Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló T/11618. számú törvényjavaslat a családok, különösen a fiatalkorúak és a szerencsejáték-problémával küzdő személyek fokozott védelme érdekében tartalmaz előremutató rendelkezéseket. A javaslat kiegészíti a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság játékosvédelmi nyilvántartással kapcsolatos adatkezelésének törvényi felhatalmazásával, ehhez, valamint a szerencsejáték-felügyeleti és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében ‑ a hatósági és ellenőrzési eljárások lefolytatásához kapcsolódóan ‑ a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylési jogosultsággal. A javaslat szerint a szerencsejátéknak és online kaszinójátéknak nem minősülő, de interneten szervezett szerencsejáték szervezője felhatalmazást kap a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi útiokmány-nyilvántartás vagy a közúti közlekedésiengedély-nyilvántartás megkeresésére a játékos által megadott személyes adatok ‑ különösen a 18 éves korhatár ‑ vizsgálata szempontjából.

A tiltottszerencsejáték-szervezőkkel együttműködő személyek kapcsán a javaslat pontosítja a felhívás címzetti körét, és egyúttal kiterjeszti azt a tiltott reklámot közzétevővel együttműködő személyekre, valamint szervezetekre. A hatóság a felhívásban foglaltaknak eleget nem tevő személyekre, szervezetekre bírságot szabhat ki.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza a bányászatról szóló törvényjavaslat módosítását is, melynek értelmében szabályozásra kerül az állami kutatási tevékenység. Lényeges kiemelni, hogy nem bányászati jogot keletkeztető kutatási tevékenységről van szó, hanem olyan alapkutatások elvégzéséről, amelyek során szerzett földtani adatok segítik az állam tulajdonában álló, kitermelés szempontjából kockázatosabb ásványkincs kiaknázásának esetleges lehetőségeit.

A Geotermikus Energia Bizottságra mint szakmai tanácsadó testületre vonatkozó, jelenleg vészhelyzeti kormányrendeletben szereplő szabályok beépítésre kerülnek a bányatörvénybe, figyelemmel arra, hogy a jogintézmény beváltotta a célját, és működése támogatja a hatékony és hosszú távon is fenntartható geotermikus projektek indítását. A bányatörvény kapcsán fontos kiemelni, hogy a belföldi kitermelés fokozása, az importkitettségek csökkentése érdekében ‑ öt év szünet után ‑ újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium.

Az idén januárban benyújtott jelentkezések kiértékelése lezárult. Az eredményes eljárások alapján hat területen ‑ Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas, valamint Tamási települések térségében ‑ indulhat meg a szénhidrogének kutatása, kitermelése és hasznosítása. A hazai ásványianyag-vagyonban rejlő lehetőségek hatékony és környezetkímélő kiaknázása tovább erősíti Magyarország energiaszuverenitását, valamint ellátási biztonságát.

A fokozódó belföldi termelés növeli a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságát. Tavaly az éves fogyasztás több mint ötödét kitevő mennyiséget, azaz közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a hazai mezőkből; a kőolaj-kitermelés pedig húsz év után először múlta felül ismét az egymillió tonnát 2024-ben. Idén újabb lendületet kaphat a földhő hazai hasznosítása is. A kedvező adottságokra építve a kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében három kiírással is segíti majd a geotermikus energia fokozott felhasználását.

Tudjuk mindannyian, tisztelt képviselőtársaim, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében az elmúlt években ‑ de különösen a háború kitörését követő másfél évben ‑ elképesztő volatilitás mutatkozott az energiaárak tekintetében. Magyarország az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében közel 20 milliárd euró veszteséget volt kénytelen elszenvedni az irtózatosan magas energiaárak következtében. Ebben az esetben tehát, tisztelt képviselőtársaim, kulcsfontosságú az, hogy minél nagyobb mennyiségű hazai energiahordozót tudjunk bevonni az áram-előállításba vagy az energiahasznosításba, így a hazai földgáz- és kőolajmezők kiaknázásának lehetősége, valamint a geotermikus energia hasznosítása különösen fontos lesz a következő időszakban.

Tisztelt Országgyűlés! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosításának legfontosabb célját a szigorúan szabályozott dohánykereskedelmi rendszer működtetése képzi. Kiemelt hangsúlyt kap a fiatalkorúak távoltartása a dohánytermékektől és más ilyen jellegű, függőséget kiváltó termékektől.

Ugyanakkor az állam szerepvállalásának arra is ki kell terjednie, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen. Az idei év áprilisában már hatályba lépett egy kormányrendelet, amely lehetővé teszi a kizárólag dohányboltokban forgalmazható, új generációs dohány- vagy dohányzáshoz kapcsolódó, azok fogyasztását lehetővé tevő termékek jellemzőinek, használatának és hatásainak a fogyasztók számára történő kötelező bemutatásának és ismertetésének szabályozását.

A javaslat kiegészíti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatkörét a termékbemutatással összefüggő hatósági feladatokkal. E körben bejelentési kötelezettséget ír elő a termékbemutatást végezni szándékozók részére azzal, hogy a hatóság a dohánytermék-nagykereskedő által teljesítendő bejelentés elmulasztása vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő termékbemutatás folytatása esetén minimum 300 ezer forintos közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé. A dohánykoncessziós rendszer 2013-as bevezetése előtt a kiskereskedelmi egységek száma meghaladta a 43 ezret Magyarországon, amelyek minimális állami kontroll mellett működtek. Ehhez képest ma alig hatezer nemzeti dohánybolt üzemel egy zárt, hatékonyan ellenőrzött rendszer keretében.

A koncessziós rendszer bevezetésének köszönhetően javult a magyar társadalom egészségügyi állapota is. A fiatalkorúak körében a rendszeresen dohányzók számát 50 százalékkal sikerült csökkentenünk az elmúlt időszakban. Ez egy óriási siker, tisztelt képviselőtársaim; már csak azért is, hiszen számos kutatás, köztük az Európai Bizottság által felkért kutatók bizonyították azt, hogy a rendszeresen dohányzók több mint 90 százaléka 18 éves kora előtt szokik rá a dohányzásra.

Tehát ha a gyermekek körében csökkenteni tudjuk a dohányzásra rászokók számát, azzal gyakorlatilag a felnőtt társadalmat is hatékonyan tudjuk megvédeni. De nemcsak a gyermekek körében sikerült elérnünk sikereket, hanem a felnőtt lakosság esetében is, hiszen ott tíz év alatt 10 százalékkal csökkent a dohányzók száma. Nagyon fontos eredmények ezek, tisztelt képviselőtársaim, ezért nagyon fontos, hogy továbbra is szigorú rendelkezések, szigorú szabályozások védjék a magyar fiatalokat és a felnőttkorú lakosságot. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat ebben a tekintetben is előremutató, ezért kérem önöket, hogy támogassák annak elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)