Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most egy komoly és átfogó jelentőségű törvénymódosításról beszélünk, ami nemcsak felületében érinti az igazságszolgáltatás rendszerét, hanem mélyen nyúl bele az igazságszolgáltatás működésébe annak érdekében, hogy a hatékonyságot növelni tudjuk.

Engedjék meg, hogy néhány mondatot mondjak az előzményekről, arról, hogy miért jött létre ez a jogszabálycsomag, és hogyan készítettük ezt a jogszabályt! Két évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy Magyarországot erősítjük a jogi versenyképesség szempontjából. A jogi versenyképesség azt jelenti, hogy a jogrendszernek, a jog világának is erősíteni kell Magyarország versenyképességét. Ezt képviseltük az európai uniós elnökségünk idején is, és ennek eredménye az, hogy a budapesti nyilatkozatba be is került, hogy az európai jogszabályokat is a versenyképesség szempontjából mindig vizsgálni kell.

Emellett fontos elhatározásunk volt, hogy a jogrendszert erősítsük abból a szempontból is, hogy a magyar emberek gyors és méltányos döntésben részesüljenek akkor, ha ügyüket a bíróság elé viszik. Ennek érdekében széles körű egyeztetést kezdeményeztünk a jogrendszer szereplőivel. Én magam látogatást tettem minden magyarországi törvényszéknél, minden magyarországi ügyvédi kamaránál, és egyeztetést kezdeményeztünk a különböző bírósági szereplőkkel is. Ennek eredménye volt az, hogy 2024. november 22-én az Igazságügyi Minisztérium egy négyoldalú megállapodást kötött a bírósági karral, a bíróságok szereplőivel, miután megvitattuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek felvetődtek a korábbi időszakban, és ezeket illesztettük be részben a mostani jogszabály-módosító csomagba. Tudatosan választ kerestünk különböző szakmai dilemmákra, a XXI. század kihívásaira és arra, hogy erősíteni tudjuk a jogbiztonságot és nem utolsósorban az áldozatok védelmét is a büntetőjogi területen.

Engedjék meg, hogy elsőként a büntetőjogi területről mondjak néhány szót, hiszen ott is számos jogszabály-módosítást tartalmaz ez a mostani előterjesztés. A sértettek védelmét kiemelten fontosnak tartja a magyar kormány, ez a büntetőjogunk egyik fő pillére. A büntetőjog a maga történelme során alapvetően elsődlegesen nem az áldozatokra koncentrált, hanem mindig az elkövetőkre, ez természetes is, és jól is van így, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a másik oldalra is figyeljünk oda, az áldozatokra. Bűn nem maradhat büntetlenül, de áldozat sem maradhat segítség nélkül. A célunk az, hogy az állami segítség rendszerét tovább szélesítsük, és egyre hatékonyabb segítséget tudjunk adni a bűncselekmények áldozatainak.

Az Igazságügyi Minisztérium több olyan szabályozást is tett már, amelyik segítette az áldozatokat. Kezdeményeztünk több jogszabály-módosítást is, és 2024-ben továbbfejlesztettük az áldozatsegítés rendszerét is, amit ’25-ben tovább fogunk folytatni. Nekem célom igazságügyi miniszterként, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat, a gyerekeket különös mértékben védjük a bűncselekményekkel szemben, és védjük a nőket is az erőszakos bűncselekményekkel szemben, ezért a mostani törvénymódosítás bevezetné az egész életre szóló megelőző távoltartás intézményét. Ez azt jelenti, hogy aki erőszakos bűncselekményt követ el, és indítványozza a sértett, az soha többet nem közelítheti meg, soha többet nem közelítheti meg a sértettet. Természetesen a büntetőeljárás során is kérheti ezt az, akivel szemben a bűncselekményt elkövették, viszont, és ez újszerű a mostani jogintézményben, ezt később is, tehát a büntetőeljárást követően is megteheti a sértett a terhelttel szemben. Ez tehát lehetőséget biztosít arra, hogy akikkel szemben bűncselekményt követtek el, az egész életüket a biztonság érzetével élhessék le.

