Nagy Bálint (Fidesz)

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a kormány nevében benyújtott, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat legfontosabb célkitűzéseit és rendelkezéseit.

A műemléki értékek szabályozását 2024. október 1-jétől a magyar építészetről szóló 2023. évi törvény tartalmazza. E törvény 10. §-ában rögzített alapelve nemcsak az épített örökségre, hanem a kulturális örökségünk egészére vonatkozóan értelmezhető, így a törvényjavaslat megalkotása ennek szem előtt tartásával történt meg. A módosítással így a kulturális örökség és az építészeti örökség szabályozása összhangba kerül.

Szeretném hangsúlyozni, hogy kulturális örökségünk elemei nemzetünk történelmi emlékezetének hordozói. Régészeti lelőhelyeink, hadtörténeti emlékeink, kulturális javaink megőrzése nem csupán jogi és szakmai kötelezettség, hanem erkölcsi parancs is. Felelősségünk van a múlt iránt, hogy azt a jelenben méltó módon képviseljük és a jövő nemzedékeinek hitelesen adjuk tovább.

Magyarország Alaptörvényének P) cikkelye szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A most benyújtott törvényjavaslat célja e kötelezettségek jogszabályi megerősítése és az eddigi rendelkezések korszerűsítése.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényt a kihirdetése óta több mint hatvan alkalommal módosították. Ez jól mutatja, hogy a kulturális örökség védelmének jogi szabályozása folyamatos figyelmet és aktualizálást igényel, reagálva a társadalmi, gazdasági és nemzetközi környezet változásaira.

Amíg a korábbi módosítások általában csak egy-egy részre terjedtek ki, addig jelen törvényjavaslat egy átfogó és egységes módosításnak tekinthető. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a jogalkotási folyamat során közel harminc, a szakterületen érintett intézmény, szakmai szervezet és hatóság küldött be véleményt, amelyek több mint száz hasznos javaslattal járultak hozzá a törvényjavaslat előkészítéséhez, így kijelenthetjük, hogy a javaslat a szakmai társadalom támogatását élvezi.

A most beterjesztett törvényjavaslat központba helyezi a kulturális javak védelmére vonatkozó szabályozás módosítását. A törvényjavaslat húszéves elmaradást pótol azzal, hogy előírja a védetté nyilvánított kulturális javak védettségének felülvizsgálatát. A rendszerváltozást és a 2001. évi hatósági ügyintézés bevezetését megelőzően védetté nyilvánított körülbelül 30 ezer darab tárgy védettségének a megváltozott szakmai szempontok alapján történő felülvizsgálatát 2025. december 31. napjáig kell elvégezni.

A kulturális javak védelméről szóló részek módosítása olyan korszerű, hatékonyan alkalmazható örökségvédelmi szemléletet tükröz, amely a közérdek és a magánérdek egyensúlyán alapul. Ennek megnyilvánulásaként a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a tulajdonos kivételes méltánylást érdemlő érdekére tekintettel a védett tárgy ideiglenes kivitelére. A közérdek érvényre juttatása érdekében a törvényjavaslat ösztönzi a védett kulturális javak tulajdonosait, hogy a birtokukban lévő tárgyakat a nyilvánosság megismerhesse.

Az előbbihez hasonlóan jelentős újítás a hadtörténeti örökség védelmével foglalkozó önálló fejezet, amelynek kidolgozása a honvédelmi miniszter úr támogatásával a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködésben történt. A hadtörténeti örökség 2014-től része a hazai kulturális örökségvédelem keretrendszerének, de részletszabályai eddig kidolgozatlanok voltak. A törvényjavaslat a meglévő gyakorlatot egységesíti, egyúttal harmonizál a régészeti örökségre vonatkozó szabályozással, valamint segíti a nemzeti és az egyetemes hadtörténeti múlt szempontjából jelentős, régészeti védettség alatt nem álló helyszínek jogi védelmét.

A régészeti örökségre vonatkozó szabályozás tekintetében megtörtént a hatályos törvény értelmező rendelkezéseinek újragondolása, amelynek célja a meglévő fogalmak pontosítása, aktualizálása, valamint új fogalmak bevezetése a gyakorlati tapasztalatok alapján. Ez jelentős mértékben elősegíti a hatékonyabb hatósági munkát, a beruházások ütemezett megvalósítását és a régészeti örökség védelmét.

(12.40)

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a kulturális örökség lehetőség is arra, hogy megóvjuk a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozó örökségünket és megőrizzük nemzeti azonosságtudatunkat. A törvényjavaslat olyan keretrendszert alkot, amely biztosítja kulturális örökségünk megőrzését és egyben segíti a jövőbeni fejlesztések hatékony megvalósulását is.

E gondolatok szem előtt tartásával kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, és köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)