Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat 28 törvényt érint.

A javaslat ismeretében, mint ahogy arra a miniszter úr is utalt, kijelenthető: annak elfogadása mélyreható szabályozási reformot valósít meg, egyben több igazságügyi jogterület vonatkozásában jelentős korszerűsítést fog magával hozni. A javaslat tárgyköreit illetően kapcsolódik a büntetőjoghoz, valamint az igazságügyi és ezzel összefüggő magánjoghoz.

A büntetőjogi tárgykörön belül a törvénycsomag egyik kiemelt célja a sértettek jogainak és biztonságának erősítése, különös figyelemmel az erőszakos bűncselekmények áldozataira. Ezt a célt szolgálja a miniszteri expozéban is megemlített új típusú megelőző távolságtartás jogintézménye. Ez egy végleges hatályú megelőző távoltartási forma, amely a büntetőeljárás jogerős befejeztével veheti kezdetét. A sértett akár már a büntetőeljárás során, de azt követően is kérheti majd az elítélt végleges távoltartását. Ez a távolságtartás tehát személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése esetén kérhető, már a bírósági ítélet meghozatalakor elrendelhető, ami nyilvánvalóan csak a jogerős ügydöntő határozatot követő időben fog érvényesülni, és a büntetés-végrehajtás alatt vagy azt követően is kezdeményezheti a sértett.

A javaslat másik eleme, amely a sértett védelmének a feltételes szabadságra bocsátása során tett nyilatkozataihoz kapcsolódik, mások mellett biztosítja, hogy a terhelt feltételes szabadságra bocsátásáról döntő eljárásban semmilyen módon ne ismerhesse meg a terhelt a sértett nyilatkozatainak tartalmát, függetlenül attól, hogy azt szóban vagy írásban teszi. A sértett tehát jogorvoslati jogosultságot szerez arra az esetre is, ha a feltételes szabadság mellett elrendelhető távolságtartás iránti indítványát elutasítják.

Fontosnak tartom kiemelni a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvénynek a gyermekvédelmi célú módosítására vonatkozó elemeket. Ennek alapján az ellenérdekű törvényes képviselők kizárásra kerülnek a támogatási döntésekből; krízishelyzet esetén az azonnali pénzügyi segítség minimuma az alapösszeg 10 százalékára emelkedik, és egyszerűsödnek az adatátadásra vonatkozó szabályok is.

Az online csalások visszaszorítását célzó miniszteri munkacsoport több olyan kulcsfontosságú módosítási javaslatot dolgozott ki ezen csalási forma megakadályozása érdekében, amelyre már miniszter úr is utalt. Az egyik ilyen az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételéhez kapcsolódik. A módosítás az eljárás egyszerűsítését és annak hatékonyságát növeli, tudniillik rugalmasabbá válik a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése; bővül a megakadályozás lehetősége, a tartalom eltávolításának előzetes megkísérlése nélkül. A jogsértő tartalom ismételt feltöltése esetén pedig nem szükséges új határozatot hozni, de a módosítás ilyen esetekben is garanciális elemekkel biztosítja az érintettek jogait.

A javaslat lehetővé teszi az úgynevezett strómanok kizárását a pénzforgalmi rendszerből. Miről is van szó? Arról, hogy azok a személyek, akik szándékosan biztosítanak számlát bűncselekményekből származó pénzek mozgatásához, kötelezhetőek lesznek meghatározott számláik megszüntetésére. Erről a bíróság egyedi mérlegeléssel fog dönteni, és az érintett számlákat megszünteti. Egy létfenntartást biztosító számla fenntartása természetesen biztosított marad az érintett számára.

