Dr. Kállai Mária (Fidesz)

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő javaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. számú törvény módosítására, egy nagyon fontos törvényünk módosítására tesz javaslatot. Ahogyan államtitkár úr mondta, ugyan hatvanszor volt már módosítva, de ez a módosítás nem csupán jogtechnikai módosítást tartalmaz, hanem új területeket is szabályoz.

Ha visszatekintünk a törvény keletkezésére: magának a törvénynek az alapértékei nem változtak, és azt gondolom, hogy ennek egy jelentős része ma is érvényes. Ami a 2001-es jogszabályalkotáskor elhangzott, végigolvastam. Érdekes volt végigolvasni a 2001. május 31-ei parlamenti ülésnapon megfogalmazottakat. Én csak néhány sort idézek most az ott elhangzottakból, hogy mi is hívta életre ezt a törvényt. Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az anyagi valóságukban fennmaradt alkotások, amelyek mint kulturális örökségi javak az ország és a nemzet kulturális hagyományainak hordozói, múltunk, történelmi és nemzettudatunk formálói, a nemzeti vagyon részei, egyben az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői is. Fenntartásuk, összefogásuk, fokozott védelmük, jelentőségükhöz méltó használatuk, az egész társadalom számára hozzáférhetővé tételük és átörökítésük közérdek. S kiemelte akkor a törvény mint célt, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális örökséget megfelelő védelemben részesítse, feltárása, megőrzése, fenntartása, hasznosítása, tudományos kutatása és feldolgozása, valamint közkinccsé tétele alapvető szabályait egységes szemlélettel megállapítsa, és így megállapítsa tulajdonképpen a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos feladatokat, a szakmai és finanszírozási alapelveit.

A 24 éve elhangzott fenti gondolatsorok ma is helytállóak. Az előttünk lévő törvényjavaslat-módosításról elmondhatjuk, hogy egyszerre szól a múltról, a jelenről és természetesen a jövőről; a múltunkról, amelyet megőrzünk, és a jövőnkről, amelyet ezekre az alapokra kívánunk építeni. Azt gondolom, mindannyiunk közös egyetértési pontja, hogy a kulturális örökségünk nemzeti identitásunk talpköve is. Közös pontunk lehet az a gondolat, hogy egy-egy nemzet addig marad erős, amíg ismeri, becsüli, tiszteli saját múltját. Az akkori feladat nagyon komoly volt, és ha visszagondolunk az elmúlt esztendőkre, akkor én azt gondolom, hogy nincs olyan vármegye, amely ne lehetne büszke az ezen a területen elért eredményeinkre, kulturális javaink megőrzésére.

De térjünk vissza az előttünk lévő tervezethez! Feltehetjük a kérdést, hogy mi indokolja a módosítást. Többek között az, amit államtitkár úr már ismertetett, hogy a magyar Országgyűlés az építésügyi szabályozás egységesítése érdekében új építészeti törvényt fogadott el, amely törvény a műemlékvédelem területén is újításokat vezetett be. 2024. október 1-jétől az építészeti törvény tartalmazza a műemléki értékek szabályozását is.

Az előttünk lévő törvénytervezetben négy főbb szabályozási terület különíthető jól el: a hadtörténeti örökség részletesebb szabályozása, a kulturális javak, a régészetiörökség-szabályozás irányelvei és az, hogy az egyes hatóságok a fenti területekre való örökségvédelmi területeket határozzák meg. Amennyiben végigolvassuk a módosításokat, értelmezve az eredeti szöveget, összességében elmondhatjuk, hogy a módosításban pontosabb, világosabb a fogalmak használata, csakúgy, mint a felelősségek megjelölése, hiszen több ponton együttműködésre készteti a hatóságot, a beruházót, a terepmunkát végzőt. A módosító javaslat, ahol szükséges, részletesebb felsorolást tartalmaz, meggyőződésem szerint biztosítva ezzel az eredményesebb munkát. Ahol lehetséges, viszont lényegesen tömörebb, például ahol kormányrendeletbe utalja az eddig törvényben meghatározott feladatokat. Meggyőződésem, hogy ezzel az eljárások egyszerűsítését is lehetővé teszi.

