Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/11917. számú törvényjavaslat kettős célt szolgál: egyrészt büntetőjogi tárgyú, másrészt pedig a magánjogot, illetve az igazságügyi szervezetrendszert érintő törvények módosítását. A törvényjavaslat 28 törvény módosításával szabályozási reformot valósít meg, mely több igazságügyi jogterület korszerűsítése szempontjából is mérföldkőnek tekintendő.

Itt én eredetileg folytattam volna... (Arató Gergely: Több szerénységet, Bástya elvtárs!) Úgy tudom, képviselő úr, most nálam van a szó. Eddig önt hallottuk, és éppen önre akarok utalni, Arató Gergely DK-s vezérszónokra, mert nem tudom folytatni itt a beszédemet, ugyanis olyan dolgokat mondott a képviselő úr a DK vezérszónokaként, ami teljességgel valótlan és teljességgel elfogadhatatlan.

Azt állította a DK-s vezérszónok, hogy ez nem egy szakmai törvényjavaslat.

(11.30)

Nos, képviselő úr, hogyha végigolvasta volna objektív szemüveggel, nem azzal, ami önön van, akkor megállapíthatta volna, hogy ez egy szakmai törvényjavaslat. Azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat nem más célt szolgál, mint az igazságszolgáltatás gerincének a megtörését. Nos, ezt innen is visszautasítom. Azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét is célba vette, és annak a megtörésére szól. Nos, érdekes mód ezt önöktől annyiszor hallottuk, annyiszor kiáltották már ezt a farkast, hogy ezt nem lehet valóságnak elfogadni önöktől, ráadásul akkor, amikor nem igaz.

Ön bunkósbotokat említett. Bunkósbotokat említett arra, hogy a 65. életévet betöltött bíró a 70. életévéig, ha akar, tovább működhet. Ez önök szerint bunkósbot. Bunkósbot önök szerint a hatékony ítélkezés elősegítése, és bunkósbot végül is önök szerint maga a béremelés is.

Nos, nézzük akkor, hogy mik is a valós tények a DK vezérszónoklatával szemben! Nézzük először a büntetőjogi tárgyú tárgyköröket! Hangsúlyoznom kell, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az Orbán-kormány fontosnak tartja a sértettek és az áldozatok védelmének a megerősítését, ezért a törvénycsomag egyik kiemelt célja a sértettek jogainak és biztonságának megerősítése, különös figyelemmel az erőszakos bűncselekmények áldozataira. Egyrészt egy új típusú megelőző távoltartási forma kerül ezért bevezetésre, mely a büntetőeljárás jogerős befejezésével veszi kezdetét, a sértett akár már a büntetőeljárás során, de azt követően is kérheti majd az elítélt végleges távoltartását.

Másrészt pedig ezen módosítás biztosítja, hogy a terhelt a feltételes szabadságra bocsátásáról döntő eljárással összefüggésben semmilyen módon ne ismerhesse meg a sértett nyilatkozatának tartalmát. A sértett jogorvoslati jogosultságot szerez arra az esetre, ha a feltételes szabadság mellett elrendelhető távoltartás iránti indítványát elutasítanák.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látniuk kell, hogy az online csalások visszaszorítását célzó minisztériumi munkacsoport több kulcsfontosságú módosító javaslatot dolgozott ki, amely visszatükröződik itt a törvényjavaslatban. A módosítás célja az eljárás egyszerűsítése és hatékonyságának növelése hozzáférhetetlenné tétel elrendelése vonatkozásában. A módosítás célja a strómanok kizárása a pénzforgalmi rendszerből. A bíróság egyedi mérlegeléssel határozza meg az érintett számlákat. A törvényjavaslattal a NAV pénzmosás elleni egysége új szerepkört kap. Gyűjti és elemzi a pénzügyi szektorból a csalási kockázattal kapcsolatos információkat, és visszajelzést ad a pénzintézeteknek, ha releváns körülményt azonosítottak.