Azonban nemcsak a megelőző távoltartás intézményét korszerűsítettük, hanem figyelembe vettük a joggyakorlatot és a joggyakorlatban kialakult tapasztalatokat is, hiszen 2024. július 1-jén egy új intézményt vezettünk be a sértettek számára, mégpedig azt, hogy amikor feltételes szabadságra bocsátják az elkövetőt, a véleményüket elmondhassák az eljárás során. A gyakorlatban azonban értelmezési problémák adódtak, és ennek következtében előállt az a helyzet, hogy az elkövetővel sokszor ismertették a sértett nyilatkozatát olyan esetekben is, amikor a sértett a legbensőbb titkait mondta el. Ennek megfelelően átdolgoztuk a szabályozást, és lehetővé tettük azt, hogy nagyobb védelmet kapjon a sértett, így mostantól kezdve a terhelt nem ismerheti meg a sértett nyilatkozatát és indítványát a feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időszakban az áldozatsegítés rendszerét jelentősen kiterjesztettük, és engedjék meg, hogy erről mondjak most önöknek néhány szót! Tavaly összesen öt áldozatsegítő központot nyitottunk: Zalaegerszegen, Kaposvárott, Székesfehérváron, Újbudán és Győrött is, valamint új áldozatsegítő pontot adtunk át Dunakeszin. A munka idén májusban is folytatódott, Sopronban újabb áldozatsegítő pontot adtunk át, így az utóbbi időszakban csaknem 25 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiket elértünk, és segítséget tudtunk számukra nyújtani. Összesen tehát Magyarországon már 17 áldozatsegítő központ dolgozik, ennyi jött létre, öt áldozatsegítő pont, a 18. áldozatsegítő központot júniusban fogjuk megnyitni Tatabányán. Emellett a nap 24 órájában áldozatsegítő vonal áll az áldozatok rendelkezésére, a 06-80-225-225-ös telefonszám, amelyet bárki, bármikor felhívhat.

Tavaly összesen 30 ezer embernek tudtunk segítséget nyújtani, többek között ezekben az áldozatsegítő központokban, pszichológiai segítséget, jogi segítséget, sőt időnként még gyors pénzügyi segítséget is lehetett adni, hétszáz alkalommal erre is sor kerülhetett. A korábbiaknál most már sokkal több áldozatnak tudunk segíteni. Ez öröm, hiszen az áldozatok elérnek minket. Ez nem azt jelenti, hogy a bűncselekmények száma növekedett volna, hanem azt jelenti, hogy az áldozatoknak most már egyre több információjuk van. Ebben komoly segítséget nyújtanak a partnereink, hiszen arra is törekszünk, hogy az áldozatsegítés rendszerét minél jobban kiszélesítsük, s ennek megfelelően most már 150 együttműködési megállapodást kötöttünk rendőrséggel, egyházakkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel. Megállapodást kötöttünk a Miskolci Egyetemmel is, amely az áldozatsegítő rendszer szakképzésében nyújt segítséget, itt tehát áldozatsegítő szakembereket fognak képezni. Tovább fogunk lépni a következő időszakban, újabb egyetemekkel és újabb partnerekkel fogunk szerződéseket kötni.

Az Igazságügyi Minisztérium egyik fontos célkitűzése az, hogy fellépjen nagyon határozottan az online csalásokkal szemben. Most már két jogszabálycsomagot ezzel kapcsolatban elfogadtunk, és örömteli hír az, hogy több mint 1,5 milliárd forintot ‑ több mint 1,5 milliárd forintot ‑ sikerült visszaszerezni a csalóktól a magyar emberek számára.

