Ovádi Péter (Fidesz)

OVÁDI PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Remélem, az én törvényjavaslatom sokkal kevesebb vitát fog szülni, mint az ezelőtti, és az Igazságügyi Bizottságban az ellenzék is támogatta, úgyhogy majd a végén kérem az ő támogatásukat is. Miről lenne szó, ha nem az állatvédelemről? Örülök annak, hogy a 2021. év vége után egy újabb törvényjavaslat-csomagot tudtunk behozni az Országgyűlés elé az állatok védelme érdekében.

De mielőtt rátérnék erre a törvénymódosításra, egy kicsit hadd menjek vissza a múltba, egészen öt évvel ezelőttig, amikor megkaptuk csapatommal azt a kitüntető munkát, hogy az állatvédelemmel foglalkozhatunk kormányzati szinten. Mi először megkérdeztük az embereket, hogy ők mit gondolnak az állatvédelemről, és 260 ezer ember kitöltötte a kérdőívünket, amelyben megfogalmaztuk azt, hogy utána mivel szeretnénk foglalkozni.

Öt sarokpontot azonosítottunk: azt tudtuk, hogy a kóbor állatok állománya nagyon magas Magyarországon, ezért csökkenteni kell. Azt is tudtuk, hogy az állatkínzók és az illegális szaporítók ellen fel kell vennünk a küzdelmet. A jogszabályi környezet változását felül kell vizsgálni, ennek az eredménye is ez a törvénymódosítás. A civil szervezeteket támogatni kell, hiszen harminc évig ők tartották életben az állatvédelmet, illetve az állatvédelmi oktatást is népszerűsíteni kell Magyarországon, és meg kell tenni ennek az alapjait.

Kezdeném a kóbor állatok számának a csökkentésével. Örülök annak, hogy Gyopáros Alpár kormánybiztostársam a segítségünkre volt, és a „Magyar falu” programban el is tudtuk ezt helyezni a felelős állattartásban. Ott egy ivartalanítási programot el tudtunk indítani, és húszezer kutya vagy macska ivartalanítására került sor. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy előrelépés, és kormánybiztos úrral már tárgyalunk a következő ilyen pályázati felhíváson.

Az Országgyűlés, ahogy mondtam, a 2021. év végén egyhangúlag fogadta el azt a törvénymódosításunkat, amikor azt gondoltuk, hogy szigorúbbá tesszük az állatokkal szembeni bűncselekményeket, illetve új tételeket is behoztunk. Először Európában mi írtuk körbe, hogy kiket is nevezünk illegális szaporítóknak, de azt is elmondhatjuk, hogy most már egy csalétek kihelyezése is bűncselekménynek számít, illetve egy állatviadalon nemcsak a szervezőt, hanem minden résztvevőt tudunk büntetni.

Azt is láttuk és tapasztaltuk, hogy a civil szervezeteknek mennyi munkája, tapasztalata, energiája van az állatvédelemben, ezért már többször ki tudtunk írni számukra olyan pályázatot, ami csak az állatvédő civil szervezeteknek szól. Már kétszer 500 millió forintos keretösszegű pályázatot ki tudtunk írni. Azt gondolom, hogy az idén is nagyon nagy segítség kell a civil szervezetek számára, ezért hamarosan újabb pályázatot fogunk meghirdetni. Abból is látszik egyébként, hogy mennyire népszerű volt ez a pályázat, hiszen aki pályázott, mindenki kapott is pályázati összeget, és ezzel is előrébb tudtuk vinni az állatvédelmet.

S talán az egyik legfontosabb az állatvédelem oktatása, hiszen a ma gyermeke a jövő állattartója. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy egy jobb generáció nőjön fel, akinek az állatvédelem már alapfogalom, és ezért megteszünk mindent. Három évvel ezelőtt hirdettük meg az állatvédelmi témahetet, s eljutottunk odáig, hogy a tavalyi évben már több mint 300 ezer gyermeket tudtunk bevonni az állatvédelmi oktatásba. Köszönet munkatársaimnak, akik elindították ezt a programot, és köszönet természetesen azoknak a pedagógusoknak, akik részt vettek ebben.

Több mint kétezer oktatási intézményben ott voltunk, és természetesen a nagy sikerre való tekintettel ezt idén is folytatni fogjuk. Én azt gondolom, erre van az egyik legnagyobb szükség. Ebből is látjuk azt, hogy mennyire közös ügy az állatvédelem, hiszen amikor elkezdtük a munkánkat, akkor is tudtuk, hogy csak akkor lehet sikeres az állatvédelem ügye, ha csapatban dolgozunk, ha a hatóság, a rendőrség, a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állam is együttműködik, és azt gondoljuk, hogy talán ez a legfontosabb a jövőre való tekintettel is.

De az, hogy egy jobb társadalom nőjön fel, ahhoz az is kell, hogy tudjuk azt, hogy mi a felelős állattartás, ezért is indítjuk el a megújult Gazdijogsi-programunkat; itt az Állatorvostudományi Egyetemmel működünk együtt. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy egy ilyen egyetemünk van, amelyik tényleg a szakma csúcsát képviseli, és nagyon sok olyan programunk van, amiben velük együttműködünk, ezt a jövőben is szeretnénk így tenni.