A törvényjavaslat az eljárások elhúzódásának visszaszorítása érdekében a következő legfontosabb rendelkezéseket hozza. Sorozatos védő meghatalmazással való visszaélés megszüntetése oly módon, hogy a törvényjavaslat megoldása szerint ilyen esetekben egy párhuzamos kirendelt védő léphet be az eljárásba, aki az aktuális meghatalmazott védő mellett biztosítja a védelem folyamatosságát és a felkészültségét. A terhelti együttműködés ösztönzése pedig oly módon, hogy az ügyész javaslat alapján már formális egyezségkötés nélkül is megállapodhat a terhelttel konkrét, a bíróságot kötő büntetési mértékben. A törvényjavaslat a jogi személyek büntetőjogi felelősségének reformja által lehetővé teszi az együttműködést például felelősségelismerés és jogsértés helyrehozatásáról szóló egyezség által.

Eddig, tisztelt hölgyeim és uraim, a büntetőjogi tárgyköröket néztük, most tekintsünk rá a magánjogi és igazságügyi tárgyú tárgykörökre! Előzetesen tudniuk kell ‑ és ez ismét Magyarország szabad, demokratikus, jogállami voltát húzza alá sokszorosan ‑, hogy az igazságügy-miniszter a Kúria elnökével, az OBH elnökével és az OBT elnökével 2024. november 22-én megállapodást kötött, melyben rögzítésre került, hogy a szerződést megkötő felek az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése érdekében együttműködnek, és a minőségi igazságszolgáltatás növelését kiemelt szempontnak tekintik.

Ennek függvényében történt a bérrendezés. A bírói karral kötött megállapodás teljesítésének első lépéseként a kormány az igazságügyi hivatásrendeket érintő bérek rendezését megkezdte. A bírói és ügyészi illetményalap 15 százalékos, 2025. évre vonatkozó emelése a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvényében rögzítésre kerül. A 2025-26. évre vonatkozó egyéb illetményemelést pedig a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény szerinti törvénymódosítások valósítják meg.

Az igazságszolgáltatás hatékonyságának javításával összefüggésben a javaslat többek között tartalmazza a hivatásgyakorlás öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő 70. életévig tartó lehetőségének megadását, az online bírósági nyilvánosság megteremtését, a felesleges adminisztrációteher csökkentését. A javaslat a Kúria megváltozott felülvizsgálati szerepéhez igazodó eljárási szabályokat is megjelenít, most már a polgári perrendtartásban is a közigazgatási perrendtartás mintájára.

Mindezek alapján a javaslat a felülvizsgálható határozatok körét úgy határozza meg, hogy főszabály szerint engedélyezéshez köti a felülvizsgálatot, de ezzel párhuzamosan a felülvizsgálat engedélyezését kiterjeszti minden ügyre, ezáltal reális esélyt biztosítva minden egyes ügyben arra, hogy vitás jogkérdésekben a Kúria állást foglaljon. Az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása kiemelten fontos terület. A cél az, hogy a jogkeresők a lehető legrövidebb idő alatt jussanak jogerős, végrehajtható döntésekhez, a jogvitájuk megnyugtató lezárásához.

A javaslat új jogintézményt vezet be, mely alapján első lépésben a polgári ügyekben, majd 2026. július 1-jétől közigazgatási perekben is, ha a bíróság törvényben megállapított intézkedési határidőt túllép, a határidő lejártát követő naptól kezdve vagyoni elégtételt nyújt a felek részére. Vagyoni elégtétel külön kérelem nélkül hivatalból kerül megállapításra és kifizetésre a felek számára.

Egyszerűsített polgári per. A digitalizáció és a modern technológia fejlődésével egyre nagyobb az igény, hogy a jogkeresők jogvitájukban gyors, érdemi döntéshez jussanak. Egyszerűsített polgári per alkalmazásáról maguk a felek dönthetnek azzal, hogy szerződésükben ilyen kikötést tesznek, azaz rögzítik, hogy jogvitájukról a bíróság ebben a perben dönthessen.

Az egyszerűsített perben a bíróság a sajátos szabályoknak köszönhetően az ítéletét rövid idő alatt a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, valamint a szükség esetén beszerzett írásbeli nyilatkozatok, továbbá a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt okirati bizonyítékok és szakvélemény alapján hozza meg.

(11.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből látható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kifejezetten egy szakmai törvényjavaslat. Kérem, támogassák, a KDNP parlamenti frakciója is támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)