Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindnyájan drukkolunk az érettségizőknek, hogy amikor kidolgozzák a tételeket, akkor minden a lehető legjobban sikerüljön, és valóban az életük úgy folytatódjon, ahogy azt eltervezték. Sok sikert kívánunk minden érettségizőnek!

Ami a nyelvtudást és a nyelvtudással kapcsolatos kormányzati programokat illeti: 2018-ban indítottuk el azt a programunkat, amely ingyenessé tette az első nyelvvizsga lehetőségét minden 35 év alatti fiatal számára. 196 ezer esetben segítettünk a fiataloknak megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt. Ez 7 milliárd forint. Ma már egy fiatal számára 72 700 forint vehető igénybe erre a célra.

(11.30)

Azt ön elfelejtette megemlíteni, de nagyon sok fiatal nem nyelvvizsgával, hanem érettségivel, emelt szintű érettségivel bizonyítja a nyelvtudását. Van 28 ezer ilyen fiatal is, aki a nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségit tesz. Nekik ez megfelel az államilag elismert nyelvvizsga szintjének is, másrészről pedig a felsőoktatási követelményeknek való megfelelést is biztosítja. Tehát több tízezer fiatal van, aki áttért a korábbi nyelvvizsgarendszerről az emelt szintű érettségi nyújtotta lehetőségekre.

Nézzük, hogy hogyan és miként van szó akár a fiatalok nyelvtudásáról! Egy fontos mondatát hadd idézzem, tisztelt képviselő úr! Ön is arról beszélt, hogy általában az egyetemre járó, diplomaszerzési korú fiataloknál látható az, hogy visszaesett a nyelvvizsgára jelentkezők száma. Tudja, tisztelt képviselő úr, itt, a parlamentben és a magyar közbeszédben is eléggé konszenzusos helyzet, eléggé nagy egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy sok ezer vagy sok tízezer fiatal számára a diploma kiadásának az akadálya volt az, hogy nem volt meg a nyelvvizsgájuk.

Vannak olyan végzettségek, ahol a nyelvismeret szükséges ahhoz, hogy valaki a legfrissebb szakmai tudást elsajátítsa, ezért szükséges hozzá a nyelvvizsga, a nyelvismeret. Vannak más szakok, ahol ez kevésbé fontos. Vannak olyan ágazatok, vannak olyan területek, ahol valaki diplomásként jó minőségű munkát tud úgy is végezni, hogy nem ismeri a szaknyelvét annak a területnek, vagy nem olvassa nap mint nap a külföldi sajtót.

Azt a döntést hozta a kormány, hogy ezt bízzuk az egyetemekre, amelyek kiadják a diplomát, hogy ki milyen nyelvi vagy szaknyelvi tudást követel meg az ő diplomájához, hiszen az egyetemek versenyeznek abban, hogy kinek van értékesebb diplomája. Ők tudják, hogy melyik szakon szükséges, melyik szakon nem szükséges, melyik szakon általános nyelvvizsga szükséges, melyik szakon valamilyen szaknyelvi tudás, melyik szakon ír elő követelményként külsős vizsgahelyen tett vizsgát, nyelvvizsgát, és melyik szaknál ír elő olyan nyelvtudás-igazolást, amely egy belső vizsga letételéről szól, vagy bizonyos kurzusok hallgatásáról, és utána a számonkérésről szól. Ezt maga az egyetem döntheti el. Tehát a nyelvtudás iránti ösztönzés a kormányzat részéről ugyanúgy megvan, csak ezt az akadályt akartuk lebontani, amely a diplomaszerzésnél, a nyelvtudást nem kifejezetten igénylő diplomáknál van. Ezért született ez a döntés, és ebben konszenzus volt akkortájt, képviselő úr, én úgy emlékszem.

De ettől függetlenül maga az ösztönzőrendszer megmaradt az előbb említett esetben is, tehát amikor kifizetjük az első nyelvvizsga díját, a fiatalok esetében is és összességében is. Ha ön megnézi, mondjuk, az angolnyelv-tudást a 2011-2020-as évek dereka között, 1,5 millióról 2,4 millióra nőtt azoknak a száma, akik azt mondják, hogy már beszélnek angolul. A német is százezerrel nőtt, 1,1 millióról 1,2 millióra, de a francia, olasz, spanyol vagy orosz nyelvet beszélők száma is emelkedést mutatott.

Ezt nemcsak magyar adatokkal, hanem Eurostat-adatokkal is alá tudjuk támasztani. Ők nem a teljes lakosságot nézték, hanem a 25-64 év közötti csoportot. Itt, ebben a korosztályban egy bő tíz éve 36 százalék mondta azt, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet ‑ 36 százalék ‑, most ez 48 százalékra emelkedett, tehát jóval többen mondják azt, hogy beszélnek idegen nyelvet. Persze ez még tovább javítandó ‑ ezért vannak további programjaink is ‑, de az kétségtelen, hogy maga az adminisztratív része, ami a diplomaszerzéshez kapcsolódott, az a szám kisebb, de pontosan azért, mert az egyetem maga dönt arról, hogy mit és hogyan fogad el a diploma szerzéséhez.

Arra is felhívnám a figyelmét például, hogy szerintem kevés ország van, amelyik minden köznevelésben tanuló diák számára ingyenes mesterségesintelligencia-alapú nyelvtudást biztosító szoftvert ad a KRÉTA-rendszeren keresztül. Több tízezer, körülbelül 20 ezer diák veszi igénybe a KRÉTA-rendszer idegen nyelvi modulját, amely a mesterséges intelligenciával folyamatosan a válaszokból méri a nyelvtudás szintjét, teljesen egyénre szabott, teljesen interaktív, teljesen online. Ezt akár délelőtt tízkor, vagy este kilenckor, vagy akár hétvégén is igénybe vehetik a diákok teljesen ingyenesen, és utána csak akkor ad magasabb szintű feladatot, amikor már az előzőeket jól tudta végrehajtani a diák. Tehát a magyar nyelvtanulásban, az állami oktatási rendszerben a mesterséges intelligencia is segít abban, hogy mindenki ingyenesen és minél jobb nyelvtudást tudjon szerezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)