Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bíróság 2025. április 30-án mérföldkő jelentőségű ítéletet hozott a devizaalapú hitelesek ügyében. És itt rögtön tisztázni is kell egy alapfogalmat: valójában devizaalapú hitelezésnek hívták azt a törvényesített uzsorabűnözést, amely most már lassan negyedszázada pusztít ebben az országban, és amelynek legfőbb ideje lenne véget vetni.

A poklok kapuit ‑ akárhogy is nézzük ‑ az első Orbán-kormány nyitotta ki a 2001. év végén, önök tették lehetővé a devizaalapú hitelezés megkezdését. Az is kétségtelen tény, hogy ez a folyamat 2002 és 2010 között került csúcsra járatásra. A balliberális kormányok egyértelműen ebbe az irányba terelték a magánszemélyeket és a vállalkozókat is, szinte mindenkit belehajszoltak hamis, hazug kommunikációval abba, hogy devizaalapú hiteleket vegyenek fel, hiszen ezek kezdetben kedvezőbb megoldásnak tűntek, mint a korabeli forintalapú hitelek. Aztán természetesen 2008-ban ‑ ahogy arra lehetett várni ‑ jött a feketeleves: a forint árfolyamának jelentős meggyengülésével a törlesztőrészletek sokszor a többszörösükre, többszörös mértékre emelkedtek.

Amikor 2010-ben önök visszaszerezték a hatalmat, akkor igazából félmegoldásokat, részmegoldásokat találtak ki, és 2015-ben a forintosítással már egy megkésett és csekély hatásfokú megoldás szemtanúi lehettünk, hiszen nem a felvételkori árfolyamon forintosították ezeket a devizaalapú hiteleket, hanem annál jóval magasabb összegben akár az euró-, akár a japánjen-, akár a svájcifrank-alapú hiteleknél, tehát gyakorlatilag önök folyamatosan a bankok, a Bankszövetség, majd aztán a követeléskezelők és a végrehajtók javára tévedtek; egyenes szándékkal ‑ teszem ezt hozzá.

Világos a három héttel ezelőtt meghozott ítélete az Európai Bíróságnak: abban az esetben, amikor az árfolyamkockázatról az adósokat nem tájékoztatták megfelelően ‑ az esetek elsöprő többsége ebbe a körbe tartozik ‑, ott tisztességtelen szerződési feltételről beszélhetünk. A bíróság ítélete szerint a tisztességtelen szerződéses feltételt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne, következésképp joghatást sem fejthet ki, és innentől kezdve a semmisség esetével állunk szemben, amely a magyar jog szerint rendkívül komoly következményt jelent: egyrészt erre határidő nélkül ‑ ezt fontos hangsúlyozni ‑ bárki bármikor hivatkozhat, tehát fogalmilag kizárt, hogy itt elévülés állna fenn a bankok javára és az ügyfelek kárára; másrészt pedig helye van az eredeti állapot helyreállításának. Ez azonban bonyolultabb, sokkal bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk. Azt is kimondta ez a bírósági ítélet, hogy a tagállami bíróságok akkor sem módosíthatják ezt az eredetileg tisztességtelen feltételt, ha a nemzeti jog erre elvileg lehetőséget biztosítana.

A Mi Hazánk Mozgalom ezért azonnali megoldást követel. Az első lépés ‑ nyilván ez részben politikai döntés kérdése is ‑, hogy egy általános végrehajtási tilalmat rendelnek el. Ehhez jogalkotásra van szükség, úgyhogy nem kell mindent a Kúriára és a bíróságokra kenni, és nem a Kúriától és a bíróságoktól kell várni a megoldást, tisztelt kormánypárti képviselők, hiszen ha az önök politikai meg gazdasági érdekeiről van szó, akkor hétfőről keddre tudnak jogalkotási beavatkozást végrehajtani, itt az ideje, hogy az emberek, az adósok érdekében is tegyenek egy ilyet. Ennek a végrehajtási tilalomnak a minimuma az árverési és kilakoltatási tilalom elrendelése, ugyanis meg kell akadályozni a legsúlyosabbat, hogy még több ezer vagy több tízezer magyar ember veszítse el a legtöbbször egyetlen komoly vagyontárgyat jelentő lakást vagy családi házat a feje felől, és aztán következhet az elszámolás és az elszámoltatás e tekintetben.

Több ezer milliárdos, egyes becslések szerint 7000-8000 milliárdos ingatlanvagyont tapsoltak el, vettek el az emberektől a bankok, a követeléskezelők és a végrehajtók. Látható, hogy a kormány a legmagasabb szinten érintett ebben az ügyben, hiszen a korábbi igazságügyi miniszter korábbi helyettese most is súlyos vádakkal áll bíróság előtt, nagyobbrészt a devizaalapú hitelezés jogintézményéhez kapcsolódva.

Megkésve, de kutya kötelességük segíteni, nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelességük és egyébként, ha úgy nézzük, politikai érdekük is 11 hónappal a választások előtt végre az adósok, a magyar emberek oldalára állni, hiszen a bankok így is betegre keresték magukat ezeken az ügyleteken. Úgyhogy az árverési és kilakoltatási moratóriumok elrendelése után következhet az elszámolás. Természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy többszörös tulajdonosváltozás következett be az ingatlanok esetében, legtöbbször pénzbeli kielégítést nyerhetnek az adósok, hiszen a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat olyan emberek esetében, akik szintén nem tehetnek arról, hogy önök nem rendezték ezt az elmúlt 15 évben, nem lehet ezeknek az embereknek a rovására írni.

Úgyhogy azonnali megoldásokat követelünk, és ezekkel kapcsolatban várok egyértelmű álláspontot a válaszadó államtitkártól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hajlandóak‑e ilyen tilalmat elrendelni, és hajlandók‑e a jogalkotást és a jogalkalmazás eszközeit is bevetni annak érdekében, hogy végre mindent visszakapjanak azok, akiket lehúztak, becsaptak és megkárosítottak a törvényesített uzsorabűnözés keretében? Várom érdemi válaszukat. (Szabadi István tapsol.)