Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kaled, Raed, Rahmel arab neveket abszurd módon bármely magyar ember adhatja már gyermekének hazánkban, sőt a cigányság körében népszerű és Magyarországon hivatalosan használható keresztnév a Grófo, Herceg, Junior, Kostika, Shalom, Izaura, Dzsenifer, és még sorolhatnánk.

Az anyakönyvezhető utónevekről szóló törvénymódosítással tehát elkéstek, illetve nem is derül ki pontosan, milyen új neveket engedélyeznének a jövőben.

A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontnak privilégiuma van az utónevek engedélyeztetésében. Ez egy viszonylag liberális társaság, több olyan esetet is láttunk, hogy nem fogadtak el bizonyos ősmagyar neveket, de még a Jókainál előforduló régiesített keresztneveket sem. Ezért a Mi Hazánk Mozgalom támogatja, hogy vegyék el ezt a hatósági jogkört a Nyelvtudományi Intézettől, illetve ma már kutatóközponttól. Az rendben van, hogy adjanak szakvéleményt, de egy, a miniszternek segítő szakmai bizottság döntsön inkább! Megjegyzem, hogy a vezetéknevek esetében is egyedül a Nyelvtudományi Kutatóközpontra támaszkodnak. Ennek a túlhatalomnak tehát véget kell vetni.

Persze nemcsak a magunkfajták lehetnek elégedetlenek. Idézem a kuruc.info hírportál egyik címét, Deutsch Tamás kedvéért is: „Már az MTA-n is tombol a fasizmus, nem lehet Cionnak elnevezni a kis Rosenberget.” Vagy egy másik cím, szintén a legolvasottabb jobboldali hírportálról: „Jeffersonnak már el lehet nevezni a kis erőforrást, a Mauglira és a Kristoforra még várni kell.” A szakmai lapszemlét, Kövér László kedvéért is folytatva, az általa a parlamentben és irodaházaiban letiltott kuruc.infóról: „Rikárdó, Brendon, Nikolasz és Krisztofer ‑ az idei „termés” statisztikája számos nem hiába születésről árulkodik” című cikkből tudhatjuk meg, hogy megjelent a születettek anyakönyvezési statisztikája a magyarnevek.hu-n.

Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak a születési ráta, nemcsak a születések száma, a termékenységi ráta zuhant vissza a 2010-es szintre ‑ tudjuk jól, hogy soha nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly, és azóta is csökken sajnos a termékenységi ráta ‑, de sajnos visszaszorulóban vannak a magyar nevek is. Általánosságban továbbra is elmondható, hogy az a céljuk a szülőknek, hogy minél egyedibb nevet válasszanak.

Tehát azt gondolom, hogy hasznos, ha ennek az elvárásuknak, ennek a céljuknak igyekszik megfelelni egy jogszabály is, amire az előterjesztőtől nem nagyon láttunk példát, inkább csak kifogásolta a jelenlegi közállapotokat. De szerintem helyes az, ha a kedvükben járva lehetőséget biztosítunk akár új neveket is bejegyeztetni, ha az a magyar kultúrkörhöz kötődik természetesen. Hiszen soroltam itt számos abszurd elnevezést, amit már most is hatályos módon választhatnak, miután engedélyeztek hatóságilag.

Azok a tapasztalatok, hogy a kettős keresztnevek is nagy slágernek számítottak az elmúlt években. Közülük az angol Emilin az Emma és a Lynn összevonása és az Annarózsa bekerült az adható női nevek közé. De több, egészen egyedi névalkotással is próbálkoztak a szülők hiába, a teljesség igénye nélkül például a következőkkel: Katamari, Learóza, Pannalina, Annarebeka, Larahella, Hannalia, Narabella. Ezeket tehát még nem lehet, de ha nem várunk és nem változtatunk, akkor előbb-utóbb oda fog fajulni a helyzet, hogy ezeket is lehet.

