Azbej Tristan
2025-04-29 · 151. ülésnap · Előadói válasz · 6:14 · Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraSzöveg4 298 karakter · 10 bekezdés · JSON
AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy többrétegű, érdekes vitának lehettünk szem- és fültanúi. Arra azért szeretném emlékeztetni a vitában részt vevőket, hogy ez egy jogtechnikai törvényjavaslat, mely törvényi szinten kihirdeti a hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet. Erre rárakódott egy másik, egyébként szakmai szempontból nagyon érdekfeszítő rétege a vitának, általában véve az atomenergia szerepével kapcsolatban.
Tordai Bence képviselő úr önleleplezésnek minősítette azt, amelyik egyébként az előterjesztői expozémnak sarkalatos pontja volt, tehát jelesül azt, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a kihirdetése rendeleti formában már megtörtént, most törvényi szinten szeretnénk ezt megtenni. Azt, hogy a kormány előterjesztette ezt törvényjavaslatként, nevezhetjük jogbiztonságnak, demokráciának vagy eleganciának, erről beszélünk.
Magának a jegyzőkönyvnek a módosításával kapcsolatban az általános fenntarthatósági eszmefuttatások mellett azért egy-két kérdés és megjegyzés érkezett.
(15.10)
Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes asszony mutatott rá, hogy ez az új jegyzőkönyv szerinti módosított megállapodás mind a magyar, mind az orosz fél számára rugalmasságot ad abban a tekintetben, hogy kijelölheti a pénzügyi tranzakcióban részt vevő ügynököket, valamint lehetővé teszi azt is, hogy a magyar fél a fizetési kötelezettségeit teljesítse egy oroszországi banknál nyitott eurószámlájáról történő azonnali beszedési megbízás útján is. A frakcióvezető-helyettes asszony már nincs itt a teremben, hogy elmondja azt, hogy ezt csak rögzítette megállapításként, vagy ez valamilyen módon kritikai észrevétel volt a részéről. Ha kritikai észrevételként szándékozott azt megtenni, akkor azt szeretnénk mondani, hogy ez magának ennek a törvényjavaslatnak a lényege.
Ennek a törvényjavaslatnak a lényege az, hogy a paksi beruházás minél előbb, a 2030-as évek elejére már kereskedelmi termelést produkálva meg tudjon valósulni olyan hátráltató körülmények között is, amit az Európai Unió teljes mértékben elhibázott szankciós politikájaként kell leküzdeni. Tehát ez a törvényjavaslat azt teszi lehetővé, hogy az új paksi blokkok minél előbb üzembe tudjanak állni, ami Magyarország részéről egy gazdasági kérdés, Magyarország részéről egy szuverenitási kérdés és egyébként egyáltalán nem mellékesen egy fenntarthatósági kérdés is.
Gazdasági kérdés most abban a környezetben, amikor a háború és annál is inkább az Európai Unió elhibázott szankciós politikája miatt a globális versenytársainkhoz képest az európai vállalatok háromszor-négyszer drágábban kell hogy beszerezzék az energiaellátásukat és az energiaforrásukat, most, amikor a paksi beruházásnak köszönhetően egy ilyen törékeny biztonságpolitikai helyzetben, ilyen nehéz globális versenyhelyzetben elérhetnénk azt, hogy a villamosáram-termelésünk 70 százalékát Magyarországon tudnánk előállítani, és ez egy szuverenitási kérdés. Szuverenitási kérdés az, hogy magyar forrásból ezt a kiszámítható energiát 70 százalékban meg tudjuk termelni, 2000 megawattról 4400 megawattra nőne ez a kapacitás.
Aki ezt a beruházást gáncsolja vagy hátráltatja, az Magyarország nemzeti érdeke és a szuverenitásának a védelme ellen hat. És én nem állítom azt, hogy minden magyarországi politikai szereplő, aki kétségbe vonja és hátráltatni próbálja a paksi beruházást, a magyar érdek ellen tudatosan dolgozik, azt viszont állítom, hogy akik külföldön Magyarország ellen dolgoznak tudatosan, azok viszont például a paksi beruházást is támadják.
Még egyszer, talán nem ez a vita a legmegfelelőbb arra, hogy az atomenergia fenntarthatóságával kapcsolatban egy sok évtizedes szakmai vitát kifejtsünk, mindenesetre a zöldpárti vagy magukat annak nevező politikustársaktól, illetve képviselő uraktól és asszonyoktól azt szeretném egyszer majd megkérdezni egy szakmai vitában, hogy 2400 megawatt bázisenergia-kapacitást milyen forrásból szeretnének előállítani Magyarországon. Szélenergiából vagy esetleg a Dunára képzeltek egy vízerőművet?
Mindennek a figyelembevételével kérem, hogy egyrészt a paksi beruházást támogassák, másrészt pedig ezt a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Azbej Tristan — 2025-04-29, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/151-89.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-151-89,
title = {Azbej Tristan — 2025-04-29, Előadói válasz},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/151-89.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}