Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzetközi kutatócsoport, köztük a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársának részvételével, csaknem 73 ezer, a biodiverzitás csökkenése témájában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg. Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint a természetes élőhelyeken, a legnagyobb veszteséget a gerincesek, a kétéltűek, hüllők és emlősök szenvedik el. De nemcsak a fajok száma csökken, a közvetlen emberi hatások és a klímaválság miatt radikálisan megváltozik a fajok összetétele is.

A sokféleség csökkenése ‑ a fajok eltűnésén túl ‑ az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, ami negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését, és akár éppen azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek nélkül a ma ismert emberi civilizációnk sem tud működni. A Föld élővilágának védelme tehát nem pusztán morális kérdés, azért szükséges, mert különben a mi emberi társadalmunk sem tud fennmaradni.

Mindeközben Magyarországon jelenleg a természetvédelem területén önfényezés és mellébeszélés zajlik, pedig sajnos a természetpusztítás itthon is folyamatos. Nagyon sok szomorú példát tudnék mondani, de az idő rövidsége miatt most csak kettőt említek. Néhány hete derült ki, hogy az egyik legöregebb ártéri keményfaliget-erdőnket, a Nyírségben fekvő Fényi-erdőt érte tarvágás. Három hektár, vagyis 4 focipályányi területen csak a pusztítás nyoma látszik. Az eddig 30 méter magasságú, hatalmas koronájú tölgyfák és nyárfák mohával fedett törzsei feldarabolva, kupacokban sorakoznak. Mindez egy Natura 2000-es területen, a Fényi-erdő legvédettebb magjának közvetlen védőzónájában. Egy ilyen idős, fajgazdag erdő kialakulásához legalább 150 év érintetlenségre, békén hagyásra van szükség. Ezt tette most tönkre a Nyírerdő Zrt., aminek pedig az egész közösség érdekét kellene szem előtt tartania.

A másik eset pedig szinte a napokban történt. Több méter széles sávban, több száz méter hosszan kivágták a fákat a Duna egyes mellékágainak partján Nagymaros és Kismaros között most, tavasszal, költési időszakban egy kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területen. A felelős és a végrehajtó a Duna Menti Regionális Vízmű, amely erre a vágásra az engedélyt tavaly ősszel kapta meg. Önmagában felháborító, hogy ha tényleg feltétlenül szükséges is lenne ekkora pusztítás, akkor miért nem voltak képesek még télen az élővilág nyugalmi állapotában elvégezni ezt a beavatkozást, hiszen akkor legalább nem pusztítottak volna el a fák mellett rengeteg madárfiókát is. Ez nagyon fontos, mert számos fészkelő madarunk száma is egyre csökken Magyarországon. Ez nem vicc, hogy fészkelési időben vágnak ki ennyi fát.

A vízmű a vízellátás biztonságára hivatkozik, ugyanakkor szakértők szerint ezek a fák a parton álltak, nem a mederben, nem lehetnek felelősek a feliszapolódásért. Ráadásul, ha az elmúlt évtizedekben valamiért mégis feliszapolódtak az itt jelen lévő parti szűrésű kutak, akkor talán bölcsebb lenne a természettel hadakozás helyett más megoldást keresni, például új vízbázist kijelölni a folyamatos erdőirtás helyett.

Bár nem csak az erdők élővilága fogyatkozik hazánkban, nem véletlenül hoztam pont ezt a két példát, ugyanis az igazságügyi miniszter által frissen benyújtott, vészhelyzetre hivatkozó törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy védett állami erdőkben is lehetséges legyen tarvágást végezni. Ez gyakorlatilag törvénybe foglalja azt a tűzifarendeletet, amely ellen néhány éve olyan nagy volt a társadalmi ellenállás, hogy az agrárminiszter korlátozta az akkor benyújtott vészhelyzeti javaslatot, és az Alkotmánybíróság is megsemmisítette néhány pontját. Ehhez képest ez a mostani tervezet bővítené a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, és emellett még szűkebbre szabná a jelenleg is rövid, 21 napos határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik, például problémás fakitermelési tevékenység bejelentése esetében.

Egyáltalán nem csoda, hogy több zöldszervezet is tiltakozik ez ellen a javaslat ellen, levélben is fordultak az igazságügyi miniszterhez, mert a természetes élőhelyek nem megfelelő védelme egyszerűen szembemegy az egész társadalom érdekeivel, a nemzeti érdekkel, ha önöknek úgy jobban tetszik, mert minél gazdagabb egy ország élővilága, annál ellenállóbb a környezeti veszélyekkel, a klímaválsággal szemben. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország a gyerekeink és az unokáink számára is lakható legyen, akkor vonják vissza ezt a káros javaslatot, és hagyjanak fel végre a kormányzati természetpusztítással. Nincsen fideszes erdő vagy TISZA-s erdő vagy ellenzéki erdő, az, hogy védett erdőkben engedélyezik a tarvágást, egy óriási hiba. Legyenek szívesek visszavonni ezt a javaslatot! (Taps a Párbeszéd képviselői részéről.)