(10.50)

Ez komoly eredmény, de nem lehetünk elégedettek, ezért tovább kell lépnünk ezen az úton. Az utóbbi időben, 2023-tól kezdődően azt tapasztalhattuk, hogy az online csalások száma rohamosan növekszik. Nemcsak magyar jelenségről van szó, hanem bizony nemzetközi jelenségről, nemcsak mi, magyarok küzdünk ezzel, hanem küzdenek vele más országok is, különösen azért, mert határon átnyúló bűncselekményekről van szó, ezért sokszor nagyon nehéz a terhelteket megfogni.

Akkor lehetünk azonban sikeresek ebben az ügyben, ha a pénzügyi szektort is bevonjuk ebbe a folyamatba, egyrészt lehetőséget, másrészt kötelezettséget teremtünk arra, hogy a gyanús átutalásokat megállítsuk. Ezen az úton mentünk előre: lehetővé tettük azt, hogy adatokhoz férjenek hozzá a bankok, adatokhoz férjenek hozzá a rendőrök, és gyors intézkedéseket tudjanak tenni. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye az tehát, hogy az utóbbi időszakban már ezt a másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni.

De tovább kell lépnünk ezen az úton, és a mostani törvénycsomag további előrelépést tartalmaz az online csalásokkal szembeni küzdelem területén. Így a strómanjelenséggel szembeni fellépés esetén olyan kényszerintézkedést vezet be a büntetőeljárásban ‑ a bűnügyi felügyelet új magatartási szabályait ‑, amely lehetővé teszi azt, hogy a strómanként működő személyek a pénzforgalmi rendszertől elzártak legyenek, aminek következtében ők nem tudnak újabb bankszámlákat nyitni. Ennek megfelelően az összegeket meg tudjuk védeni, és már az elején meg tudjuk állítani a bűncselekmények egy jelentős részét.

Az együttműködési rendszer, a határozott fellépés azonban túl kell hogy nyúljon a büntetőjogi területen. Egy olyan munkacsoportot hoztunk létre, amelyben részt vesz egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, másrészt a banki szektor is, hiszen egy adatmegosztási rendszert kellett kidolgozni, egy olyan adatmegosztási rendszert, amely képes arra, hogy azokat a bankszámlákat, amelyeken a bűncselekményeket elkövetik, egymással képesek legyenek a bankok megosztani. Ebben a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának lesz jelentős szerepe, ő lesz a központ, és innentől kezdve a bankoknak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége az ezekre a számlákra irányuló átutalásokat megállítani.

Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan monitorozza a büntetőeljárások helyzetét, és így tapasztaltuk azt a 2023-as jelenséget, amit az előbb már említettem; ennek megfelelően kezdtük el nagyon keményen a munkát. A 2024. évi XVIII. törvény volt az egyik első lépés, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és ettől az időponttól kezdve tudtuk megvédeni az emberek egy jelentős részét az online csalásokkal szemben, és szereztünk vissza nagyságrendileg másfél milliárd forintot. De itt nem fogunk megállni, tovább fogunk haladni. Az adatokat a bankoknak tehát egymással meg kell majd osztani, és így elejét tudjuk venni a további csalásoknak.

A jogi személyek büntetőjogi felelősségi rendszerében is változás fog bekövetkezni. Ez egy nagyon fontos és előrehaladó szabályozás már a korábbi jogban is, ugyanakkor figyelembe kell venni az arányosság és a fokozatosság elvét is, hiszen előálltak olyan helyzetek, amikor egy gazdasági társaság működésképtelenné vált, ugyanakkor jelentős nemzetgazdasági szerepe volt, a kár a működésének megállításával nagyobb, mint a további működésével. Ezért abban az esetben, ha ez a gazdasági társaság egyébként racionalizálta a működését, és a bűncselekmény egyedi eset volt, nem pedig arra jött létre a gazdasági társaság, hogy üzletszerűen bűncselekményeket kövessen el, akkor lehetőség lesz ezeknek a gazdasági társaságoknak a transzparens tovább működésére, de csak és kizárólag a nemzetgazdasági érdekek figyelembevétele mellett. Így jött létre ez a szabályozás.

