ezért a képzésekre a továbbiakban is nagy szükség van. Így a szakképzést és a felnőttképzést támogatva olyan tudás megszerzésére kap lehetőséget mindenki a továbbiakban is, ami megkönnyíti, segíti a munkahelyének megtartását vagy új munkahely keresését, elhelyezkedését az új munkahelyen. Ezért a 2026-os költségvetésben a Start-munkaprogramra 156 milliárd forint kerül meghatározásra, 70 milliárd forint a szakképzési támogatások ‑ hangsúlyozom, támogatások ‑ előirányzatra, valamint 20 milliárd forint áll rendelkezésre a tervezet szerint a foglalkoztatásokat elősegítő támogatásokra. Továbbá folytatódik a szakképzésben az ösztöndíjprogram, ami e képzés vonzerejét továbbra is fenntartja.

A magas foglalkoztatás az emberek kiszámítható megélhetését biztosítja, de emellett meg kell említeni a családtámogatási rendszer kibővítését, amely bővítés időarányos forrásának részét a 2026-os költségvetési tervezet tartalmazza. Családtámogatásra 2026-ban a kormány 4800 milliárd forintot, a rezsivédelemre 800 milliárd forintot fordít, ez összesen 5600 milliárd forint, tehát ennyivel támogatja a kormányzat közvetlenül vagy közvetett módon a családokat.

Emellett meg kell említeni, hogy a vidékfejlesztésre, településeink fejlesztésére is jelentős források állnak rendelkezésre. Választókörzetem 82 településből áll, amelyből 81 település, ahogy már egy előbbi felszólalásomban mondtam, 4 ezer fő alatti közösséget jelent. Éppen ezért örvendetes, hogy a „Magyar falu” program továbbfolytatódik, valamint az EU-s forrásokból megvalósítható területi operatív program előfinanszírozása is folytatódik.

Az elmúlt időszakban ezeknek a vidékfejlesztési programoknak a révén a kistelepülések és környezetük több mint 10 milliárd forint fejlesztést tudhatnak magukénak csak az én választókörzetemben. A legtöbb településen elkeltek a házak, sok helyen nőtt a népesség, megszépültek a falvak, megszépültek a falvak intézményei, boltok létesültek, közösségi terek épültek, újultak meg, és nemcsak a nagyvárosok agglomerációjában történt mindez, hanem távolabbi vidékeken is. A családtámogatási forrásoknak és a kisebb települések fejlesztéséhez szolgáló keretösszegeknek volt köszönhető mindez, és ezek a fejlesztési lehetőségek megmaradnak a továbbiakban is.

De a nagyobb városok is tudnak fejleszteni, hisz az operatív programok adta lehetőségek ezt is biztosítják. Nagykanizsán, lakhelyemen a következő időszakban, a következő egy-másfél évben több mint 1 milliárd forintból tudnak fejleszteni majd ipari csarnokot, felújítani iskolákat, orvosi rendelőket vagy éppen utakat. Összességében az önkormányzatok 4926 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 1419 milliárd forintot, a 2025-ös támogatásokhoz képest 108,7 százalékot biztosít.

Ezekből az adatokból, a vázolt tényekből, folyamatokból látszik, hogy az elmúlt évek költségvetései által biztosított keretek pozitív változásokat hoztak a foglalkoztatásban, a gazdaságfejlesztésben, a családok jövedelmi viszonyában. A támogatások, a kedvezmények a 2026-os költségvetésben is megmaradnak, ezért is kérem és javaslom minden képviselőtársamnak, hogy a 2026-os költségvetés-tervezetet majd a szavazás alkalmával támogassák és azt fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)