Dr. Navracsics Tibor (KDNP)

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengednék, akkor nagyon óvatosan fogalmazok, mert a világért sem szeretnék beavatkozni vagy bármilyen inzultust okozni a Demokratikus Koalíció poszttraumás mentálhigiénés terápiájában. Nehéz napokat élt át a párt, ma már nehéz észrevenni egyáltalán a létét. Ahogy látom, a képviselők közül néhányan annyira elfáradtak, hogy a hozzászólásuk után távoztak is. Ezek után nehéz ezzel foglalkozni.

Mindenesetre annyit hadd mondjak, hogy ha nem is ez a kormány, de 2011-ben szintén egy Orbán Viktor miniszterelnök úr által vezetett kormány 1400 milliárd forinttal konszolidálta az önkormányzatok adósságállományát. Azért volt szükség erre az önkormányzati adósságállománynak a konszolidációjára, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány 2002-ben meghirdette a közalkalmazotti bérek 50 százalékos emelését, amit 2002-re fedezett, 2003-tól kezdve pedig nem fedezte, hanem az önkormányzatoknak kellett fedezni. Innentől kezdve az egész önkormányzati szféra az azt követő hét évben olyan mértékben adósodott el, hogy amikor 2010-ben megkezdtük a költségvetés konszolidációját ‑ Földi Judit képviselő asszony fiatal, ezért nem emlékezhet arra az időszakra ‑, 8 százalékos költségvetési hiánnyal vettük át az országot. Magyarország akkor a világon a második legnagyobb költségvetési hiánnyal küzdött, csak Libanon előzte meg, de Libanonban háború volt, mi békeidőben hoztuk össze ezt a költségvetési hiányt, illetve az önök kormánya. Azért kellett konszolidálni az önkormányzati szférát, hogy egyáltalán működőképes tudjon maradni Magyarország. Ez akkor 1500 milliárd forint volt.

Hozzá kell tennem, hogy értem én a szemrehányásokat, hogy miért nem korábban született meg a törvény, miért nem előbb, és a többi és a többi, kérem, hogy azt vegyék figyelembe, hogy másfél éve vagyok felelős az önkormányzatokért. Ez alatt a másfél év alatt megemeltük a polgármesterek fizetését. Most, július 1-jétől meg fogjuk emelni az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők fizetését. Elindítottuk a „Versenyképes járások” programot, amely lehetővé teszi, hogy a területi együttműködés kialakuljon az önkormányzatok között.

Azt is tudják, hiszen beszéltünk már róla ‑ sajnos Gréczy Zsolt képviselőtársamat is a halaszthatatlan közfeladatok elszólították, így nem tudom neki visszaigazolni, de bizonyára ő is tudja ‑, Dudás képviselőtársam talán emlékezhet rá a megnyilvánulásaimból, hogy a szolidaritási hozzájárulás tekintetében nekünk is vannak problémáink. Én is szeretném tolni afelé a dolgot, hogy ellenőrizhető legyen az önkormányzatok számára, mert én is úgy tételezem fel, hogy a polgármestereknek nem az az igazi problémájuk, hogy szolidaritást kell vállalni egy másik térség önkormányzatával, hanem az a problémájuk, hogy nem tudják azt mondani a választóknak, hogy a ti pénzetek oda ment, és ott ellenőrizni lehet, hogy hogyan valósult meg. Ez ügyben szeretnénk még további lépéseket tenni majd az elkövetkező időszakban is.

Úgyhogy, ami a DK-t illeti, ha megengedik, akkor ezeket a megjegyzéseket, főleg Varga Zoltán ‑ aki sajnos szintén nem tud itt lenni most a vita további részében ‑ személyeskedő megjegyzéseit nem válaszolnám meg, mert azt hiszem, önmagában az, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzati szféra konszolidálására mennyit költött az egymást követő Fidesz-KDNP-kormányok sora, az önmagában is ellenérv.

Azt meg már végképp hadd ne minősítsem, hogy a DK-s politikusok pontosan tudják, hogy ki hogyan szavaz és ki hogyan költözik. Gréczy Zsolt még azt a fordulatot is megengedte, hogy itt a betelepítések lassításáról van szó. Nagyon rossz konnotációja van ennek, felhívnám a figyelmet. Legyen szíves megmondani, Gréczy Zsolt képviselő úrnak, hogy betelepítések nincsenek Magyarországon ‑ voltak, de nincsenek. Egy kicsit hasonlatos, mint amikor Varga Zoltán a kommunista Kína mocskáról beszél. Tetszenek ezek a fordulatok, megborzongok tőle egy kicsit, amikor a DK-sok betelepítéseket emlegetnek, meg a kommunista Kína mocskát. Érdemben szeretném kérni, hogy érdemben fogalmazzanak meg érveket.