Amikor elkezdtünk dolgozni ezen a mostani szabályozáson nagyjából két évvel ezelőtt, akkor három munkacsoportot hoztunk létre: egy büntetőjogi, egy közigazgatási és egy polgári jogi munkacsoportot, amelyekbe bevontuk a hivatásrendek szereplőit, tehát bevontuk az ügyvédeket, bevontuk a bírákat is és további szereplőket, és ennek megfelelően dolgoztuk ki a javaslatokat.

A büntetőjog területén is így tettünk: alaposan átnéztük azt, hogy vajon egyes büntetőeljárások miért húzódnak el, és törekedtünk arra, hogy a büntetőjogi eljárások elhúzódásainak okait feltárjuk. Ennek megfelelően új jogintézmények jönnek most létre. A terhelti együttműködést megerősítjük a mostani büntetőeljárásban, egy rugalmasabb rendszert fogunk létrehozni, amely lehetővé fogja tenni a gyors és gyorsabb eljárásokat, és azt, hogy minél előbb a társadalom számára megnyugtató ítéletek születhessenek.

Fontos változás a bírák, ügyészek és közjegyzők továbbfoglalkoztatásának a lehetősége is, az ítéletek rövid indokolásának új intézménye, az online nyilvánosság, az egyszerűsített polgári perek világa és az, hogy az állampolgárok minél hamarabb juthassanak végleges döntéshez az ügyeikben.

Ennek megfelelően béremelésbe kezdtünk az igazságszolgáltatási rendszeren belül. Ez a béremelés érinti a bírákat, a bírósági dolgozókat, az ügyészeket és az ügyészségi dolgozókat is. Ennek a béremelésnek az alapja a felek között, tehát az Igazságügyi Minisztérium és a bírósági rendszer között létrejött megállapodás volt. Ennek megfelelően 2025-től kezdődően el is kezdtük a béremelést, és ezt folytatni fogjuk: 2027-re el fogjuk érni azt, hogy a bírák jövedelme összesen 48 százalékkal, a bírósági titkárok és fogalmazók jövedelme átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottak jövedelme pedig 100 százalékkal fog növekedni ‑ 100 százalékkal fog növekedni! ‑, így az átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a bírósági titkárok és fogalmazók jövedelme el fogja érni az 1 millió 125 ezer forintot, a tisztségviselőké pedig el fogja érni a 850 ezer forintot átlagosan.

Fontos jogpolitikai cél volt az öregségi nyugdíjkorhatárt követően a továbbfoglalkoztatás lehetőségének biztosítása. Ez számos területen jelentkezett, és így van ez a bírák, ügyészek és közjegyzők területén is. Így lehetővé tesszük a mostani szabályozással, hogy a 70. életévük betöltéséig végezhessék tevékenységüket mind a bírák, mind a közjegyzők, mind pedig az ügyészek a későbbiekben, amennyiben a feltételeknek megfelelnek.

A XXI. század informatikai fejlesztéseit az igazságszolgáltatás sem hagyhatja figyelmen kívül. Így bevezetjük a bíróságok online nyilvánosságának rendszerét, ami a nyilvánosság rendszerének egy továbbfejlesztett változata, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi ellenőrzést korszerű eszközökkel biztosítsuk, valamint a társadalmi kontrollon túl az oktatás és a tudományos kutatás számára is teret nyissunk, hiszen az online nyilvánosság rendszere nemcsak az egyetemi hallgatók számára lesz nyitott, ami az oktatásban nagy segítséget fog jelenteni, hanem bizony a képzést folytató oktatók és kutatók számára is, ami segítséget fog jelenteni a jogrendszer továbbfejlesztése szempontjából.