A javaslat érinti a pénzmosásról szóló törvényt is, annak az adatmegosztási rendszerét. Ennek alapján a NAV pénzmosás elleni egysége új szerepkört kap. Gyűjti és elemzi a pénzügyi szektortól a csalási kockázatokkal kapcsolatos információkat. Ennek alapján visszajelzést ad a pénzintézeteknek és a pénzintézeti törvény hatálya alá tartozó más szolgáltatóknak, ha releváns körülményt azonosítanak. Ezzel a metódussal hatékonyabban megszakítható az online csalások elkövetése, még azok megvalósulása, illetőleg a károkozás előtt, illetőleg a pénzmosáshoz kötődő cselekmények megelőzése is.

Az online csalások visszaszorítását célzó munkacsoport mellett működik egy másik munkacsoport a minisztériumban: ez az eljárások elhúzódásának az okait tanulmányozza, és az arra tett megoldásokra tesz javaslatot. Munkájuk eredményét tartalmazza a törvényjavaslat, amely például hatékony megoldást fog jelenteni az eddigi úgynevezett sorozatos védőmeghatalmazással történt visszaélések megszüntetése érdekében. Itt az történt, hogy a terheltek sok esetben ‑ eredményesen ‑ perelhúzó taktikát alkalmaztak azáltal, hogy a védőiket sorozatosan meghatalmazták, majd a meghatalmazásukat visszavonták. A bíróságok ilyenkor nem tarthattak érdemi tárgyalást. A törvényjavaslat megoldása szerint ilyen esetben egy párhuzamosan kirendelt védő lép be az eljárásba, aki az aktuális meghatalmazott védő mellett biztosítani tudja a védelemhez való jogot és felkészültséget.

(11.10)

A meghatalmazott védő ugyanakkor megtartja elsőbbségét, a kirendelt védő csak akkor jut szerephez, ha a meghatalmazott védő nem tud eljárni. A terhelti együttműködés ösztönzését szolgálják az alábbi jogintézmények. Az ügyész a javaslat alapján már formális egyezségkötés nélkül is megállapodhat a terhelttel konkrét, a bíróságot kötő büntetési mértékben. Ezen egyezségnek az utólagos módosítását is biztosítja a javaslat abban az esetben, ha új körülmények merülnek fel.

Ezen túlmenően előkészítő ülésen meghiúsult egyezség után is tehető lesz úgynevezett konkrét, mértékes indítvány. Mindezek a javaslatok egyértelműen az eljárások gyors és megnyugtató lezárását segítik elő. Az OECD ajánlása, az uniós elvárások és a gyakorlat alapján elkerülhetetlenné vált a jogi személyekre vonatkozó büntetőjogi szabályok érdemi felülvizsgálata, ahogy arra miniszter úr is utalt. Ennek a célja a jogi személyek elszámoltathatóságának és jogainak megerősítése, a természetes személyekhez hasonló jogok biztosítása részükre, illetőleg az eljárások gyorsabbá tétele, a szankciórendszer fokozatosságának és arányosságának a biztosítása.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, mint ahogy arra az előbb utaltam, a büntetőjogi jogintézményeken kívül magánjogi és igazságügyi tárgyú tárgyköröket érintő rendelkezéseket is tartalmaz. Szükséges arra utalnom, mint amire a miniszter úr is utalt, hogy az igazságügyi miniszter a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és az Országos Bírói Tanács elnökével 2024. november 22-én megállapodást kötött, amelyben rögzítésre került, hogy a szerződést megkötő felek az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése érdekében együttműködnek, és a minőségi igazságszolgáltatás növelését kiemelt szempontnak tekintik.

Idetartozott a bírói karral kötött megállapodás, a megállapodás teljesítésének első lépéseként az igazságügyi hivatásrendeket érintő bérek rendezése. Erről miniszter úr részletesen beszélt. Ugyancsak beszélt arról, hogy a bírák, ügyészek, közjegyzők hivatásgyakorlásának nyugdíjkorhatárt követő, 70. életévig tartó lehetőségének a biztosítását is garantáló rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat. A javaslat továbbá megteremti az úgynevezett online bírósági nyilvánosságot, hiszen a hivatkozott megállapodás célként tűzte ki annak elérését is, hogy a bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók munkakörülményei, munkafeltételei megfeleljenek a modern kor elvárásainak; növekedjen az állampolgárok bizalma az igazságszolgáltatásban.