Ahogy államtitkár úr is megfogalmazta, a módosítások alapja minden esetben a gyakorlati tapasztalat, a praktikum, a felhasználóbarátabb jogszabály lehetősége, és ezzel bármilyen szinten az ügyfélbarátabb ügyintézés lehetőségének megteremtése. Az is tény és azt gondolom, teljesen természetes, hogy több esetben szükségessé vált új fogalmak bevezetése, pontosítása. Ilyen például a régészeti terepmunka fogalmi kereteinek a pontosítása. Éppen választókerületemben a szolnoki vár ásatásánál nagyon is komoly kérdés volt a bennhagyás, az elfedés, és sorolhatnám tovább a szakmai fogalmakat. Azt is rögzíti a módosított jogszabály, hogy kik jogosultak régészeti terepmunka elvégzésére. Ez mindenképpen feltétele annak, hogy tovább erősödjön a feltárások minősége.

Fontos kiemelni a második fejezetet, a hadtörténeti örökség védelmét. A törvény önálló fejezetet szentel a hadtörténeti örökség védelmének. Először kerül sor a hadtörténeti örökség elemeinek részletes szabályozására. A hadtörténeti kutatás a régészet nagyon dinamikusan fejlődő ága. A hadtörténeti örökség elemeinek védelme kiterjed azok felderítésére, tudományos elemzésére, összegyűjtésére, nyilvántartására, megőrzésére. Meggyőződésem, hogy hazánk történelmének szerves része a hadtörténet, és azt is fontos kiemelni, hogy eddig a csataterek, katonai építmények, hadijármű-maradványok, föld alól előkerülő felszerelési tárgyak nem voltak nyilvántartásban. A javaslat ezeket önálló örökségvédelmi kategóriaként kezeli, ismeri el és szabályozza a nyilvántartásukat, a feltárásukat, és a kutatásmódszertani követelmény keretrendszerét is megteremti.

Nem szokás, de engedjenek meg egy gondolatot egy törvénymódosítás vagy egy törvénytervezet beajánlásánál. Saját választókerületemben, Szolnokon pont az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a vár feltárása során, hogy hogyan került sor a katonai emlékek feltárására is, és hogyan alakult egy klasszikus régészeti tudás a roncskutatással összekapcsolva. Itt meg kell említenem Magó Károly nevét, aki a tisztelt Ház falai között is megérdemli a megbecsülést, hiszen az ő, a roncskutató és a vezető régész összefogásával sikerült például azt a tatárjáráskori emléket felszínre hozni, amelyet Kertész Róbert ásatásvezető régész az egész régészeti folyamat csúcsleleteként határozott meg. S még egy személyes gondolat: a Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány elnöke, dr. Udovecz György munkája szintén ezer szállal kötődik ehhez a témakörhöz.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvénytervezetben a kulturális javakról szóló részek módosítása hatékony, korszerű örökségvédelmi gondolatot, örökségvédelmi szemléletet tükröz. Mindenképpen fontos elmondani azt is, hogy az új szabályok világos feltételeket, garanciákat, engedélyezési időkereteket határoznak meg. Nagyon fontos cél az is, hogy ezen szegmens védelme is korszerű, átlátható legyen, és hogy a kulturális javakról szóló rész nemzetközi szinten is értékes legyen.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a javaslat szankcionálja az engedély nélküli terepmunkát, amiről már államtitkár úrtól is hallottunk. S nagyon fontos az is, hogy melyek azok a hatósági eljárások, amelyeknek az egész folyamat-keretrendszert végül is eredményesebbé kell tenniük, hiszen a régészeti feltárások egy többszereplős modell, és a többszereplős modell garancia arra, hogy a feltárások nem egy szűk intézményi körnek a belügyei, hanem egy nagyon széles társadalmi együttműködésen alapuló nemzeti ügyek lehetnek, hiszen például egy-egy beruházási terület feltárása gyakran közvetlenül érinti az ott élőket, a helyi közösséget, azok múltját, identitását. És a törvény lehetőséget teremt arra is, hogy az állampolgárok ne csak passzív nézői, hanem aktív résztvevői is legyenek a kulturális örökség feltárásának és megőrzésének. Természetesen ez nemcsak társadalmi haszon, nemcsak értékmegőrzés, hanem az önkéntes munka során technikai tapasztalatokat is szerezve nagyon-nagyon fontos ennek az erkölcsi értéke, a történelmitudatosság-erősítő, a közösségért felelősséget érző erkölcsisége.

Hosszasan lehetne egy ilyen értékes törvénynek a tartalmáról még néhány gondolatot mondani, én mégis azt szeretném most kérni, hogy ahogyan a Fidesz frakciója támogatja a javaslatot, mert értékeink védelmét szolgálja, mert a nemzeti érdeket képviseli, tisztelettel kérem, hogy a jövőbe való befektetés és egy ilyen hatalmas nagy nemzeti érték védelme, megbecsülése, továbbörökítése, korszerű feldolgozása okán minden képviselőtársam támogassa ennek a törvényjavaslatnak a módosítását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.50)