Dr. Navracsics Tibor (KDNP)

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Engedjék meg, hogy egy kicsit utazzak az időben, mielőtt rátérnék a mai expozé témájára, a helyi közösségek önazonosságát védő törvényjavaslatra és a kapcsolódó alaptörvény-módosításra.

Félretenném most a politikát, illetve a paragrafusokat, és a javaslatunk emberi oldaláról beszélek. Kötelességemnek érzem ugyanis, hogy köszönetet mondjak több mint kétezer önkormányzati vezetőnek, polgármesternek, vármegyei közgyűlési elnöknek, alpolgármesternek, jegyzőnek, országgyűlési képviselőnek, tehát azoknak, akik az első hívó szóra jöttek, amikor kértük, hogy üljünk le, beszéljük át, mit gondolunk, mit javasolunk, és ami talán a legfontosabb, mit tudunk tenni azért, hogy településeink, otthonaink, ha lehet, maradjanak olyanok holnap, mint amilyenek tegnap voltak.

Fél évvel ezelőtt a „Versenyképes járások” program országos konzultációja már bebizonyította, hogy a településvezetők jelentős többsége nem csupán beszél az önkormányzatok együttműködéséről. Azt tettük, amit tennünk kellett, otthon tartottuk politikai nézeteinket, hiszen a falvainkról, városainkról, kerületeinkről volt szó. Úgy érzem, felnőttünk a feladatunkhoz, hiszen nem azzal foglalkoztunk, ki honnan jött, hanem azzal, hova megy. Így értük el nagyon rövid idő alatt, hogy a „Versenyképes járások” program már most a rajtkőnél áll, hiszen a polgármesterek szinte mindenhol megállapodtak abban, mit fejlesztenek az iparűzésiadó-többletből.

Tisztelt Ház! A helyi közösségek önazonosságát védő törvénytervezetről szóló országos konzultáció hasonló forgatókönyv szerint zajlott. Mindenki ott volt, aki számít. Volt, aki csupán kérdezett, de volt, aki javasolt is. Volt olyan polgármester, aki kieresztette a gőzt, de volt olyan, aki csak hallgatott. Egy a lényeg: a legtöbben úgy gondolták, ott kell lenniük. Eljött a főpolgármester, eljött Kismaros, Budakalász, Piliscsaba, Érd vezetője, de vendégül látott minket Zalaegerszeg, Székesfehérvár is.

Szintén fontos, hogy az országos konzultáció után a minisztérium honlapján a hivatalos társadalmi egyeztetést is lefolytattuk.

Amit nagyon sajnálok viszont, hogy néhányan úgy gondolták, elég, ha a sajtóban üzengetnek amiatt, mert szerintük a törvénytervezet roma honfitársainkat hátrányosan érintheti majd. Érdekes, hogy a sajtóban nagyon hangos civilek a társadalmi egyeztetésen hallgattak, egyetlen kérdésük, egyetlen észrevételük, egyetlen kritikájuk sem volt. Ezt én úgy értékelem, hogy nincs semmi problémájuk a javaslatunkkal.

Felkapott hír lett még az is, hogy a tervezet hogyan alakítja majd át az ingatlanárakat. Az ingatlanbizniszben érdekelt lobbisták a lakásárak összeomlásáról nyilatkozták tele a magyar sajtót. Pedig szerintem nem az az igazi veszély, hogy esetleg olcsóbbá válnak az ingatlanok egyes területeken átmenetileg, hanem az, hogy olyan drágák maradnak, hogy a fiatalok, az átlagkeresetűek nem tudják megvenni.

Itt és most is fontosnak tartom azt is elmondani, különösen azon szirénhangok miatt, amelyek bár máskor az önkormányzati autonómiát féltik, most mégis az önkormányzatoknak kínált döntési kompetenciától riadnak meg, szándékosan félreértve, olykor félremagyarázva a törvényjavaslat célját és eszközrendszerét, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat elsősorban lehetőséget teremt és nem kötelezettséget, amellyel az önkormányzatok élhetnek, ha alkalmazni akarják a javaslatban szereplő eszközöket.

A köszönet után nézzük, miről konzultáltunk több mint kétezer önkormányzati vezetővel, illetve mi került be a törvénytervezetbe. A modern társadalmak egyik legnagyobb kihívása, hogy miként őrizhetjük meg közösségeink társadalmi karakterét, hagyományait és identitását a globalizáció, urbanizáció, migráció és a tőkekoncentráció nyomása alatt. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása e kihívásokra reagálva emelte alkotmányos szintre a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. A most benyújtott törvényjavaslat e jog gyakorlati érvényesítését szolgálja közjogi eszközrendszer révén.

Az Alaptörvény tizenötödik módosításával a helyi közösségek önazonossághoz való joga immár alkotmányos védelem alá került. Ez lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy saját döntésük alapján szabályozzák a településük fejlődését, megőrizve a hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. A cél nem az elzárkózás, hanem a szerves fejlődés lehetőségének biztosítása.

A túlzott mértékű lakosságbővülés vagy a tömeges ingatlanvásárlás több településen a fiatalok kiszorulását és a település jellegének sérülését vagy elvesztését eredményezték.