E célkitűzés megvalósítása érdekében a megállapodásban szerepel a tárgyalásokon való online jelenlét lehetőségének szélesítése mind a tárgyalás résztvevői, mind a hallgatóság, mind a jogászképzésben részt vevők számára. Erre nézve egyértelmű és garanciális rendelkezéseket tartalmaz a jogszabálytervezet.

Új jogintézmény kerül bevezetésre: a rövidített indokolású ítélet. Ez, ahogy arra a miniszter úr is utalt, a felesleges adminisztrációs teher csökkentése és az érdemi munkavégzésre fordítható idő növelése érdekében indokolt, hogy egy olyan szabályozás legyen, amelynek alapján az eljáró bíróság elsőfokú polgári ügyekben rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat, amennyiben a felek az elsőfokú ítélet kihirdetésére nem jelennek meg, vagy az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a bíróság felhívása ellenére nem kérnek részletes indokolást. Ezekben az esetekben csak akkor válik majd szükségessé az ítélet részletes indoklása, ha a felek azt kérik, mert a jogorvoslati jogukkal vélhetően élni fognak.

A törvényjavaslat erősíti a Kúria jogegységesítő szerepét; erről is részletesen beszélt miniszter úr. Úgy gondolom, hogy ez is egy előrevivő javaslat, hiszen bizonyos pertípusokban, nemperes eljárásokban hozott érdemi határozatok tulajdonképpen nem jutottak el a Kúria szintjére, és ennek alapján nem tudta a Kúria a jogegységesítési szerepkörét sem hatékonyan betölteni. Az új szabályozás összhangban van az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásában megfogalmazott követelményekkel is.

Nem kérdés, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása kiemelten fontos terület mindannyiunk számára. A cél nem lehet más, mint hogy a jogkeresők a lehető legrövidebb idő alatt jussanak jogerős, végrehajtható döntésekhez, jogvitájuk megnyugtató lezárásához. Ennek érdekében a javaslat új jogintézményt vezet be, amelynek alapján első lépésben a polgári perekben, majd, mint ahogy elhangzott az előterjesztésben, 2026. július 1-jétől a közigazgatási perekben is, ha a bíróság a törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve köteles vagyoni elégtételt nyújtani a felek részére. E vagyoni elégtétel külön kérelem nélkül, hivatalból kerül megállapításra és kifizetésre az érintett felek számára.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió országainak jelentős részében létezik olyan egyszerűsített vagy gyorsított pertípus, amelyet a felek jellemzően önkéntes alapon vehetnek igénybe. A magyar polgári eljárásjog is tartalmaz ilyen elemeket, s amelyek alkalmasak arra, hogy rendkívül gyors eljárásban születhessen döntés a jogvitájukban. Ezen külföldi megoldásokat is figyelembe veszi a javaslat, és bevezeti az egyszerűsített polgári per jogintézményét.

Az egyszerűsített polgári per alkalmazásáról a felek döntenek, maguk, azzal, hogy szerződésben rögzíthetik, hogy jogvitájukról a bíróság ilyen eljárás mentén döntsön. Az egyszerűsített perben a bíróság ‑ a sajátos szabályoknak köszönhetően ‑ az ítéletet rövid határidő alatt, a felperes keresetlevele, az alperesi ellenkérelem, valamint a szükség szerint beszerzett írásbeli nyilatkozatok és a keresetlevélhez, ellenkérelemhez csatolt okirati bizonyítékok, szakvélemény alapján hozza meg a bíróság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Azt gondolom, hogy az előadottakra figyelemmel minden frakció által támogatható az előttünk fekvő törvényjavaslat. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)