Szeretnénk csökkenteni a felesleges adminisztrációs terheket. Arra szeretnénk törekedni, hogy a bíróságokon az érdemi időt általában érdemi munkára lehessen fordítani, és ennek megfelelően egyszerűsítjük a bírósági perek rendszerét is, egyszerűsítjük a bíróságok szerepét, feladatát az indokolások szempontjából is: be fogjuk vezetni az eljáró bíróságok esetében a rövidített indokolások rendszerét az elsőfokú polgári ítéletek esetében annak érdekében, hogy abban az esetben, ha nincs fellebbezés, nincs fellebbezési szándék, akkor elég legyen egyszerűsített ítéletet hozni. Ezzel számos bírónak fogunk tudni segíteni, hiszen nem a fióknak fogják írni a bírósági ítéletek indokolását, hanem az érdemi munkára fognak tudni koncentrálni.

Erősítjük a Kúriának a felülvizsgálati szerepét is: a kapunál történő kiválasztás rendszere az, ami megvalósul a Kúria esetében. Számos külföldi országban ez már bevett gyakorlat, például a német és osztrák polgári perrendtartásban, de ilyen rendszer van a finneknél és a cseheknél is, sőt a svéd bírósági eljárási törvény is ilyen rendelkezéseket tartalmaz.

(11.00)

A felülvizsgálható határozatok körét úgy határozzuk majd meg, hogy főszabály szerint engedélyhez kötött lesz a felülvizsgálat, ugyanakkor az engedélyezést a jelenlegi szabályokkal szemben kiterjesztjük majd minden ügyre, így reális lehetősége lesz arra a Kúriának, hogy minden ügyben állást tudjon foglalni, és ennek következtében a Kúriának a jogegységesítő szerepe erősödni fog.

Mindenkinek joga van ahhoz ‑ meggyőződésünk ‑, hogy a lehető legrövidebb időn belül jogerős bírósági döntéshez jusson. E tekintetben a magyar bírósági rendszer nem rossz, viszonylag gyorsak a magyar bírósági döntések, ugyanakkor a gazdasági folyamatok már hihetetlen mértékben felgyorsultak, és ennek a felgyorsult világnak a hatásait le kell követni a bírósági rendszeren belül is. A gyors döntés tehát érdekük a gazdasági szereplőknek is, különösen polgári ügyekben, de természetesen közigazgatási ügyekben is. Ezért egy olyan lépést fogunk bevezetni, amely egy kompenzációs rendszer lesz: abban az esetben, ha a bíróság a rá kötelező határidőt polgári ügyekben vagy közigazgatási ügyekben nem tartja be, úgy egy kompenzációt kell fizetnie az ügyfél részére. Ezt a szabályt először a polgári perek tekintetében vezetjük be, és később, egy későbbi hatálybalépéssel a közigazgatási perek világában is.

Ugyancsak a perek gyors lezárását fogja segíteni az egyszerűsített polgári per jogintézményének bevezetése is. Ez azt jelenti, hogy ha a felek kikötik a szerződésben, hogy ezt a megoldást fogják választani, akkor gyors írásbeli előkészítést követően, nagyon rövid határidők mellett, 60-90 napon belül jogerős bírósági ítéletre számíthatnak. Természetesen nem újszerű ez a performa sem, van rá nemzetközi gyakorlat, egyrészt az angolszász jogban is, de ismerjük a sommás pereknek vagy a kis értékű pereknek a világát is. Itt az írásbeliségre és az elektronikus kommunikációra helyezzük a hangsúlyt, valamint a gyors határidőkre, hogy gyors és méltányos ítélet születhessen az ügyek nagy többségében.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tehát a következő időszakban komoly változásokat, pozitív változásokat tud előidézni a bíróságok és az ítélkezés világában. A magyar jogrendszer korszerűsítésének egyik kulcseleméről beszélünk, tehát a magyar jogrendszer korszerűsítésének kulcseleméről beszélünk. Ez érdemben növelni fogja Magyarországon a biztonságérzetet, ennek megfelelően a jogbiztonságot, az igazságszolgáltatásba vetett hitet, annak hatékonyságát és az igazságos és átlátható ítéleteket.

Kérem, hogy a mostani előterjesztésünket támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)