Természetesen, ahogy már említést tettem arról, nekünk nagyon fontos az, hogy a jogszabályokat mindig úgy alakítsuk, ami tényleg az állatvédelem irányába mutat, és magasabb szintre tudjuk emelni. Ezt a mostani jogalkotási folyamatunkat is egy hosszú munka előzte meg, hiszen a 2021-es törvényjavaslatot is úgy hoztuk ide az Országgyűlés elé, hogy előtte a hatósággal, a rendőrséggel, a civil szervezetekkel ‑ itt kiemelném a civil szervezeteket ‑ egyeztettünk, és az ő kéréseikre próbáltunk reagálni ebben a törvényjavaslat-csomagban is, amelyben természetesen az állatkínzókkal és a szaporítókkal, az illegális állatkereskedőkkel szembeni szigorú fellépést szeretnénk elérni, a felelős állattartás és az állatvédelmi edukáció népszerűsítését szeretnénk elérni, és az állatvédelmi tárgyú eljárások gyorsabbá és célszerűbbé tételét szeretnénk elérni.

Most tételesen elmondanám, hogy mik a javaslataink. Bizonyára önök is hallottak a gyömrői esetről, és arra reagálva, hogy ilyen szörnyű eset többet ne fordulhasson elő, arra tettünk javaslatot, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan tudnánk szigorúbbá tenni azt, ha az ebrendészeteken és menhelyeken állatokat kínoznak. A javaslatunk szerint egy állatmenhely vagy egy ebrendészeti telep működése során, ha úgy követik el ezt a bűncselekményt, akkor ez szabadságvesztéssel járhat, és akár öt év börtönbüntetéssel is sújtható lenne.

Hazánkban továbbra is nagy problémát jelent, hogy a szaporítók tevékenységükkel állatok ezreit ítélik szenvedésre. Javaslatunk szerint önálló bűncselekménnyé tennénk a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélést. Itt gondolok arra, hogy a bűncselekményt az követi el, aki kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól leválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít. Reményeink szerint ezzel megelőzhetjük az illegális állatkereskedők tevékenységét, ha valakit pedig mégis azon fogunk kapni, hogy néhány hetes kölykökkel kereskedik, akkor természetesen súlyos büntetésre számíthat.

A médiában nagyon sokszor nagyon sok állatkínzás megjelenik, és egy ilyenre reagálva ‑ többnyire a fővárosban követik el ‑, mostanában a koldusmaffia legújabb tevékenysége az, hogy kisállatokkal próbálnak pénzt szerezni, ezzel érzelmi hatást szeretnének kiváltani. Én azt gondolom, nagyon helyénvaló az, hogy behozzuk azt a jogszabályt, hogy innentől pénzbüntetésre lehet ítélni azt, aki élő állattal koldul, hiszen gondoljanak csak bele, amikor a tűző napon kint van valaki, és ott van mellette tényleg 40 fokban a kiskutyus, akkor azért el lehet képzelni azt, hogy a felelős állattartásnak egyáltalán nem felel meg.

Változtatni szeretnénk azzal, hogy megtiltanánk az élő állatok nyereményjátékdíjként való kisorsolását. Elmondtuk azt, hogy a felelős állattartás irányába szeretnénk elmenni. Ha valaki egy társállatot választ maga mellé, annak 10-15 évig, akár 20 évig is gondoskodni kell róla. Ezt megelőzően, ha az állapotát vizsgálják, azt, hogy milyen körülmények közé kerülne ez a társállat, akkor biztos, hogy nem a legjobb az, ha egy nyereményjátékon sorsoljuk ki, és ezért is szeretnénk ennek elejét venni és erre nem módot adni.

Törvényjavaslatunk szerint az állatvédelmi hatóság súlyosabb esetekben mérlegelheti az azonnali elkobzás lehetőségét, figyelemmel arra, hogy kirívó esetekben az ideiglenes kiemelés nem vezet célra. Ezzel is természetesen a civil szervezetek véleményét hallgattuk meg, ezzel is elő akarjuk ezt segíteni. Valamint a javaslatunk arra is kitért, hogy bizonyos feltételek mellett a büntetőeljárás során a bíróságok, valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti az élőlény tulajdonának ingyenes átruházását.

(14.10)

Javaslatunk továbbá érinti az állattartástól való eltiltás mint szankció kérdéskörét is. Eszerint az állatok védelmét szolgáló kötelezések elmulasztása nem lehetne bírság megfizetésével kiváltható, hanem a bírság kiszabása mellett az állattartástól való eltiltás is alkalmazhatóvá válna. Nem utolsósorban, mint korábban említettem, az állatvédelmi edukáció nagyon fontos a fenntartható állatvédelem jegyében, ezért javaslatunk tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, miszerint rendeletben dolgoznánk ki az állatvédelmi képzés és oktatás részletszabályait.

Én azt gondolom, hogy tényleg megint egy olyan javaslatcsomagot sikerült benyújtanunk, ami tényleg az állatvédelmet előrébb viszi. Én köszönöm szépen a bizottságokban a támogató hozzászólásokat, és remélem, hogy ahogy eddig is, továbbra is közös ügyünk tud maradni az állatvédelem. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)