(12.20)

Az új jogi eszközökkel a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat a kívántnál nagyobb mértékű betelepülések és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja egyszerű, mégis jelentős: a helyi közösségek kezébe jogi eszközt adni saját identitásuk, hagyományaik, társadalmi struktúrájuk megőrzésére. A javaslat a helyi önazonossághoz való jogot kollektív jognak tekinti, amelynek gyakorlására a települési önkormányzat jogosult.

A törvényjavaslat értelmében a helyi önazonosság védelme alatt értendő a település társadalmi berendezkedésének, életformájának, hagyományainak, szokásainak, valamint karakterének megőrzése. A jog gyakorlásának módját az önkormányzat szabad döntésén alapuló helyi rendeletben rögzítheti, amelyben meghatározhatja a kívánt lakosságszámot is. Ennek elérése feltétele lehet a jogvédelmi eszközök alkalmazásának.

A kívánt lakosságszám az önkormányzat által a bejelentett lakcímek alapulvételével, a kormányrendelet szabályainak megfelelően kerülhet meghatározásra. A helyi önazonossághoz való jog alapján a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányaival szemben.

Helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be. A törvényjavaslat alkalmazásában betelepülő az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.

A törvényt az önazonossághoz való jog érvényesítésére a helyi közösség képviseletére jogosult települési, a fővárosban kerületi önkormányzatra és a betelepülőre kell alkalmazni. A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésre és a bírósági végrehajtási eljárásban, adóvégrehajtási eljárásban, felszámolási eljárásban, vagyonrendezési eljárásban, adósságrendezési eljárásban, hagyatéki eljárásban és a bírósági, közjegyzői vagy más hatósági határozat alapján történő ingatlanszerzésre.

A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy az önkormányzat rendeletben mentességet adhat bizonyos személyeknek a jogvédelmi eszközök alól. Mentesül a betelepülőkre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az a természetes személy, aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye; az a természetes személy, aki bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő 10 évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább 12 hónapot a településen élt; az a természetes személy, aki állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként, ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is, e munkavégzés érdekében települ be a településre; aki ugyan nem ott született vagy nem tudja bizonyítani, hogy ott élt, de teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kijelenti, hogy a településen kíván munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni; elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált; lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is; aki az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja; aki a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója; aki a településen hitéleti, egészségügyi, sport-, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem ad lehetőséget önkényre vagy hátrányos megkülönböztetésre. A törvényjavaslat rögzíti: az eltérő szabályozás csak akkor elfogadható, ha észszerű, objektív szempontokon alapul. A joggal való visszaélés, például a szabályozás kijátszása ingatlanszerzés vagy lakcímlétesítés útján kifejezetten tilalmazott.

A törvényjavaslat két jogvédelmieszköz-csoportot nevesít: dologi és személyi jogvédelmi eszközöket. A dologi jogvédelmi eszköz az ingatlant érintő elővásárlási jog biztosítása. A személyi jogvédelmi eszközök körébe tartozik a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételekhez kötése, illetve az adóztatás.

A lakcímlétesítést érintő korlátozások meghatározása során az önkormányzat előírhat objektív vagy mérlegelésen alapuló feltételeket, melyek teljesítéséhez az érintett köteles alkalmazkodni. Az ingatlan eladása esetére, ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan eladását is, elővásárlási jog biztosítható a következő sorrendben: először a más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult, aztán az önkormányzat vagy az önkormányzat által az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt gazdasági társasága, aztán az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, végül az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére.

A jogvédelmi eljárás csak kérelemre indul meg, amelyet a betelepülni szándékozó természetes személy nyújthat be. Az ügyintézési idő 30 nap, amely további 30 nappal meghosszabbítható. Az eljárás főszabály szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, de egyszerűsített eljárásban ez átruházható a jegyzőre. A kérelmező felelőssége a feltételeknek való megfelelés igazolása. A hatóság kiegészítő bizonyítást is elrendelhet és személyes meghallgatást is biztosíthat. Ennek kötelező volta önkormányzati rendeletben írható elő. A döntés 3 évig érvényes, nem ruházható át, és csak a kérelmezőre vonatkozik. Jogellenes betelepülés esetén az ingatlanszerző ügylet semmissé nyilvánítható, a lakcímbejegyzés törölhető, közigazgatási bírság alkalmazható.

Az önkormányzat jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület e hatáskörét kizárólag a képviselő-testület bizottságára ruházhatja át.

A végrehajtási szabályokat a kormány, míg a helyi szabályozást az önkormányzat képviselő-testülete alkotja meg. A törvény 2025. július 1-jén lép hatályba, és sarkalatos törvényként kerül elfogadásra az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján.

Az elővásárlással kapcsolatos részletszabályok kormányrendeletben, a termőföld értékesítéséhez hasonló eljárásrend alapján kerülnek kidolgozásra. A törvény ugyan július 1-jén lép hatályba, de ez nem jelenti azt, hogy július 1-jétől alkalmazni is kellene az önkormányzatoknak. Ez csupán egy lehetőség; minden önkormányzat belátására van bízva, hogy kíván‑e élni ezekkel a jogi eszközökkel. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)