Ami a Jobbik és a Mi Hazánk érveit illeti: már említettem, hogy szerintem szolidaritási hozzájárulás ügyében Dudás Róbert képviselőtársammal hasonlóan gondolkodunk. Én azt szeretném, hogy a „Versenyképes járások” efelé mozdítsa el az egész rendszert, és a jövőben a szolidaritási hozzájárulás hasonlóképpen legyen elosztva. Van is erre irányuló javaslat a Megyei Jogú Városok Szövetségétől, és abban bízom, hogy tudunk ebben az irányban továbbmenni, és abban is egyetértek önnel, hogy van olyan település, ahol igazából nem a beköltözések bármilyen kontrollja jelentené a megoldást, hanem az infrastrukturális beruházások. De ez időben is hosszabb, és olyan elmaradásaink vannak, én csak a Balaton környékéről tudok beszámolni: a Balaton környékének a közművesítése valamikor a hatvanas években történt meg, sok esetben azóta sem nyúltak hozzá. Egy, most már sokszoros népesség használja azt a közműhálózatot, elképesztő pénzösszeget és sajnos időt is igényel majd, de hozzá kell ehhez is látni. Ebben is teljes mértékben egyetértek önnel.

A törvény a szándéka szerint ad egy kísérleti definíciót az önazonosságnak a preambulumban, ahogyan szószóló asszony is említette ezt, de pontosan úgy vagyunk ezzel, hogy nagyon nehéz egy pontos definíciót adni, mert más lehet az önazonossága, mondjuk, egy Felsőszölnöknek, egy Dunaújvárosnak és egy Szentendrének. És az önkormányzatok érzik azt, hogy mi az, amikor az önazonosságuk veszélybe kerül. Bizonyára ön is ismer ilyen települést, én is ismerek ilyen települést, és igaza van Dócs Dávidnak ‑ szintén nincs itt, (Felnéz a pulpitusra.) ott fenn sincs, akkor majd visszatérek rá ‑, sok település esetében elkésett a törvény, de hát ezt mindig felhozhatjuk érvként, viszont ez nem indok szerintem arra, hogy ne hozzuk most meg. Mert más településeknek ez segítséget jelenthet, és megpróbálunk legalább ‑ bízom benne ‑ a jogállam kereteinek megfelelő eszközt adni.

Amit Földi Judit képviselő asszony említett, miszerint ez alaptörvény-ellenes és az európai uniós joggal is szembemegy, én más véleményen vagyok, de ha ebből majd jogi ügyek lesznek, akkor majd az arra hivatott szervek ezt eldöntik. Nem volt az a szándékunk, hogy az Európai Unió jogával ellentétes jogszabályt alkossunk, és igyekeztünk minden olyan kockázati tényezőt kiszűrni, ami adott esetben ezt hozta volna magával.

Apáti képviselő úr szenvedélyes felszólalására csak annyit hadd mondjak, hogy én magam ‑ a többieket nem tudom, mert sosem kérdeztem tőlük ‑ nem folytatok főúri életmódot. (Dr. Apáti István: Akinek nem inge, nem veszi magára.) Jó, de én vagyok most itt jelen pillanatban, és nekem címezte ezt a hozzászólást ‑ nem? Értettem, elfogadom az elnézéskérését, köszönöm szépen. Annyit hadd mondjak, hogy én nem értenék egyet azzal, ha kötelezővé tennénk helyi népszavazásokat bizonyos kérdésekben. Jogszabály ma lehetővé teszi, hogy mikor lehet kiírni helyi népszavazásokat, ezt képviselő-testület is eldöntheti, lehet kezdeményezni, és szerintem ez elégséges keret most arra, hogy kezelje ezeket a problémákat.

Értem én, hogy itt a befektetések körüli döntések a helyi közösségekben sok esetben vitát szülnek. Az én oldalamon, az én tárcámról annyit tudtunk tenni, hogy jelentősen emeltük a környezetvédelmi bírságokat. A kormányhivatalnak, éppen a debreceni, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak a legkorszerűbb mérőeszközöket szereztük be, amivel a minimális szennyezettséget is tudják mérni. Ott is vannak, folyamatosan mérik, és éppen a nagy sajtóhírek jelzik azt, hogy amint egy pici ‑ mert eddig még nagy környezetszennyezés sehol nem volt ‑ gond felüti a fejét, rögtön mindenki tud róla, és a kormányhivatalok hatékonyan tevékenykednek. Ezt kívánjuk a jövőben is tenni.

Én arra kérem önöket, hogy gondolják meg, és támogassák a törvényjavaslatot későbbiekben is a szavazásnál is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)