Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bármennyire is korán reggel van, az ön egyszerű megoldása nem annyira egyszerű mégsem. Tehát, tisztelt Ház, először is óva intenék bárkit attól, hogy az Európai Bíróság bármelyik ítéletét mérföldkőként jellemezze. Az Európai Bíróság ítéletei nem mindig szoktak örömet okozni Magyarországnak, ezt tudom a figyelmébe ajánlani.

Ebben az esetben egy meglehetősen bonyolult ítélet született, amelyet a Kúriának értelmeznie kell. Ugyanis ez a bírósági ítélet egy bírósági eljárásban, tehát egy konkrét eljárásban született, és ebben a konkrét eljárásban nyilván irányadó az Európai Bíróság ítélete. Azt, hogy más ügyekben is irányadó‑e, csak a Kúria döntheti el, a Kúria hozhat erről döntést. És azt szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy az úgynevezett devizahiteles ügyek különböző bírósági eljárási szakaszban vannak. Van, ami még folyamatban van. Több ezer, tudomásom szerint hatezer ilyen eljárás van, ahol a bíróságok még nem döntöttek a devizahiteles ügyekben, ezekre nyilván közvetlen hatása van egy európai bírósági ítéletnek. De vannak olyan ítéletek, vannak olyan eljárások, amelyek már rég lezárultak, és ahogy ön is utalt rá, végrehajtási szakaszban vannak, vagy akár már azon túl is vannak. Tehát nem ennyire egyszerű a megoldása ennek az ügynek.

Azt viszont a figyelmébe ajánlanám, hogy az ön állításával szemben a kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett azért, hogy a devizahitelesek és az adósok helyzetét javítsa. Több százezer devizahiteles ügyfél, adós került nagyon súlyos helyzetbe, a 2010-es évek elején a kormány azzal találta szemben magát, hogy nagyjából 2008 és 2010 között csúcsra járatták a devizahitelezést, tehát akkor volt a legtöbb devizahiteles szerződés az előző, még szocialista kormányok idején. Ezzel találta szemben magát a 2010-ben hivatalba lépő kormány, és az elmúlt 15 évben legalább 15 olyan törvényt hozott, amely enyhítette, javította a devizahitelesek helyzetét és az adósok helyzetét. Ilyen volt a forintosítás, ilyen volt az árfolyamgát, ilyen volt az eszközkezelő megalkotása, de ilyen volt a végrehajtási törvényben számos könnyítés, ilyenek voltak a kilakoltatási moratóriumok, ilyen volt az adósok helyzetét könnyítő, legutóbb meghozott döntése az Országgyűlésnek, amelyben a végrehajtás alól mentes összeget a kétszeresére-háromszorosára emelte.

(7.10)

Tehát az adósoknál otthagyott és kötelezően otthagyni rendelt havi összegnek a felemelése volt az utolsó a döntések között. Mindezt viszont nem szeretném azzal összekeverni, hogy a bírósági végrehajtásokat a bíróság rendeli el, és azért rendeli el a bíróság, mert az adósok önként nem teljesítettek. Tehát nem az Országgyűlés, nem a kormány rendeli el, hanem a bíróság rendeli el a bírósági végrehajtást.

Tisztelt Ház! Azt javaslom mindenkinek, hogy várjuk meg a Kúria döntését, és ha ebből bármilyen kötelezettsége van a jogalkotónak, akkor azt meg fogja tenni. De egy biztos: az Európai Bíróság ítélete egy konkrét ügyben született, és a bíróságokra nézve jelent kötelezettséget, nem pedig egy Országgyűlésre vagy egy kormányra jelent kötelezettségeket. A kormány mindig is az adósok védelmét szolgáló intézkedéseket hozott, mindig is az adósokat védte.

Hozzáteszem: a bírósági végrehajtásnak az az értelme, hogy a hitelezők, tehát a végrehajtást kérők és az adósok közötti egyensúlyt megteremtse, mert azért nem lehet azt sem elhallgatni, hogy a hitelezők vagy végrehajtást kérők igényét jogosnak ítélte a bíróság. Tehát egy jogos igény áll szemben az adósok jogos érdekeivel ‑ ezt kell egyensúlyba hozni, ezért van a végrehajtási törvény, ez a felelőssége a törvényhozásnak. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)