Ha már egyébként kettős keresztnevek, akkor azért hadd ajánljam a névadók figyelmébe azt a lehetőséget, hogy történelmi, arra méltó személyekről is lehet nevet adni, ha azok neve kirakható két keresztnévből. No persze ezzel, mondjuk, nem egy Kovács Orbán Viktor megnevezését szeretném szorgalmazni, nem is, mondjuk, a rendszerváltást kisiklató Antall Józsefet tartom méltónak arra, hogy valaki két ilyen keresztnevet adjon gyermekének, de, mondjuk, Pongrátz Gergelyt már jó szívvel tudom a figyelmükbe ajánlani, ha már a hírek szerint ilyen kettős keresztnevekre mutatkozó igény látszik a statisztikák szerint. Illetve jómagam is fiunk, Novák Bottyán János nevével nemcsak Novák Jánosra ‑ aki 1566-ban Zrínyi Miklós hadnagyaként Szigetvár védelmében hősi halált halt, szóval nemcsak rá ‑ szeretnék emlékeztetni, hanem Vak Bottyán Jánosra is Novák Bottyán Jánossal, hiszen a kuruc generális legendás hőstettei is egyébként egy történelmi filmért kiáltanak. Fontos volna tehát, hogy olyan példákat állítsunk gyermekeink elé, akikre büszkék lehetnek, s ezáltal a magyarságukra is.

Szintén jó szívvel tudom még ajánlani, akár a különböző jelenlegi tiltások közepette is, hogy éljünk a nyelvi leleményességgel, mint az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja is; jó szívvel ajánlom például a nyelvi alliteráció lehetőségét. Így lett egyik gyermekünk például Novák Nimród Nándor, de ezt bárki megteheti a saját családnevével, akár még a régi Ladó-féle utónévkönyvből, akár az újabbakból mértéktartóan válogatva természetesen, illetve a különböző dallamosságokra is oda lehetne figyelni. Tehát nemcsak a különböző szappanoperákból lehet ötleteket meríteni, hanem egy nyelvi dallamosságot is próbáltunk, például saját gyermekünk nevével: Novák Zente Levente, és hasonló példákat jó szívvel tudok ezért mindenkinek ajánlani.

Nem engedték a névjegyzékbe vételét a túlságosan becéző alakú neveknek eddig. Ebben, azt gondolom, hogy igazuk volt a hatósági döntést hozóknak. Ilyen volt a Marci, a Levi, a Bandi, a Beni, a Nati, a Nuca, a Dorci vagy a Méhike. Szerintem helyes, hiszen gondolni kell arra, hogy bár nagyon cuki lehet egy-egy név, de azért, amikor felnő, akkor már nem biztos, hogy annyira cuki szeretne lenni, pláne idős korában valaki, de talán már felnőttként sem. Éppen ezért még talán a jelenleg nyilvántartásba vettek között is van olyan, amit nem tartok annyira szerencsés elnevezésnek. Ilyen például a Hunorka, ami szintén egy ilyen kicsinyítő képzős verzióval egy kisgyereknek jó lehet, de egy nagyobb nőnek, egy felnőtt nőnek már nem biztos, hogy a legtalálóbb egy ilyen elnevezés. Mi magunk ezért is jegyeztettük be ‑ mert éltem én is ilyen móddal egyik gyermekem esetében ‑ a Hunor női megfelelőjét, a Krisztián-Krisztina mintájára, hasonló klasszikus nyelvi nőiesítéssel a Hunóra nevet. És immár több Hunóra is van Magyarországon, még ha az első ‑ büszke is vagyok rá ‑ Novák Hunóra volt.

(16.00)

Volt egyébként, aki ezzel a nőiesítő nyelvtani szabállyal próbálta a kislányát, tehát a Krisztián-Krisztina vagy Hunor-Hunóra mintájára Leninának elnevezni, de ezt nem támogatták a kommunista politikai kicsengése miatt, egyelőre, hozzáteszem megint csak, hiszen ahogy mondtam, ez a társaság azért nem éppen a magunkfajta megnyilatkozásairól volt ismert.

Szintén abszurd egyébként, hogy 2020-ban volt egy szülőpár, aki Pandémiának akarta elnevezni a kislányát. Hát, nem mondom, hogy akkor már inkább Lenina, de hasonlóan abszurdnak tartom. Azt is abszurdnak tartom, amikor valaki nem tudja, hogy fiúnak vagy lánynak nevezze a gyermekét, mondván, majd eldönti a gyerek, ha felnőtt lesz. Így egyébként akadt olyan név is, amelyet kértek, de azért nem engedélyeztek, mert uniszex név, ilyen például a Dzsánszu és a Baran, állítólag, ezeket nem lehet egyelőre, és ha az LMBTQP-ügyekben meg tudja őrizni a befolyását a Mi Hazánk Mozgalom, akkor a jövőben sem lehet. Köszönöm a figyelmet. A hazámat szolgálom. (Dr. Apáti István tapsol.)